Az ankarai testület a törvénymódosításnak azokat a részeit helyezte hatályon kívül, amelyek az igazságügy-minisztert nagyobb hatalommal ruházták fel, és így növelték a kormány befolyását az igazságszolgáltatás felett. A jogszabály bírálói szerint Erdogan célja ezzel a lépéssel a közvetlen környezetét is érintő, decemberben kirobbant korrupciós botrány eltussolása volt.

Abdullah Gül török államfő február végén hagyta jóvá az igazságszolgáltatás feletti kormányzati befolyás kiterjesztését megerősítő törvényt. Az új jogszabály az egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatóságnak, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsának (HSYK) szervezeti átalakításáról, valamint illetékességének megváltoztatásáról is rendelkezett. A törvény a HSYK tagjainak kinevezésében megerősítette az igazságügy-miniszter jogkörét.

Az ellenzék fő erejét adó Köztársaság Néppárt (CHP) februárban kérte az alkotmánybíróságot a szerinte a hatalmi ágak szétválasztásának elvét és a bíróságok függetlenségét sértő törvény eltörlésére.

Erdogan véleménye szerint a megvesztegetési botrány mögött korábbi szövetségese, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen befolyásos iszlám hitszónok áll, aki ezzel akarja ellehetetleníteni kormányát. A hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az őt ért bírálatok ellenére megnyerte a március végi helyhatósági választásokat. (MTI)