A 7 legizgatóbb dolog a pornóban

  • Miért néz az ember pornót?
  • A lánytestvéres a népszerűbb, vagy az anyás?
  • Űrhajós legyek, vagy pornókutató?
  • Mi az a Morn' Porn, és mikor vezetik be az iskolákban?
  • Megjelent a világ első tudományos pornófolyóirata, a Porn Studies!

Példátlan tudományos szenzáció tartja lázban a pszichológusokat, a szociológusokat, a genderkutatókat és a bölcsészeket, hogy a programozó matematikusokról ne is beszéljünk: a patinás brit könyv- és szakfolyóirat-kiadóhoz, a Taylor and Francishez tartozó Routledge gondozásában megjelent a Porn Studies című folyóirat, aminek az első, ráadásul dupla száma egy ideig ingyen elérhető a kiadó oldalán (az egyéves print előfizetés amúgy 100 dollár, a print és az online együtt 365).

Így néz ki a borítója:

porn_cover1

Na jó, nem. Valójában így néz ki:

mag_cover

És hogy ez miért szenzáció? Azért, mert bár a civilizált világ nagy része valamilyen formában fogyaszt pornográfiát, kevés ehhez hasonlóan stigmatizált, megvetett és agyonhallgatott tabutéma létezik.
A két éve megfogant Porn Studies születése sem volt egyszerű: mint a bevezetőből kiderül, a Stop Porn Culture nevű szervezet tavaly petícióban követelte a kiadótól, hogy cserélje le a még meg sem jelent folyóirat szerkesztőit, és a kiadványt nevezze át Porn Studiesról Critical Porn Studiesra.

A pornográfiának kisebb könyvtárnyi irodalma létezik ugyan, és egyes kellőképpen felvilágosult egyetemeken külön kurzusok keretében tanítják, de a pornókutatás még mindig gyerekcipőben jár. A folyóirat megjelenése azt jelenti, hogy a pornó része lett az akadémiai diskurzusnak, és hogy idővel talán a kánonnak is részévé válik.

Íme hét kérdés, ami felettébb foglalkoztatja napjaink legkiválóbb pornókutatóit. Akit mélyebben érdekel valamelyik téma, éljen a lehetőséggel, amíg teheti, és ássa bele magát a hiperhivatkozásokra való kattintással!

1. Miért néz az ember pornót?

Mert kanos

porn5

– derítette Martin Barker egy néhány éve 5000 fős mintán elvégzett, komplex, kvantitatív és kvalitatív elemeket is tartalmazó kutatás alapján. (A kanos nyilván rossz kifejezés, mert magyarul csak férfira mondják, ellentétben a hornyval, ami gendersemleges.)

A második leggyakrabban említett ok: “Untakozom, nem tudok pihenni, vagy nem tudok aludni”. A harmadik: “Kanos akarok lenni”. Barker cikke a pornófogyasztás okainak feltárása mellett arra vállalkozik, hogy felvázolja a pornográfia és a fantázia közötti viszonyt. Szerinte a fantázia ebben a kontextusban működhet nagyítóként, az én tükreként, a felderítendő lehetőségek birodalmaként, a távoli vágyak földjére tett utazásként és másik énként, és ennek megfelelően a pornót sem mindenki ugyanazokból az okokból fogyasztja.

Részletek: Martin Barker: The ‘problem’ of sexual fantasies

2. Igaz-e, hogy a pornó erőszakossá tesz?

Attól függ, honnan nézzük.

porn9

“Nehéz olyan módszertanilag megalapozott tanulmányt találni, ami ne mutatna ki valamiféle kárt, ami akkor keletkezik, amikor a férfiak pornográfiát néznek” – idéz Alan McKee egy 2011-es tanulmányt, ami szerint azok a férfiak, akik mainstream pornográf anyagokat láttak az elmúlt egy évben, arról számoltak be, hogy a többieknél nagyobb valószínűséggel követhetnek el nemi erőszakot. McKee szerint azonban ez csak egy lehetséges megközelítés a sok közül: más, kvalitatív kutatások szerint a pornográfia különböző reakciók sorát válthatja ki az unalomtól a kiábrándultságon át a szégyenérzetig.

