Kormos úr hangos nevetése a trafikig zengett. A Nemzeti Dohánybolt kartonpapírral fedett kirakatán is áthatolt, egészen Ildike füleibe. Azok a fülek nem akármilyen fülek voltak, egyszer Zách úr, az önkormányzat közbeszerzésügyi referense úgy meghúzta őket Ildike 38. születésnapján, hogy a rubintosan égő cimpák mellett a vasúti fénysorompó vörös villogása is csak sápadt teliholdnak tűnt. Egy Gyök felé igyekező család majdnem a síneken végezte ezért. Nagy szerencse volt, hogy pont akkor késett kábellopás okán a vonat.

Kormos úr tehát nevetett, bár senki sem értette, hogy miért, de ezt mindenki megszokta már a kocsmában. A sörnek habja van, Kormos úr nevet, ilyen a világ. Egy macska szaladt végig az udvaron. Kormos úrnak erről eszébe jutott, hogy ki kellene szegelni a kocsmában is, hogy mennyit csökkent a rezsi, és ennek arányában a sör árát is muszáj volna csökkenteni. Ha Pálfalussy kocsmáros nem teszi meg, jelentést fog tenni személyesen Zách úrnál. Mert azt már Zsou Lang-ce is megírta időszámításunk előtt a 3. században, hogy minden mindennel összefügg, a természet ellen való dolog önmagában nézni a részletet, és úgy fürkészni az értelmét, hiszen a valóság egyetlen szelete kiragadhatatlan.

Beszélni kell tehát Pálfalussy kocsmárossal, mert az nem megy, hogy neki most lett olcsóbb a rezsi, és közben a sört ugyanazért az árért méri, aztán csak ő részesül a közjóból, amit nem egy ember üdvére, hanem mindenki kedvére hozott meg a sok ellenségtől szorongatott kormányzás. Mennyi harc, mennyi áldozat, és az egészet Pálfalussy úr egyedül veri a fogához. Tegyen engedményt a sörre, vagy nézzen szembe a következményekkel.

A macska közben visszafelé jött már, ezúttal lustán cammogott puha talpacskáin. „Az emberek csak az orgazmusban és mély meditációban azonosak önmagukkal” - ezt is Zsou Lang-ce írta, jutott eszébe erről Kormos úrnak, és ettől olyan jókedve lett, hogy hangosan elröhögte magát. Ildike pedig újfent nem értette, hogy mi történik a kinti világban, ahová elérnek a sugaracskái a tavaszi napnak. Úgyhogy gyorsan áttette a Viceroyokat a lentebbi polcra, ne kelljen lábujjhegyen igyekeznie, ha valaki megint olyat vásárolna.

Bohumil Hrabal 1914. március 28-n született.