Nagyon harcias, de logikusan felépített és érvekkel bőven alátámasztott cikkben harcol a NATO-tagországok felfegyverzése és az elrettentési politika újraindítása mellett a Washington Postban megjelent publicisztikájában Toomas Hendrik Ilves észt államfő. Mondjuk ha valakinek, Észtországnak van aggódni valója a feléledt orosz imperializmus miatt - az ország lakosságának 24,8 százaléka orosz, a főváros, Tallin lakosságának a 36,8 százaléka az.
"Oroszország ukrajnai agressziója paradigmaváltást jelent, a hidegháború utáni világrend végét. Ez a területi egység, a szuverenitás és a határok sérthetetlenségének tiszteletben tartásán alapult, illetve azon a hiten, hogy a kapcsolatokat közös értékekre építhetjük. Ez az elképzelés elbukott. A nemzetközi szerződéseket nem tartják be, a nyers erő használata legitimnek számít. Újra zéró-összegű játszmában vagyunk" - írja.
Az orosz fenyegetésre pedig választ kell adni, már csak az orosz sajtóban terjedő háborús hisztéria is. Ami nyilvánvalóan a hivatalos álláspont, mert az orosz sajtóban Putyin határozott engedélye nélkül semmi sem terjedhet.
Hogy a hisztériakeltés mennyire a hivatalos propaganda része, azt jelzi, hogy legutóbb Putyin propagandafőnöke, Dmitrij Kiszeljov példálózott azzal, hogy Oroszország az egyetlen ország, ami képes "radioaktív hamuvá" rombolni az Egyesült Államokat.
Ezért a válasznak az elrettentésnek kell lennie, vagyis:
"Európa bizonyos részein kioltják a szabadság fényeit. Határozottan és egységesen kell fellépnünk, hogy a jövő generációi ne kérdezhessék azt, hgy miért nem tettünk semmit, amikor ekkora volt a tét" - írja.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.