Így drogoznak a magyar fiatalok

  • A Global Drug Survey, a világ legnagyobb kábítószeres felmérése.
  • Kiderült belőle, hogy Magyarországon olcsó a drog, főleg a marihuána és a ketamin.
  • A szigorú drogtörvények miatt sokan akkor sem fordulnak orvoshoz, amikor kellene.
  • A legkomolyabb gond itthon nem az illegális cuccokkal van, hanem az alkohollal.
  • Nálunk a legsúlyosabb alkoholisták is azzal nyugtatgatják magukat, hogy nem veszélyes, amit csinálnak.

Összesen 15 országban töltötték ki a GDS anonim kérdőívét, most először magyarok is. A felmérés alapítója az angol  Dr Adam Winstock, pszichiáter. Itthon a ELTE Pszichológiai Intézetének professzora, Demetrovics Zsolt, valamint Mervó Barbara végezték a kutatást.

A felmérésben fogyasztási szokásokról, tapasztalatokról szóló kérdésekre kellett válaszolni.

Mi ebben a posztban végig a magyar vonatkozású dolgokra koncentrálunk (kivéve, ahol külön írjuk, hogy nem magyar adatról van szó), de a GDS honlapján hamarosan mindenki kedvére böngészhet az összes eredmény között.

Tavaly a válaszadók 54,5 százaléka fogyasztott legalább egyszer illegális kábítószert. Viszont nagyon kevesen, csupán 0,4 százalékuk lőtt be magának bármit. Szerencsére a kevésbé veszélyes fogyasztási módok népszerűbbek. A kérdőívből is kiderült, hogy ha kábítószerről van szó, akkor a magyarok leggyakrabban alkoholt fogyasztanak.

"Az látszik, hogy az új szintetikus anyagok, nem terjedtek el itthon, nem váltották ki a legnépszerűbb szereket. Ezek az anyagok nagyon veszélyesek, mert szinte semmit sem tudunk a hatásukról, de tény, hogy nem árasztották el a piacot. Egy szűk kör, a szerfogyasztók pár százaléka használja őket. Nem lettek igazán népszerűek"

Ezt Demetrovics Zsolt, a kutatás egyik vezetője mondta.

Öl, butít

Magyarországon az alkoholfogyasztási szokások a legaggasztóbbak. Az ivással kapcsolatos kérdésekre válaszolók közül

  • 12,1 százalékkal fordult elő havonta legalább egyszer, hogy ha elkezdett inni, nem tudott megállni.
  • 11,6 százalékukkal fordult elő havonta legalább egyszer, hogy nem emlékezett, mi történt vele előző éjjel.
  • 8,8 százalék számolt be arról, hogy ivás közben ő, vagy valaki a társaságában az ő ivása miatt megsérült.
  • 1,6 százalékukkal fordult elő, hogy havonta legalább egyszer azt érezte, egy átivott este után reggel is innia kell.
  • 13 százalékuk érzett bűntudatot.
  • 23, 8 százalékuk szeretne kevesebbet inni a következő évben.
  • 46 százaléka maga is úgy látja, hogy ivási szokásai kockázatot jelentenek az egészségére.


A legrémisztőbb, hogy azoknak, akik

komoly alkoholproblémákkal küzdenek, 24,7 százaléka azt gondolja, hogy ivási szokásai igazából átlagosak vagy az átlagnál enyhébbek.

Közülük amúgy 3,2 százaléknyian kerültek sürgősségi betegellátásba tavaly alkohol fogyasztása miatt. Az összes alkoholfogyasztó között ez az arány egy százalékos, ez kb. megfelel a globális átlagnak.

Trükkös kérdés, amikor azt kérdezik a fogyasztóktól, hogy szerintük ha őszintén elmondanák az orvosuknak, hogy mennyit isznak, mit mondana erre az orvos.

A válaszadók 9 százaléka gondolja csak azt, hogy az orvos szerint komoly veszélyt jelent mindez az egészségre. 54 százalékuk szerint semmiféle veszélyről nincs szó.

A munkavállalók 46 százaléka ment másnaposan dolgozni tavaly. Ez az írek után a második legmagasabb arány.

"Ez a kutatás a fiatalokra koncentrált. Ők is sokat isznak, így a problémásabb országok között vagyunk. De Angliában, vagy Írországban rosszabb a helyzet. Ami Magyarországon nagy baj, hogy nálunk ez a fiatalkori alkoholprobléma jobban megmarad, mint máshol. Az egyetlen ország vagyunk a felmérésben, ahol nincs nemzeti alkoholstratégia. Drogstratégiánk van. Lehet rajta vitatkozni, hogy jó, vagy nem, de az illegális kábítószerek használata láthatóan foglalkoztatja a társadalmat, és így a politikát is. Az alkohollal ez nincs így, pedig ez a felmérés is mutatja, hogy nagy szükség lenne rá."

- mondja a kutatási eredményekről Demetrovics Zsolt.

Olcsó a drog

Az egyik legérdekesebb eredmény, hogy mennyire olcsó itthon a drog a többi országhoz képest. Persze ebben közrejátszik, hogy főleg nyugati országok vettek részt a felmérésben, jobb életszínvonallal és általában is magasabb árakkal.

