A lejjebb részletezett események teljességgel a képzelet szüleményei. Sem egészben, sem részleteikben nincs semmi közük a valósághoz. Csak egy mese arról, hogy mi történhet Európában 2016 végén.

Csütörtökön jelent meg a német Spiegel hetilap aktuális száma, címlapján egy rakás kelet-európai milliárdos képével és a provokatív címmel: Die dunkelsten Gestalten Europas – Ihre Steuern landen bei Oligarchen im Osten! (Európa legsötétebb alakjai – Keleti oligarcháknál végzi az Ön adója). Bolgár, román, horvát, lengyel és magyar oligarchák szerepeltek rajta: Ivica Todoric és Vaszil Bozskov mellé odakerült Simicska Lajos és Nyerges Zsolt képe is.

A Spiegel szokatlanul hosszú, 12 oldalas cikke azzal foglalkozott, hogy pontosan mi történik a Brüsszelből a kelet-európai tagállamokba érkező pénzzel. A féltucatnyi szerző által jegyzett cikkben a főszerepet Karl Schmidt, egy képzeletbeli, ingolstadti illetőségű kisvállalkozó kapta. A hetilap az ő példáján keresztül mutatta be, hogy egy

„tisztességes német adófizető” pénzéből pontosan mennyi végzi mindenféle gyanús zsebekben.

A cikk alapvetően azt sugallta, hogy szemben azzal, amit a nyugat-európai közvélemény az előző években gondolt, az EU legsötétebb alakjai nem a támogatásokkal rosszul sáfárkodó dél-európai kormányok, mint például a görög, hanem azok a kelet-európai oligarchák, akik olyan befolyással bírnak hazájuk politikai életében, hogy könnyedén el tudják téríteni az uniós pénzeket a saját érdekeltségeik felé.

A Spiegel szerzői valamennyi kelet-európai országból hasonló módszerekről számoltak be. A Magyarországgal kapcsolatos rész csak annyiban volt különleges, hogy hosszasan írt Simicska Lajos és Orbán Viktor gyakorlatilag kölyökkoruk óta összefonódó karrierjéről, és Simicska legendás APEH-elnökségéről a kilencvenes évek végén. A cikk hosszasan, egészen konkrét példákkal sorolta az uniós fejlesztési pénzek átcsatornázását a Simicska-Nyerges cégbirodalom különböző alegységeihez, a nagy infrastrukturális fejlesztésektől egészen a Fidesz érdekeihez lojális médiabirodalom kiépítéséig.

A német lap szerzőinek az érintett magyar oligarchák cégeitől senkit sem sikerült megszólaltatniuk a cikkben, és a magyar kormány részéről sem állt velük szóba senki. A Spiegel a cikkhez kapcsolódó vezércikkében azonban a legrészletesebben Magyarországgal foglalkozott, és arról írt, hogy szemben azzal, amit a német média korábban hitt, Herr Orbán nem azért a legveszélyesebb kelet-európai politikus, mert jobboldali nacionalista lenne, hanem mert vezetése alatt a magyar állam egy jól beazonosítható üzleti kör csapdájába esett.

A cikk szerint most már nem arról van szó, hogy az EU nem hagyhatja, hogy egy tagállama letérjen a demokratikus, európai útról, hanem hogy az EU nem hagyhatja, hogy becsületes állampolgárainak pénze keleti oligarchák zsebébe vándoroljon.

A Spiegel szerint erre a problémára a lehető legsürgősebben megoldást kell találni, különben a nyugati tagországok választópolgárai olyan nyíltan EU-ellenes pártokra szavaznak majd, mint a brit UKIP, és a csak 2015-ben alakult, de egy év alatt a közvéleménykutatások szerint a németek tíz százalékának támogatását bíró Deutsche Unabhängigkeitspartei (DUP – Német Függetlenségi Párt). Amennyiben ezek a pártok valódi befolyáshoz jutnak az egyes tagállamokban, az villámgyorsan az Unió végét jelentheti – írta a német lap.

A magyar sajtó független és baloldali része a Népszavától a Átlátszóig alaposan beszámolt a Spiegel aktuális számáról, a Magyarországgal kapcsolatos cikkrészleteket gyakorlatilag szó szerint lefordítva.