McKee cikkében amellett érvel, hogy a szociológusok által használt kvantitatív módszerek – regresszióanalízis, klaszteranalízis, strukturális egyenletekkel történő modellezés – mellett érdemes a bölcsészettudomány metodológiáját is használni a pornográfia tanulmányozásakor. Az ő csoportosításában ilyen az ideológiai, a poszt-strukturális és az értékelő szövegelemzés, illetve az egzegézis, amik új megvilágításba helyezhetik a pornográfiához fűződő viszonyt.

Részletek: Alan McKee: Humanities and social scientific research methods in porn studies

3. Munka-e a pornózás?

Az.

porn4

Olyannyira az, hogy Heather Berg a pornó mint munka marxista alapokon való vizsgálatát javasolja. “A pornó marxista elveken nyugvó politikai gazdaságtani elemzése megköveteli, hogy azt komolyan, munkaként fogjuk fel, elismerjük, hogy a munkások tudatában vannak saját körülményeiknek (...)” – írja a szerző, aki azt szeretné elérni, hogy a tudományos és a politikai szféra a pornóiparban végzett munkát ugyanolyan munkaként kezelje, mint a többit.

Berg szembeszáll azokkal a feminista nézetekkel, amelyek szerint ha valaki a pornót eufemisztikusan munkának nevezi, azzal eltünteti a pornó és az erőszak, illetve a kizsákmányolás közötti kapcsolatot. A munkaerővel foglalkozó, az antikapitalizmus iránt fogékonyabb tudósok már magára a munkára is úgy tekintenek, mint az erőszak és a kizsákmányolás egy formájára – írja Berg, hozzátéve, hogy a munkaerő kisajátítása eleve erőszakos folyamat, akár áruházi eladókról, akár pornómunkásokról van szó.

Részletek: Heather Berg: Labouring porn studies

4. Matek, tesi, töri, pornó – hogy néz ki a pornóóra az iskolában?

Viccesen.

porn2

“Mély sóhajok, ideges nevetés, az ellenálló hallgatók által keltett hangok, ahogy nonverbális eszközökkel megfogalmazzák az ellenkezésüket; az okostelefonnal rendelkező diákok, ahogy megpróbálják megtalálni a Shazamon a pornófilmek háttérzenéit; nyílt, hitetlenkedő nevetés (nagyon különböző az ideges nevetéstől); és a testek, a székek, a hátizsákok állandó mozgása” – írja Bobby Noble, a torontói York Egyetem tanára saját pornókurzusáról, ami a korai, reggel fél kilences kezdés miatt csak Morn’ Porn néven fut.

Egy másik tanulmány szerzője, Kath Albury viszont már egyenesen azt boncolgatja, hogyan lehet a pornót a szexuális nevelés eszközeként, pedagógiai célokra felhasználni. Angliában és Ausztráliában már folyik a vita arról, hogy a középiskolai tananyag részévé tegyék-e a pornót. Tessenek elképzelni egy felelést. Akit mégis inkább a dekonstruktív episztemológia-paradigma, a reparatív és paranoid olvasatok érdekelnek, mindenképpen olvassa el a cikket!

Részletek: Bobby Noble: Porn’s pedagogies: teaching porn studies in the academic-corporate complex; Kath Albury: Porn and sex education, porn as sex education

5. A lánytestvéres pornó a népszerűbb, vagy az anyás?

Az anyás.

porn1

Ezt derítette ki hat francia szerző, akik komoly adatelemző arzenállal támadtak egy mit sem sejtő pornószájtra, az xHamsterre. Antoine Mazières és társai főleg a pornóvideók címkéit vizsgálták, és többek között kiderítették, hogy a mother-father-sister-brother négyesből a 2008-tól 2012-ig vizsgált időszakban végig az anya vezetett, viszont folyamatosan veszített népszerűségéből, miközben a lánytestvér címke egyre gyakoribb lett, olyannyira, hogy csaknem beérte az anyát.

Mazières-ék összeállítottak egy szemantikai hálózatot is, és klaszterekben ábrázolták a videók címkéit. Kisebb meglepetés, hogy a MILF gyakran együtt szerepel a teennel, a massage és a Danish címkék pedig önmagukban is értelmezhető hálózati csomópontként tűnnek fel. Még ennél is kisebb meglepetés, hogy a softcore és a mell kéz a kézben jár, csakúgy, mint a latex és a BDSM. A szerzők jogos fájdalma, hogy az olyan népszerű streamoldalakon, mint a LiveJasmin, nem dívik a címkézés, és hogy az igazán árulkodó nézettségi és átkattintási adatokat a pornóiparosok megtartják maguknak.

