Van egy tévésorozat, ami egyszerre szól az asztrofizikáról, és mindenről, ami a magyar politika ellenkezője

Amerikában rá van írva minden mikróra, hogy nem lehet benne macskát szárítani. Meg géppuskát adnak az elmebetegeknek. Meg fogalmuk sincs a világ rajtuk kívül eső részéről. Ukrajna Afrikában. Persze.

Jó érzés ez a felsőbbrendűség.

Aztán csinálnak egy olyan sorozatot, mint a

Cosmos: A Spacetime Odyssey.

És akkor beugrik, hogy ezek a hülyék 24 éve állították pályára a Hubble űrtávcsövet, nálunk meg most lett kötelező tesi és hittan informatika óra helyett.

Kamenyec-Podolszkból a Jupiter holdjaiig

Carl Sagan egy zsidó családba született New Yorkban 1934-ben. A szülei pont Kamenyec-Podolszkból menekültek el, még jóval a háború előtt. Sagant 4 éves korában apja elvitte a New York-i Világkiállításra. Ott megnézték az "Amerika Holnap" című tárlatot, és a kisfiú nagyjából akkor határozta el, hogy ő márpedig tudós lesz.

Pontosan így történt, Carl Saganből csillagász lett. Híres csillagász.

Carl Sagan és a Viking űrszonda - Forrás: NASA

Sok fontos tudományos eredményt ért el. Az egyik legfontosabb, vagy legalább is a legtöbb ember életét befolyásoló eredménye mégsem olyasmi volt, hogy megsejtette, hogy víz lehet a Jupiter holdjain.

Hanem az, hogy megcsinálta a Cosmos című tévésorozat az első 13 részét.

A Cosmos a világegyetemről és a tudományról szólt. De úgy, ahogy korábban semmi Amerikában. A sorozatot a közszolgálati csatornának készítették. Összesen 8,3 millió dollárba (1,8 milliárd forintba) került. 1980-ban mutatták be. A Birodalom visszavág premierje is abban az évben volt. Az a film 25 millió dollárba került.

Csúcstechnika az 1980-as Comos-ban - Forrás: Wikipédia

Nem nehéz belátni, hogy a 80-as években ennyi pénzt költeni egy tudományos sorozatra a közszolgálati csatornán óriási rizikó volt. Sagan addig sosem látott speciális effektekkel, egzotikus helyszíneken mesélt el szinte minden fontosat a tudomány akkori állásáról. A sorozatot 60 nyelvre fordították le, és legalább 500 millió ember látta.

Köztük volt a fiatal Neil deGrasse Tyson is.

Neil-deGrasse-Tyson-GIF-2

Tyson 17 éves korában, 1975-ben találkozott először Sagannel. Ő is egészen kicsi kora óta tudta, hogy tudós akar lenni, de valószínűleg ez a találkozás döntötte el, hogy asztrofizikusnak megy. Amikor pedig látta, hogy Sagan a sorozattal milyen könnyedén viszi el a tudományt az emberekhez, arra is rájött, hogy ő is ezt szeretné csinálni.

Tyson Amerika egyik leglátogatottabb planetáriumának igazgatója lett New Yorkban, és 34 évvel az eredeti után megcsinálta a Cosmos folytatását.

Amerikában a tudomány nagyon is politikai kérdés

Amikor tavaly decemberben Széles Gábor milliárdos vállalkozó, és általános bolondos figura azt mondta, hogy

magánvéleménye szerint a gravitáció kikapcsolható

mindenki nagyon jól mulatott. Széles ezzel az elképzelésével (is) a jobboldal legszélén van. Itthon szerencsére nem divat megkérdőjelezni a természettudományos alapvetéseket, politikai oldaltól függetlenül.

A haladó Amerikában, ez nincs így.

Ott a konzervatív jobboldal egy része halál komolyan állítja, hogy a Föld, illetve az egész világegyetem csak pár ezer éves, ahogy a Bibliában le van írva. Nem volt ősrobbanás, az evolúció hülyeség. Minden élőlényt az Isten teremtett, pontosan abban a formájában, ahogy most kinéz. És nem csak, hogy ezt gondolja az emberek egy része, de harcol azért, hogy az iskolákban ezeket az elképzeléseket tanítsák a gyerekeknek.

gif_760x310_7dbd78

Az ilyen típusú nézetek, főleg az ember okozta klímaváltozás tagadása a mainstream médiában leginkább a Fox News nevű csatornán jelennek meg. Ez azért érdekes, mert a tudományt dicsőítő Cosmos folytatását is a Fox mutatta be.

A magyarázat persze nem túl bonyolult.