A hétvége csendje után a Fidesz-barát köz- és magánmédia vezető helyen foglalkozott a Spiegel cikkével. „Példátlan támadás Magyarország ellen” – hirdette a Magyar Nemzet szalagcíme. Az m1 esti híradójában Giró-Szász András kormányszóvivő és a Közgép egyik középvezetője is hosszasan beszélt arról, hogy a német lap vádjai alaptalanok, a Közgép pedig jogi lépéseket fog tenni a Spiegel ellen.

A jelentősebb európai lapok hétfői számukban hosszabb-rövidebb terjedelemben mind ismertették a Spiegel cikkét. A Financial Timestól a Le Monde-on át az El Paísig valamennyien arról írtak, hogy a „keleti oligarchák jelentik ma a legnagyobb veszélyt az EU-ra”. Természetesen a német és az osztrák napilapok foglalkoztak legrészletesebben az üggyel, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztőségi véleménycikkben írt arról, hogy ezt a botrányt nem lehet Brüsszelben elsimítani, a gazdagabb európai országok választópolgárai nem fogják eltűrni, hogy „gyanús figurák” egyszerűen lenyúlják a pénzüket.

A Magyar Nemzetben egy Szabó Károly nevű, korábban ismeretlen szerző egész oldalas véleménycikkben ment neki a Spiegel vádjainak. A laphoz képest is szokatlanul agresszív hangvételű cikk a magyar nemzeti önrendelkezés megkérdőjelezésével vádolja Németországot, és hosszasan részletezi, hogy

„az Új Moszkvának csak az fáj, hogy nem az ő cégeiknek csurgatja vissza a pénzt a magyar állam, hanem Magyarországon adózó, magyar emberek tízezreinek munkát adó, magyar tulajdonban lévő cégeket támogat.”

Este az m1-en Obersovszky Péternek interjút adott Orbán Viktor. Obersovszky megkérdezte, hogy milyen válaszlépéseket fontolgat a kormány a Spiegel „vérlázító” cikkére. Orbán feltűnő nyugalommal válaszolta, hogy tiszteletben tartják a nyugati sajtót, ugyanakkor magyar miniszterelnökként nem tűrheti, hogy „hazánkat hazugságokkal mocskolják”. Elmondta, hogy Rákay Philip berlini nagykövet már felvette a kapcsolatot a Spiegel főszerkesztőjével, akitől tételes helyreigazítást fognak kérni, ellenkező esetben jogi útra terelik az ügyet. „Régi barátom, Simicska Lajos egyébként köszöni mindenki érdeklődését, remekül van” – zárta az interjút Orbán.

A spiegel.de honlapján jelent meg Rákay Philip, Magyarország berlini nagykövetének írása, amelyben visszautasította a hetilap vádját. A lap szerkesztősége néhány soros bevezetőt írt Rákay szövege elé, amelyben arról írtak, hogy a nyomtatott lapban nincs lehetőség ilyen terjedelmű olvasói levél közlésére, ugyanakkor fontosnak tartották olvasóik tájékoztatását a hivatalos magyar álláspontról, így a honlapon leközlik azt.

Az írás nem cáfotja a Spiegel előző heti cikkének tételes vádjait, csak általánosságban beszélt arról, hogy Magyarországon az EU-pénzeket példás fegyelemmel kezelik, és feltette a költői kérdést: miért bántja a németeket az, hogy Magyarországon is vannak már olyan erős nagyvállalatok, mint a Volkswagen vagy a Siemens? A cikk alatti kommentekben egyértelműen magyar nicknevű felhasználók vitatkoztak: az egyik tábor szerint a Spiegel szégyellje magát, a másik viszont örült annak, hogy végre Európa is látja, mi folyik Magyarországon, és részletesen kivesézte Rákay szövegének helyesírási és nyelvhelyességi hibáit.