Linda Williams cikkében ugyanakkor Derrida prezervatív-destrukciós archívumelméletére hivatkozva arról panaszkodik, hogy hiába a digitális kor, ennek ellenére, sőt egyenesen a digitális adatok volatilis természete és a pornóipar nemtörődömsége miatt nincsenek pornóarchívumok, ami sötét képet fest a pornókutatás lehetőségeiről.

Részletek: Antoine Mazières (et al.): Deep tags: toward a quantitative analysis of online pornographyLinda Williams: Pornography. porno, porn: thoughts on a weedy field

6. Létezik-e feminista pornó?

Igen.

porn8

A közmegegyezés szerint a feminizmus hagyományosan a pornó legnagyobb ellensége. Pamela Church Gibson, a Dirty Looks: Women Power, Pornography szerzője a vele készült interjúban az online pornó “féktelen nőgyűlöletét és az elnyomó természetét” emeli ki, amit ő a választás lehetőségének hiányával köt össze: a popupok ellen nem lehet védekezni. Mint korábban szó volt róla, a feministák előszeretettel kötik össze a pornót a nők kihasználásával és kizsákmányolásával, és ha a mainstream feministákon múlik, a Porn Studies folyóirat ebben a formában soha nem jelenhetett volna meg – annak ellenére, hogy számos cikkének fő témája a feminista nézőpont.

Oximoron lenne a feminista pornó? – teszi fel a kérdést Alessandra Mondin, és az a válasza, hogy nem feltétlenül. Különböző kísérletek léteznek a pornóbeli ábrázolás és a pornógyártás feminista etikai alapokon való megvalósítására. Ilyen a Sy Blakovich által létrehozott Pink Label TV, ami kevés pénzből készül, viszont fair trade elveket igyekszik követni, vagy a Crash Pad Series, ahol a színészek saját vágyaikról beszélnek, az aktusoknál fontos a partner jó érzése, és gondot fordítanak az események utólagos feldolgozására is. Mondin szerint a feminista pornó nemcsak azokban a fogyasztókban kelt bizalmat, akik direkt ezt keresik, hanem azokban is, akiket taszít a mainstream pornó vélelmezett etikátlansága, esetleg eleve szkeptikusan viszonyulnak a pornóhoz.

Részletek: Alessandra Mondin: Fair-trade porn + niche markets + feminist audience

7. Űrhajós legyek, vagy pornókutató?

Űrhajós.

porn10

A hivatásos pornókutatókat úgy képzeli el az ember, hogy ülnek egy sötét szobában, és, hogy is mondjuk csak, pornót néznek. Az igazán dedikált szakemberek azonban kilépnek a sötétből a reflektorfénybe, és elvegyülnek a közegben, amit vizsgálnak.

“Itt a cél nem az, hogy valamfélei rejtett »igazság« után kutassunk a pornográfiáról (például hogy káros, vagy éppen erővel tölt-e el). Inkább az, hogy egy jobb kilátást nyújtó pontot hozzunk létre, ahonnan megfigyelhetjük hogyan szerveződik a diskurzus és a gyakorlat a specifikus kulturális kontextusokon belül, kapcsolatba léphetünk a folyamattal és értelmezhetjük azt” – írja Lynn Comella, aki a híres Las Vegas-i pornókiállításra, az Adult Entertainment Expóra jár előadni és közvetlen tapasztalatokat szerezni.

Ennél is közelebb merészkedik kutatásának tárgyához Nathaniel Burke, aki segít felállítani a pornófilmek díszleteit, ételt-italt, kotont és síkosítót hord a színészeknek, részt vesz a szereplőválogatásokon, fotókat készít a színfalak mögött, és helyettes operatőrként is beugrik. “A munka végzése alatt végig különös figyelmet fordítottam arra, milyen hatással lehet az általam gyűjtött adatokra; a munkám egyfajta kompenzáció volt annak fejében, hogy beengedtek a saját terükbe”.

Részletek: Lynn Comella: Studying porn cultures; Nathaniel Burke: Positionality and pornography