A magyar kormány az időt is legyőzi

  • Időutazásra invitálom a kedves olvasókat!
  • Elárulom, mit ásnak ki ezekben a percekben, 2064-ben Tiszaszőlős lakosai.
  • Jövőkutatót és elméleti fizikust kérdeztem arról, hogy tudnak-e utazni az időben Orbánék.

– Brüsszel?

– Legyőzve.

– Rezsi?

– Ártalmatlanítva.

– Jövő?

– Pillanatokon belül elfoglaljuk.

A miniszterelnök február 28-án a teljes foglalkoztatottságról(!) beszélt Ózdon, a hajdani kohászati üzemek egy romos csarnokában(!!), a 2,5 milliárd forintba kerülő digitális archívum időkapszulájának(!!!) elhelyezése előtt. Tavaly a nyíregyházi Lego-gyár alapköve mellé helyezett üzenetet a jövőnek. De február 6-án a szegedi lézerközpontnál is lerakott egy időkapszulát.

Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Nem csak Orbán, és nem csak nagyobb fejlesztések érdemlik ki az időkapszulát. A Vidékfejlesztési Minisztérium azt írta: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter idén eddig kétszer helyezett el időkapszulát. Február 28-án Tiszaszőlősön, és március 3-án Kenderesen (de nem a disznóölésen).

Fazekas időkapszuláiban a minisztérium szerint az alábbi anyagok voltak:

  • egy Jász-Nagykun-Szolnok Megyei napilap, az Új Néplap aznapi száma,
  • sajtóanyag,
  • meghívó,
  • 200 forintos pénzérme,
  • Nemzeti Vízstratégia kiadvány,
  • a Tisza-tavi régióhoz tartozó Tiszaszőlősben pedig a Tisza-tavi Tükör I. évfolyam, 1. száma.

Megkérdeztem a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkárt is, hogy Orbán időkapszulái mit tartalmaztak, de Havasi Bertalantól erre a kérdésre se kaptam választ.

Nincs visszaút

De vajon lehetséges-e, hogy a fenti kincseket Fazekas Sándor mondjuk a pont Kenderesen élő Horthy családnak küldte vissza?

Igen, vissza. A múltba.

vissza a jövőbe

Hát nem. Udvardi László, a BME Elméleti Fizika Tanszék kutató egyetemi docense azt mondja, elméletileg sem lehet a múltba időkapszulát küldeni, mert a múlttal való kommunikáció sérti a kauzalitás elvét. Tehát csak egyirányú kommunikáció lehetséges: mi tudunk üzenni a jövőnek, de a jövőből nem tudnak üzenni nekünk.

A Wayback Machine-nel sem lehet a múltnak üzenni, viszont 240 milliárd URL múltját lehet megnézni, és ellenőrizni, hogy például mi volt a fidesz.hu-n 2000-ben.

Időgépek

Bár manapság imádnak minden régészeti leletet időkapszulának nevezni, az első világhírű időkapszulát 1939-ben, a New York-i világkiállításon ásták el 5000 évre (6939-ig). Majdnem „időzített bomba” lett a neve, aztán finomítottak időkapszulára. Az időkapszulát a Westinghouse cég készítette, ahogy az 1964-es, szintén a New York-i világkiállításra készített időkapszulát is, ami 3 méterrel arrébb fekszik. Mindkettő 15 méter mélyen nyugszik, és egy betonkocka jelzi a helyét.

Nemcsak rézből, krómból és ezüstből készült kapszulahüvelyeket használnak: a civilizáció kriptája például egy 1936-ban lepecsételt, bebetonozott és behegesztett terem az Oglethorpe Egyetem alagsorában, amit a terv szerint majd csak 8113-ban fognak kinyitni.

A civilizáció kriptája (via)

A varsói gettóban kényszerűségből használtak időkapszulákat: zsidó tudósok 1939 és 1942 között tejespalackokban őriztek meg értékes dokumentumaikat az utókornak.

Voltak régebbiek is, például 1882 és 1884 között épült szolnoki városháza falában is vannak, de hogy mikori a legrégebbi, azt nem tudhatjuk, hiszen lehet, hogy csak elfelejtettük. Mint azt a szolnoki időkapszulát, amit a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága helyezett el 1970-ben. Ahogy a kommunistáknak általában, nem sok mindenben lett igazuk: azt hitték, hogy 1995 ifjúkommunistái fogják kibontani, de mivel addigra nem maradt KISZ, az időkapszula máig a felszabadulási emlékmű talapzatában van.

A világűrbe és tovább

Időkapszulák keringenek az űrben is. Ilyenek a Pioneer–10-en meg a Pioneer–11-en lévő üzenetek, és a Voyager–1-en és 2-n található aranylemezek is. Elvileg idén lövik fel a KEO műholdat, amin bárki elküldheti az üzenetét, és csak több mint 50 ezer év múlva tér vissza a Földre.

Az 1972-ben fellőtt Pinoeer 10 (via)

A jövőkutatók nem foglalkoznak a gazdasági előrejelzéseiknél az esetleg felbukkanó időkapszulákkal, de azért vannak, akiket érdekelnek. Galántai Zoltán jövőkutató és sci-fi író például a BME Pénzügyek Tanszékkel tavaly az épület falába tett egy papíralapú és digitális információt is tartalmazó permanens időkapszulát, amit majd 2063-ban az akkori Időkapszula Bizottság bonthat ki, hogy újratöltse, és továbbindítsa 2113-ba, és így tovább.

Kiábrándító múlt

A kritikusok szerint egyébként a legtöbb szándékosan elhelyezett időkapszula használhatatlan információval és kacatokkal van tele. Ilyen Fazekas Sándor normcore időkapszulája is. Egy norvég város pedig 100 évet várt drágakövekre, de az Asztrid norvég hercegnővel együtt kibontott csomag csak jegyzetfüzeteket, elsárgult újságokat, hivatalos papírokat és a norvég zászló színeire festett textildarabokat tartalmazott.

Ellentétben Pompejivel, ami rengeteg hasznos adatot hagyott hátra a mindennapi életről (graffiti a falakon, étel a tűzhelyeken, mindennapi tárgyak). Úgyhogy egy időkapszulában vízstratégia és sajtóanyag helyett olyan dokumentumokat kellene tenni, mint személyes feljegyzések a mindennapi életről, a kapszulát elhelyező emberekről, illetve képeket, rajzokat és fényképeket.

Van egyébként értelme a jövőnek üzenni. Ez a feladata az amerikai állami Waste Isolation Pilot Plant projektnek is, aminek a célja, hogy megtervezzen egy olyan atomtemetőt, amiben lassan lebomló sugárzó anyagokat lehet tárolni, és aminek a veszélyjelzését 10 ezer év múlva is megérthetik az emberek.

időkapszula

Galántai Zoltán szerint egyébként „átlagosan ötven évre indítanak időkapszulákat, és tízből kilenc elvész az ötven év alatt. Ellopják, elfelejtik, valami földmozgás vagy épp földmunkák miatt arrébb kerül, és soha nem találják meg”. Hogy ez lehetőleg ne történjen meg, Amerikában 1990 óta létezik egy nemzetközi szervezet, ami népszerűsíti és tanulmányozza az időkapszulákat, és számon tartja a helyüket és idejüket. Nehogy észrevétlenül visszamenjenek.

Vissza. A jövőbe.