A német Bild összeállítást közölt a Spiegelben megemlített oligarchák mindennapi életéről, címlapján feltéve a kérdést: „mikor nyújtjuk be ezért a számlát?” A lap lesifotósai Varsótól Zágrábig luxusvillákat fotóztak, és a milliárdosok rokonságának Facebook- és Instagram-oldalairól gyűjtöttek a fényűző életvitelt dokumentáló képeket. Érdekes módon az érintett magyar pénzemberekről a Bild szakembereinek sem sikerült olyan képeket találni, mint például a Cristal márkájú pezsgővel lábat mosó bolgár oligarcha-csemetéről.

„Vajon a magyar állami milliárdosok ennyire el tudnak bújni, vagy csak nem tudják, hogy kell élvezni a németek pénzét?”

– tette fel a kérdést a német bulvárlap, Európa legtöbb példányban értékesített újságja.

Angela Merkel német kancellár Münchenbe látogatott, ahol megbeszéléseket folytatott a város polgármesterével. A tárgyalás után tartott sajtótájékoztatón Merkel először kapott újságírói kérdést a kelet-európai oligarchák ügyéről. A Süddeutsche Zeitung munkatársa arról kérdezte, hogy német kancellárként és az EU legbefolyásosabb államának vezetőjeként tervez-e foglalkozni az üggyel. Merkel erre azt válaszolta, hogy természetesen foglalkoztatja, hogy mi történik a németek által befizetett adóeurókkal, de még korai lenne arról beszélni, hogy ez az ügy szövetségi vagy akár uniós szinten milyen hullámokat vethet.

Szófiában időközben lemondásra kényszerült Marin Rajkov miniszterelnök, miután elvesztette saját pártja parlamenti képviselőinek támogatását. A Spiegel cikke után Bulgáriában azonnal belpolitikai válság robbant ki, szakértők szerint azért, mert a Rajkov-kormány által kevésbé favorizált oligarchacsoportok, akikkel a német lap nem foglalkozott, azonnal minden fronton támadást nyitottak az európai reflektorfénybe került pénzemberek és politikus kiszolgálóik ellen.

Szijjártó Péter külügyminiszter hivatalába rendelte Dr. Matei I. Hoffmant, Németország budapesti nagykövetét. A megbeszélés után a Bem téren várakozó újságíróknak mindkét fél azt állította, csak rutinmegbeszélés volt kettejük közt, ám a Hír Tv kormányzati forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Szijjártó „Orbán Viktor személyes utasítására” kemény hangon tiltakozott, mert „német lapok, feltételezhetően magyar ellenzéki ügynökök buzdításának hatására” aláásták a két ország harmonikus viszonyát mind gazdasági, mind politikai területen.

A berlini Bundestag ülésére érkező Angela Merkelt a DUP zászlóját lengető tüntetők csoportja várta. A Német Függetlenségi Párt karizmatikus vezetője, Georg Dorfmeister is megjelent, és rögtönzött beszédet tartott az összesereglett újságírók előtt.

„Sok német honfitársamhoz hasonlóan magam is rendszeresen adakozom jótékony szervezeteknek, amelyek a világ legszegényebb országainak lakóin igyekeznek segíteni. Mindig gondosan figyelek arra, hogy olyan szervezetnek adjak, amely egészen biztosan a rászorulóknak juttatja el a pénzem, nem a kongói vagy kambodzsai politikusok zsebébe. Elképedve látom, hogy Horvátország az új Kongó, Magyarország az új Kambodzsa, az EU pedig egy olyan felelőtlen segélyszervezet, amely bűnözőknek osztja szét az adót, amit keményen dolgozó, tisztességes német polgárok fizetnek be az Uniónak. Honfitársaim! Németek! 2017-ben szavazzanak a DUP-ra, és én megígérem, hogy kancellárként csak oda juttatok német pénzt, ahol az jó célt szolgál. És ha ebben az Unió nem partnerem, hát megoldjuk mi magunk, Európa nélkül!”

Rendes havi ülésüket tartották Brüsszelben az EU-tagországok külügyminiszterei. A napirenden egyetlen témaként az Ukrajnának nyújtandó gázsegély ügye szerepelt, ám – ahogy arról a nyugati sajtónak több, az ülésen részt vevő forrás beszámolt – éppen a kelet-európai gazdasági helyzethez kapcsolódóan szóba került ez Európa szerte már oligate-ként ismert ügy is. Az állítólag szokatlanul élénk vitában a 28 külügyminiszter gyakorlatilag két táborra szakadt: egy oldalra kerültek a nyugati országok, a másikra pedig a Spiegel cikkében támadott posztszovjet államok.

