Az ötletet a múlt héten a teljes magyar internetet lázban tartó „33 magyar étel, amit az egész világnak ismernie és szeretnie kellene” című Buzzfeed-anyag szülte. Orbán Viktorral az élen egy egész ország kezdett el büszkén megosztani egy olyan „cikket”, amit egy a gasztronómiához vagy Magyarországhoz alig vagy inkább nem értő nő írt, és aminek a színvonala a Magyar Turizmus Zrt. legbénább szórólapjaiét alulról súrolta.

Ez a 33-as lista persze nem jutott volna el annyi emberhez, ha nem számol be róla a teljes magyar média (például a 444 is). Azon lehet vitatkozni, hogy ezzel a magyar újságírók a külföld véleményére annyira adó olvasóik igényeit szolgálták ki, vagy maguk is azt hitték, hogy ez valami érdekes és releváns anyag, a végeredmény szempontjából viszont mindegy.

Mi mindenesetre úgy döntöttünk, kipróbáljuk, a magyar média és annak fogyasztói tényleg nagykanállal megesznek-e mindent, amiről azt feltételezik, hogy azzal a Művelt Nyugat üzen nekünk valamit, mond rólunk véleményt és árazza be értékeinket.

Kísérletet terveztünk, amit nagyban megkönnyített a Buzzfeed működési modellje. A világ 139. leglátogatottabb oldalának egy része szerkesztett tartalom, a másikat viszont lelkes amatőrök csinálják. A két csoport által gyártott tartalmak gyakorlatilag csak abban különböznek, hogy míg az egyiknél a szerző neve mellett ott virít, hogy Buzzfeed Staff, a másiknál csak egy angol nyelvű figyelmeztetés van arról, hogy a Buzzfeed nem vállal felelősséget a felhasználó által létrehozott cikkecskéért.

Első lépésként a hasamra ütve kitaláltam a teljesen semleges Michael Lewis nevet, és regisztráltam a Buzzfeedre. A saját képemet nem rakhattam ki, nehogy egyből lebukjak ismerős újságírók előtt, így egyszerűen loptam egyet az internetről. Gyorsan kitanultam a Buzzfeed szerkesztőfelületét – ez senkinek sem tarthat tovább fél óránál, aki szerkesztett már blogot vagy bármilyen egyéb internetes tartalmat – majd nekiálltam összerakni az én kis cikkecskémet.

A témaválasztás egyszerű volt: ennek a csodálatos közép-európai országnak minden gyönyörűségét szerettem volna megmutatni a világnak, amely oly’ keveset tud hegyeink, völgyeink, városaink, falvaink és ünnepeink szépségéről. A szerkesztőségben gyorsan összedobtunk egy listát, én pedig megírtam a szöveget, amiben közepesen sikeresen küzdöttem meg a magam elé állított feladattal: egyszerre legyek hitelesen idióta és hitelesen angolszász. A képeket pedig egyszerűen összelopkodtam az internetről – a Buzzfeedet ez, legalábbis a felhasználók által gyártott tartalmak esetében, egyáltalán nem zavarja.

A munka munkának nevezhető részével gyorsan kész voltam,

így már csak azt kellett kitalálni, hogy harapjon rá a magyar média és a magyar médiafogyasztó a „17 legcsodálatosabb hely, amit meg kell látogatnod Magyarországon” című nagyon érdekes cikkre. Abban sajnos nem bízhattam, hogy a Buzzfeed felhasználói által generált napi több ezer cikk közül ezt valaki kiszúrja, így kénytelen voltam egy kis lökést adni a dolognak.

A mai médiapiacon alig van nagyobb érték, mint a virálisan (vírusszerűen) terjedő tartalom, mi itt a 444-nél például azokat a cikkeinket imádjuk, amiket ki sem kell tenni a Facebookra, máris megindulnak hódító útjukra. Olvasóink maguktól osztják meg a Facebookon és küldözgetik cseten és emailben ismerőseiknek. Ezt nevezzük „organikus” viralitásnak, és erre nem számíthattunk most. Ezért a kész anyagot március 5-én 16 óra körül kitettem mind saját Facebookomra, mind nyilvános Tumblremre, és mindkét helyen ugyanúgy kommentáltam: már megint mi ez a szar?

Valamivel könnyebb helyzetben voltam, mint aki ismeretség nélkül próbál bejuttatni valamit a magyar média vérkeringésébe. Egyrészt a Facebook-ismerőseim közt elég sok az itt-ott dolgozó újságíró, másrészt a Tumblremnek is egész sok olvasója van. Így nagyjából biztosak voltunk abban, hogy lesz, aki felkapja ezt a hihetetlenül érdekes és fontos cikket. És tényleg.

A meglepetést tulajdonképpen csak az okozta, hogy szinte tökéletesen eltaláltuk a hülyeség terjedésének forgatókönyvét.

