Rabok legyünk, vagy szabadok… Ez már nem kérdés, legalábbis ami a reprodukciós jogokat illeti. Nemzeti ünnepünkön lép hatályba az új Polgári törvénykönyv, így holnaptól csak három vér szerinti gyerek, vagy negyvenéves kor után kérheti bárki is a művi meddővé tételét. Ja, és és a beavatkozás árát mindenképp ő fizeti.

Írtunk már felháborodott sorokat a kereszténydemokraták ötletének októberi bejelentésekor, majd a javaslat december 17-i, fű alatti megszavazása kapcsán is. Szokás szerint azt sérelmeztük, hogy a honatyák őrködnek a termékenységünk felett.

Az, hogy holnaptól nem lesz lehetősége az egészséges és negyven évnél fiatalabb magyar nőknek és férfiaknak arra, hogy úgy döntsenek, nem vesződnek tovább a fogamzásgátlással, mert nem akarnak (több) gyereket, egyelőre úgy fest, nem sokakat érdekel. Az elmúlt évek adatai szerint pár száz főről van szó…meg az elvekről. Úgy látszik, hogy egyik sem elég fontos vagy érdekes.

Akit zavar, szóljon maga

Kiderült, hogy nemcsak a kormány, de az ombudsman is nagyon vigyáz, nehogy az emberek rossz döntéseket hozzanak. Az MSZP elnöke Mesterházy Attila beadványát Székely László alapjogi biztos elegánsan lesöpörte az asztaláról. Hiába kérték tőle, hogy az alapjogok sérelme miatt kezdeményezzen utólagos normakontrollt, szerinte az nem indokolt, és a szocialista frakcióvezető különben sem érintett. Tessék szépen tovább haladni, nincs itt semmi látnivaló.

Az Alkotmánybírósági döntés egyébként vélhetően megsemmisítené a törvényt, ugyanis a testület már korábban is kimondta a művi meddővé tétel szigorításáról szóló jogszabály kapcsán, hogy sem népesedéspolitikai szempontok, sem az állam egészségvédelmi kötelessége nem teszi elfogadhatóvá, hogy egy törvény a vér szerinti gyermekek számától tegye függővé az önrendelkezési jog gyakorlását. Persze az még a korábbi alkotmány volt, a korábbi döntések így már nem is szolgálhatnak hivatkozási alapként a jogalkotók döntése értelmében.

Akit érint, menjen és tegyen Alkotmányjogi panaszt maga – reagált a biztos. Szerinte ugyanis indokolatlan a taláros testület elé vinni a kérdést, mert "ha a szabályozással érintett személyek úgy látják, hogy konkrét esetben alapvető jogaikat sértik e szabályok, akkor maguk is alkotmányjogi panasz eljárást kezdeményezhetnek".

Ha tehát egy egyéni panaszos nem vállalja fel az ügyet, nincs már mit tenni, mert akkor jó ez így, a magyar emberek ezek szerint egyetértenek. Hallgatunk és elfogadjuk jogaink az újabb értelmetlen korlátozását.

Kit érdekel?

A magyar közéletet és a sajtót nem rázta meg az alapvető jogok biztosának válasza sem, igaz ez már a törvény elfogadásának a hírével is így volt. Azt szinte észre sem vették. Igaz, utóbbit cselesen egy salátatörvénybe rejtették, a fogyatékkal élők védelmében javasolt jogszabályok közé. A TASZ tiltakozását sem övezte siker. A hír visszhangra is csak a Magyar Nemzet publicistájában talált. Szabadságjogok rabságában címmel meg is írta, hogy a jogvédők "a huszonéves magyar nők meddővé tételéért harcolnak", és ő a maga részéről üdvözli a kormány azon szándékát, hogy ezzel az eszközzel is növelné a népességszaporulatot. (Azt gondoljuk mondani sem kell, hogy a cikket író hölgyet közvetlenül nem érinti a változás.)

Az eddigi szabályozás többszörös és hosszas várakozási időkkel operált annak érdekében, hogy az emberek bizonyosan alaposan átgondolt döntést hozzanak. Eddig az a cselekvőképes és nagykorú magyar állampolgár, aki 26 éves kora előtt úgy döntött, hogy nem akar (több) gyereket, az kétszer hat hónap kötelező várakozási idő után, az ennél idősebbek pedig kétszer három hónap után műtethették meg magukat. Elhamarkodott döntést tehát eddig sem nagyon lehetett hozni az ügyben.

A legszegényebbek majd abortuszra mennek

A kormány korlátozza a jogainkat és veszélyezteti azoknak a nőknek az egészségét, akik teljesen bizonyosak abban, hogy nem akarnak (újabb) gyermeket a világra hozni. Valószínűleg azt várják az intézkedéstől, hogy néhány nem tervezett gyerek, emiatt az intézkedés miatt "becsúszik". Mi nem nagyon hisszük, hogy így lesz. AAz évi kb. kétszáz embernek, aki vállallná a műtétet és kivárná az előírt határidőket, a szándékai tényleg komolyak.

A magyarok fogamzásgátlási szokásait ismerve ezen párok számára maradnak megoldásként a sokak számára drága vagy kockázatos hormonális fogamzásgátló eszközök, a kevésbé biztonságos megoldások, az egészségügyi indokoknak az orvosokkal okosba' lepapírozása. A legszegényebbek számára pedig csak az abortusz marad, amelynek a legfőbb indoka Magyarországon a párok siralmas anyagi helyzete. Ezen nem változtat a gyed extra sem. Tényleg ez lett volna a kereszténydemokraták szándéka? Aligha.

"Az elmúlt négy évben számos olyan intézkedést hozott a kormány, amely a nők és a családok védelmét szolgálja a munka- és gyermekvállalás területén" - mondta Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a nőnap apropóján. Ez a jogszabály teljesen bizonyos, hogy nem ilyen.

Kép

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?