A brüsszeli bürokraták kiveszik a mézet a magyar emberek szájából

Az európai politikát felületesen figyelők talán azt gondolják, hogy a rezsicsökkentésre fenekednek leginkább a spekulánstőke igájába hajtott brüsszeli bürokraták. Bárcsak ilyen egyszerű lenne a helyzet!

Mert a valóság ezzel szemben az, hogy a mézet akarják elvenni a süteményeinkből, a gyerekek kenyeréről. És ezzel a méhészek kenyerét az otthonaikból.

Hamarosan véglegesíti az Európai Bizottság azt a listát, amin az Európában betiltandó állat- és növényfajok lesznek. Nem az EU-ról lenne szó, ha nem volna egészen bonyolult neve az erről szóló rendeletnek. Úgy hívják, hogy

az idegenhonos özönfajok betelepedésének és elterjedésének a megelőzéséről és féken tartásáról szóló bizottsági javaslat.

Félő, hogy a listára rátehetik a fehér akácot. Ez a gyorsan növekvő fa Amerikából való, és az őshonos európai fafajokat simán kiszorítja, ha élőhelyükre benyomul. Csakhogy magyarországi helyzete speciális: sok területen tudatosan telepítették, hogy megfogja a homokot. Másrészt a méhek szeretik, a Magyarországon előállított méz több mint fele akácméz. Magyarország a legnagyobb akácméztermelő az egész unióban. Tüzelésre is ültetnek Magyarországon akácot.

Dániának van még hasonló kínja, mert a vidramenyét (másnéven nyérc) is a tiltólistán lehet a bizottsági tervek szerint. Ez a szapora állat is Amerikából származik, és Dániában nagy tömegben tenyésztik a bundájukért. A dánok úgy vannak ezekkel a barna állatokkal, mint mi a tüskés fáinkkal: sehol máshol az EU-ban nem számottevő a gazdasági szerepük e fajoknak. És sok országban ellenségként tekintenek ezekre az élőlényekre, mert invazívak.

Őket is ki akarják seperni a kontinensről!

A tiltólistán szereplő fajokat nem lehetne behozni Európába. Ez önmagában nem lenne aggasztó, hiszen az akác (és a nyérc) már itt van. A nagyobb baj az, hogy a tiltólistán lévő fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben. A meglévő akácosok kiirtását ugyan nem írnák elő, de a telepítéseket betiltanák, ami vonatkozna a kivágott, elpusztult fák pótlására is. Továbbá előfordulhat, hogy a termesztéshez támogatást sem lehet majd igénybe venni, holott minden ami a mezőgazdasággal kapcsolatos, azt az EU pénzzel támogatja. Amit nem, azzal nem éri meg foglalkozni.

Ha tiltólistára tennék az akácot, akkor az EU kitépné a magyar méhészet szívét. Leaglábbis ezt mondják a méhészek itthon, és ezt gondolja Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is.

Utóbbi levelet írt Janez Potocnik környezetvédelmi biztosnak március 7-én. Ebben több tízezer munkahely megszűnését, és százezer ember megélhetésének végét dörgöli a biztos orra alá. Megnyugtató válasz még nem érkezett.

A helyzet elég nehéz. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában sikerült ugyan belobbizni egy módosítást, ami engedné, hogy nemzeti hatáskörben kivételeket lehessen tenni, ám ezt a tanács (a kormányokat tömörítő szervezet) lesöpörte. Az európai kormányok többségét nem hatották meg a magyarok akácai és a dánok nyércei.

Ezért most minden a bizottság értő józanságán múlik, és már nagyon közel van a nap, amikor előjönnek a végleges listával. Magyarország azt akarja, hogy kategorikusan írják le, hogy a fehérakác nem kerülhet tiltólistára. Vállvetve harcolunk a dánokkal a nyércekért is. A békemenetes Bencsik András mozgalmat indított, hogy legyen az akác Hungaricum.

Itt van most az igazi frontvonal Brüsszel és Budapest között. A rezsicsökkentés ehhez képest meg van védve.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.