Egyrészt, bár az egész  Fox-csoport vezetője és résztulajdonosa, Rupert Murdoch politikailag jobbra hajlik, de igazán nagy hülyeségek csak a hírcsatornán, a Fox News-on mennek, máshol nem. Másrészt a sorozat bár ismeretterjesztő, és így kicsit közszolgálati, de 100 százalékig üzleti alapon készült. A legtöbb pénzt Seth MacFarlane, az Egyesült Államok egyik legfelkapottabb tévése gyűjtötte össze rá, a csatorna nagy pénzügyi kockázatot nem vállalt.

Az eddig bemutatott 5 rész óriási siker volt. Az amerikai premiereket 4-6 millió ember látta. Az összehasonlítás kedvéért: a Breaking Bad utolsó évadának egy átlagos részét kb. 4 millió ember nézte.

A következő 30 évben ennél nem nagyon lesz jobb

Az új Cosmos négy dolog miatt működik jól.

Az első szériához hasonlóan itt sem spóroltak a vizuális megoldásokon. A sorozat nem olyan úttörő, mint az elődje volt 1980-ban, de úgy néz ki, mint bármelyik nagy költségvetésű amerikai mozifilm. Szóval nagyon-nagyon jól. Miközben a kényszeres látványoskodás, meg a rajzfilmes betétek engem néha zavarnak, de legalább is keveset tesznek hozzá az élményhez, addig a legfontosabb célcsoportot, a kamaszokat enélkül valószínűleg esélytelen lenne lekötni.

galaxies

Carl Sagan is zseniális előadó volt, és Neil deGrasse Tyson is legalább olyan jó, mint ő. Hitelesen, érthetően és sokszor meglepően érzelmesen adja elő, hogy mi miért történik a világegyetemben. Amikor saját tudományágának, az asztrofizikának a születéséről beszélt, akkor szerintem közel volt hozzá, hogy elsírja magát. Joggal. Tyson nagyon jól sztorizik. Eleve, hogy sztorizik, és nem egy tankönyvet, vagy valami elvont matematikai képletet mond fel.

Ez előadó személyével szorosan összefügg a forgatókönyv. Máshogy nem is lehetne, mert az új Cosmos sztorija néha összekeveredik Tyson életének történetével. Mindkettő elég érdekes. Se fizikából, se biológiából nem voltam soha erős a gimnáziumban, de eddig egy kivételével minden bemutatott dolgot megértettem. A csillagászati színképelemzésnek meg utánaolvastam. Eddigi minden részben volt legalább egy dolog, amit korábban nem tudtam, hogy miért van. Vagy hogy egyáltalán van.

A siker legfontosabb  összetevője persze a modern tudomány. Sőt, csak egyszerűen a tudomány, ami akkor is iszonyú izgalmas, és menő, ha nem modern, hanem 200 vagy 2000 éves. Aki ennek a sorozatnak a hatására sem követi be az I fucking love science Facebook csoportot, azért tényleg nem lehet túl sok dolgot tenni.

De mi köze ennek a Békemenethez?

A Cosmos a tudományról szól. Arról a tudományról, ahol senkinek sem kell elhinni semmit, csak azért, mert ő idősebb, vagy gazdagabb, vagy miniszterelnökebb nálad. Sőt, arról, hogy mindig kritikusnak kell lenni, hogy meg kell kérdőjelezni, amit mások mondanak. Pont a mai Magyarország ellenkezőjéről. Hogy a korlátok nélküli, szabad gondolkodás a haladás kulcsa, és ha azt bárki akadályozza, akkor az a fejlődés útjában áll. A Cosmos azt sem fél megmutatni, hogy a vak hitnél fontosabb a mérhető, a tapasztalható. A tudománytagadó amerikai jobboldal eléggé be is van szarva a sorozat miatt.

ship_hole

Nekem az egyik legerősebb történet épp a most hétvégi részben volt.

Amikor a fény különböző fizikai tulajdonságainak bemutatása közben nyugtalanítóan rajzolódik ki, hogy az arab világ egy része hogy lett a tolerancia, a tudomány és a haladás fellegvárából 1000 év alatt a vallási fanatikusok játszótere. Hogy Kínában az államhatalom megszilárdítása, és a kényszeres egységesítés hogy vetette vissza évszázadokra a fejlődést. Olyan dolgok ezek, amikkel nem nehéz itthon távoli, de nyomasztó párhuzamokat találni.

A Cosmos itthon a NatGeo-n nézhető, péntek este 10-kor például. Az angol nyelvű verzió vasárnaponként megy Amerikában, szóval azt hétfőnként lehet szedni a torrentről.