A csúcstalálkozó után rögtönzött sajtótájékoztatót tartott Nigel Farage, az EU-szkeptikus brit UKIP vezetője, aki 2015 óta az ország külügyminisztere. A rendkívüli szónoki képességeiről ismert Farage kitett magáért, és hosszasan ecsetelte, hogy David Cameron miniszterelnökkel valamint „minden épeszű” európai vezetővel együtt esküszik, hogy meg fogja állítani az EU felelős polgárai által befizetett pénz elsíbolását. Ahogy fogalmazott „egyszer már legyőztük a tolvaj komcsikat, és megint mi fogunk nyerni”.

Gyurcsány Ferenc a magyar országgyűlésben a miniszterelnököt arról kérdezte, hogy „mikor tervezi bíróság elé állítani bűnöző barátait.” Orbán Viktor közel egy évtized után először volt hajlandó szóba állni a független parlamenti képviselővel, és szokatlanul szenvedélyes, helyenként az egzaltáltságot súroló válaszában leszögezte:

„Soha nem bűnöztem, soha nem hazudtam, és barátaim között sem voltak hazugok vagy bűnözők. Ennél már csak abban vagyok biztosabb, hogy amíg én ezt az országot vezetem, minden magyar ember meg fogja kapni, ami jár neki. Akár a magyar államtól, akár a velünk szemben több évtizedes történelmi felelősségét még mindig nem törlesztő EU-ról van szó.”

A hazájában egyre nehezebb politikai helyzetbe kerülő, a közelgő német kampányban minden oldalról támadásra számító Angela Merkel kezdeményezésére Varsóban tartotta rendkívüli ülését az Európai Tanács, a tagországok vezetőinek kongresszusa.

A két naposra tervezett csúcstalálkozón közel négy naposra nyúlt, végül kedd hajnali négyre sikerült a sajtó által „Új Varsói Szerződésnek” elnevezett dokumentumot, amely teljesen átszervezte az EU-pénzek kifizetési mechanizmusát. A német-francia-brit kezdeményezésre született új rendszer 2017 január elsejével lép életbe. Emellett a tanács egy független szakembert, a leköszönö chicagói polgármestert, Barack Obama egykori közeli munkatársát, Rahm Emanuelt bízta meg azzal, hogy tárja fel a kelet-európai tagállamoknak az elmúlt évtizedben Brüsszelből kifizetett pénzek sorsát. Emanuelnek fél évet adtak az auditálás elvégzésére.

A legújabb német közvéleménykutatások szerint már nem két, hanem három párt halad fej-fej mellett, alig nyolc hónappal a 2017 szeptemberében várható szövetségi választások előtt. Angela Merkel CDU/CSU pártszövetségének már nemcsak a szociáldemokraták a kihívói, hanem a megállíthatatlanul erősödő DUP is.

Egészen váratlanul lemond Zoran Milanovic horvát miniszterelnök. Milanovic alig egy héttel azelőtt vonult vissza teljesen a politikától, hogy Zágrábba érkezett volna az Emanuel-bizottság horvát ügyekkel megbízott munkacsoportja. A lemondás összefüggésben lehet a brit Guardian által néhány nappal korábban közölt listával, amelyen az ország leggazdagabb emberéhez, Ivica Todorovichoz köthető cégek által elnyert állami megbízások szerepeltek, több milliárd eurós tételben.

Budapesten Lázár János kancelláriaminiszter fogadja az Emanuel-bizottság magyarországi munkacsoportját.

Lázár biztosítja a magyar és a nemzetközi sajtót arról hogy a magyar kormány boldogan működik együtt az EU-val ebben az ügyben, hiszen „nincs mit takargatniuk”.

Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy 2010 előtt sok gyanús ügy lehetett az országban, amelyekről maga is hallott. Lázár szerintben ezekben az ügyekben a szálak a mostani ellenzékhez vezetnek és „olyan bankárokhoz, akiket sokan a leggazdagabb magyar embereknek tartanak”.