Ami grafikonon összefoglalva így nézett ki:

Azt ugyan nem gondoltuk volna, hogy pont a Velvet ébred először. Náluk alig fél órával az én megosztásaim után kint volt a teljesen érdektelen Buzzfeed-anyagról tudósító hír, amelynek szerzője nagyon helyesen felhívta a figyelmet arra, hogy itt nem szerkesztett tartalomról van szó. A Velvetet a Cink követte, ahol a Michael Lewis profilképének eredetét megtaláló szerző szintén helyesen kamura gyanakodott, ám közben mégis kötelességnek érezte egy teljesen érdektelen hír közlését.

Közben az anyag szépen elkezdett terjedni a mezítlábas internetezők közt is, elsősorban a mindent verő Facebookon. Az igazán nagy lökés azonban akkor érkezett, amikor az Index címlapjának kitüntetett helyén és Facebookján kezdte el hirdetni, hogy “Ránk szállt a Buzzfeed”. A népszerű portál is megfogalmazott némi kételkedést a 17-es lista szerzőjének hitelességével kapcsolatban, de ismerve az internetező átlag olvasási szokásait, többségük biztosan el sem jutott a cikk végi figyelmeztetéshez.

Az Index is kirakta saját Facebookjára a saját cikkének ajánlóját, így gyakorlatilag garantálva annak megállíthatatlan terjedését. Alig egy nap alatt a Buzzfeedes anyagot 30 ezren olvasták el, és ezeknek a látogatóknak közel egyharmada az Index cikkéből átkattintva találta meg az én bugyuta szövegemet és a hozzá összelopkodott képeket.

Az Index brand ráadásul olyan hitelességet adott az anyagnak, hogy innentől kezdve a magyar újságírók mindenféle forráskritika nélkül vették át a buta és teljesen érdektelen listát. A Hír24 és a teljes anyagot szóról szóra lefordító Szeretlekmagyarorsag.hu szerzői már arra sem vették a fáradtságot, hogy figyelmeztessenek, ez nem az egyébként sem magas színvonalú újságírói munkájáról ismert Buzzfeed által szerkesztett anyag. A csúcsot azonban az Inforádió érte el, ők ugyanis a csütörtök reggel nyolcas hírek utáni lapszemlében simán beolvasták, hogy az Index arról ír, hogy a Buzzfeed arról ír, hogy disznóvágás, Ecseri, blablabla. (Sajnos erről hangfelvétel nincs, de itt elolvasható a szöveg).

A nagy, országos népszerűségű oldalak után jöttek a kis vidéki lapok, elsősorban olyanok, Szentendrétől egészen Pécsig, amelyek városát ráraktam a 17-es listára. Erre számítottunk, arra azonban nem, hogy a baranyai médiaháború részeként a madeinpecs.hu veszi a fáradtságot, és szétszedi a pecsma.hu anyagát a Buzzfeed-cikkről, olyan erős szavakat használva, mint „identitástolvaj”, és nem voltak restek még annak az ártatlan mexikói embernek is írni, akinek a képmását felhasználtam a cikkhez.

Miközben a magyar újságírók jól-rosszul azon dolgoztak, hogy a béna cikkem minél több emberhez eljusson, az olvasóik is egyre aktívabbak voltak. Mindenfelé, többek közt a Buzzfeeden is kommentelni kezdtek a listáról, tökéletesen követve a magyar kommentkultúra ilyenkor felbukkanó közhelyeit. Volt, aki büszke volt arra, hogy a hazájával foglalkoznak, volt, aki méltatlankodott, amiért az ő kedvence kimaradt a felsorolásból, volt, aki okoskodott, és persze volt, aki politizált.

A 444-nél gondolkodtunk azon, hogy tovább görgessük a cikket, és megpróbáljuk bejuttatni Vujity Tvrtko, Frei Tamás, vagy valami hasonló, a magyarság számára a világ dolgaiban iránytűként szolgáló celebritás oldalára, de végül erre már nem volt energiánk. A sztori egyébként is kifutotta magát, és a tanulságokat le lehet vonni.

1. A magyar média és annak fogyasztói bármit képesek átvenni.
2. Nemhogy az olvasók, de az újságírók jelentős része is képtelen megállapítani, hogy valami érdekes és fontos, vagy szemenszedett baromság, amivel nem kell foglalkozni. Illetve, ha egy-egy szerkesztő meg is tudja állapítani, akkor is erősebb a közlési kényszer az olvasottság miatt.
3. A külföldi ember véleménye borzasztóan fontos a magyar emberek számára.
4. Az internet egy fura dolog.

(A történetnek egyébként van egy másik olvasata is: mi itt a 444-nél azt hisszük, hogy rohadt okosak vagyunk, pedig most is csak annyi történt, hogy nekem két munkanapom ráment arra, hogy más magyar honlapoknak, közvetlen versenytársainknak generáljak olvasottságot.)

(Lapzárta után érkezett a hír, hogy a Nők Lapja Café is ad Michael Lewis véleményére. A Buzzfeedes anyagunkat pedig már több mint 42 ezerszer töltötték le.)