Orbán Viktor Facebook-oldalán megjelenik egy rövid videó, amin a miniszterelnök a felcsúti Pancho Aréna Közgép-reklámtábláján ücsörögve és tökmagozva figyeli a Puskás Akadémia FC edzését, amelyen fia, Orbán Gáspár is részt vesz.

Az Emanuel-bizottság váratlanul távozik Budapestről. A szervezet honlapján egy szűkszavú közlemény jelenik meg, amely arról ír, hogy a magyar állami szervek fontos dokumentumok átadását tagadták meg, amire pedig az Új Varsói Szerződés kötelezte volna őket. Ráadásul több esetben a magyaroktól kapott adatsorok mintha direkt érkeztek volna teljesen kusza, feldolgozhatatlan formában. Esti sajtótájékoztatóján Rahm Emanuel arról beszél, hogy „több tagország” vagy szándékosan akadályozza a munkájukat, vagy tényleg maguk sincsenek tisztában azzal, hogy mi lett az utóbbi években Brüsszelből hozzájuk érkező pénz sorsa.

A legújabb német közvéleménykutatások szerint két ellenlábasával szemben fokozatosan lemaradó Angela Merkel kelet-európai villámkörútra indult. Szófia és Bukarest után, de Zágráb előtt Budapestre is ellátogatott, ahol azonban nem sikerül Orbán Viktorral találkoznia. Helyette csak Szíjjártó Péter irodájába jutott be, onnét távozva pedig azt nyilatkozta német újságíróknak, hogy „még az év vége előtt”, felelniük kell azoknak a kelet-európai politikai vezetőknek és üzletemberek, akik

„európai adófizetők pénzén gazdagodtak meg és építettek maffiaszerű birodalmat”.

A magyar országgyűlés utolsó 2016-os ülésnapján Orbán Viktor váratlanul bizalmi szavazást kért saját magával szemben. A kormánypárti képviselők mellette szavaztak, a baloldali ellenzék ellene, míg a Jobbik frakciója tartózkodott.

A még 2015-ben vásárolt, Hidegkuti-1 jelzésű miniszterelnöki repülőgéppel Orbán Viktor Brüsszelbe utazott. Nemcsak ő volt ott az EU központjában, hanem szinte valamennyi kelet-európai kollégája is, akiket harminc perces turnusokban fogadott egy háromtagú, David Cameronból, Angela Merkelből és Nicolas Sarkozyből álló bizottság.

Kiszivárgott információk szerint ezeken a megbeszéléseken a hangulat pont olyan volt, mint egy gimnázium igazgatói irodájában, ahol diákok kicsapásáról döntenek.

A megbeszélések után a sajtó semmilyen tájékoztatást nem kapott, azonban a Budapestre még aznap visszatérő Orbán Viktor éjszaka szlovák és román kollégájához hasonlóan rövid közleményt adott ki, amelyben bejelentette, megromlott egészségügyi állapota miatt lemond minden tisztségéről, és visszavonul a politizálástól.

A Spiegel csütörtöki számában arról írt, hogy mind a három kelet-európai miniszterelnök lemondása annak köszönhető, hogy az EU legbefolyásosabb vezetői olyan dokumentumokat tártak eléjük, amelyek egyértelműen bebizonyították vagy ő maguk, vagy legközvetlenebb munkatársaik, családtagjaik érintettségét az oligate-ügyben.

A Bild úgy tudja, volt olyan kelet-európai vezető, akit nemzetközi elfogatóparanccsal szembesítettek, míg a Financial Times arról írt, hogy az EU-ban komolyan fontolóra vették egy Hágában felállítandó európai korrupciós bíróság tervét.

Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy a 2015-ben megalakult Eurázsiai Unió várja a kelet-európai tagállamok esetleges csatlakozását. A Gazprom felsővezetéséből származó információk szerint a potenciális csatlakozók 28,75 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak gázt Oroszországtól, mint korábban.

Áder János köztársasági elnök első munkanapján 2017. március 5-re írta ki az országgyűlési választásokat. Lázár János és Gyurcsány Ferenc azonnal be is jelentették, hogy mindketten indulnak a miniszterelnöki székért.