A legtöbb drog esetében olcsónak számít a magyar piac, de

a fű és a ketamin

esetében különösen. Kannabiszt csak Spanyolországban, ketamint meg a portugáloknál kapni olcsóbban. Franciaországban pedig hasonló minőségű fűért kétszer annyit kell fizetni, mint nálunk. Ezt Demetrovics úgy árnyalta, hogy

"a drogpiac is ugyanúgy működik, mint minden más árué. Az előállítási költség nagyon alacsony, a szerekért annyit kérnek el, amennyit a vásárló ki tud fizetni. Az, hogy itthon feleannyiba kerül a kábítószer, mint más országokban, csak relatív olcsóságot jelent. A fizetések, amiből a használó megveszi az anyagot nem feleakkorák, csak negyede-ötöde annak, amit valaki nyugaton megkeres."

A legdrágább kábítószer, amivel a válaszadók találkoztak, természetesen a kokain volt. Egy grammért Új-Zélandon az egészen elképesztő 290 (88 ezer forint) eurónyi összeget is elkérnek, ehhez képest nálunk a fogyasztók már 60 eurós (18 ezer forint) árfolyamon vásárolhatnak. Drogozni amúgy is Új-Zélandon a legdrágább, minden vizsgált kábítószer esetében ott jöttek ki a legmagasabb árak.

Kérdezték a válaszadókat arról is, hogy mennyire elégedettek a termékkel, amit a pénzükért kapnak. Mi a világátlaghoz hasonlóan egy tízes skálán kicsit ötös fölé lőttük be az elégedettségünket, szinte pont mint a drága új-zélandiak.

Szerekre lebontva azt látni, hogy a világátlagnál kicsit elégedetlenebbek vagyunk az alkohol ár/érték arányával, rettenetesen elégedetlenek vagyunk a kokainunkkal, viszont a vásárolt füvünk minőségére majdnem 7 pont jár a 10-ből. A kokaint amúgy sehol nem értékelik jóra az emberek, egyedül Belgiumban ment az értékelés kicsivel 5 pont főlé.

Ár/érték arányban szinte mindenhol a legnépszerűbb az MDMA (Ecstasy). Porként és tablettaként is hat pont fölött kapott minőségre a magyaroktól, kicsit lemaradva a világátlagtól.

Fű dohánnyal megy

A legelterjedtebb illegális szer Magyarországon is a marihuána. A válaszolók 37,6 százaléka élt vele tavaly legalább egyszer. Közülük 3 százalék azt mondta, hogy csak gyógyászati céllal használta. A többiek kikapcsolódáshoz. A legtöbben persze dílertől vagy barátoktól szerzik be, de volt 2,7 százaléknyi válaszoló, aki saját termesztésről számolt be.

85,1 százalék alkalmi szívó, de 13 százaléknak van olyan napja, amikor fél és egy gramm között szív el. 1,9 százaléknyian pedig még ennél is többet fogyasztanak.

A kutatók szerint tízből egy marihuánahasználóról mondható el, hogy a függőség jeleit mutatja.

A magyar szívók döntő többsége dohánnyal keverve tekeri a cigijét, hiába lehet tudni, hogy ez mennyire károsíthatja a légzőszerveket. A válaszadók 90 százaléka használ dohányt a spanglihoz, ehhez képest a világátlag csak 66 százalék.

Messze a magyar válaszadókkal fordult elő a legritkábban, hogy a rendőrök füvet találtak náluk (a válaszadók három százalékával csak, szemben a globális 12,5 százalékos átlaggal)

ugyanakkor a vizsgált országok közül nálunk jár a legsúlyosabb következményekkel, ha valakinél füvet találnak.

És ami még érdekes

  • Az MDMA sikere

A tavalyi év egyik meglepetésdrogja az MDMA (Extasy) volt, a válaszadók közül 414-en éltek vele (közel 13%) az év során. Majdnem kétszer annyian tablettaformában, mint porként. A válaszadók többsége szerint a tabletták minősége romlott az utóbbi években, a poré viszont változatlan maradt. Az is érdekes, hogy a kérdőív szerint még egy válaszadó sem került kórházba az Extasy miatt.

  • Rejtélyes fehér por

A válaszadók öt százalékával, 159 emberrel fordult elő, hogy olyan fehér porral élt, amiről nem tudta pontosan, hogy micsoda. 40,8 százalékuk partyn, 17,1 százalékuk klubban, 26,3 százalékuk otthon.

66,5 százalékuk ezen a ponton már be volt nyomva valami mástól, sokszor alkoholtól. 70,1 százalékuk állította azt, hogy olyasvalakitől kapta, akiben megbízott.

Nem lehet elégszer elmondani, hogy ilyesmit sosem szabad csinálni.

Soha ne fogadj el ismeretlen összetételű kábítószereket, főleg ne idegenektől! Tényleg!

  • Nem gyógyászati céllal használt gyógyszerek

A válaszok között a kodein (1,4%), a tramadol (1,5%) és a benzodiazepinek (6,9%) használata fordult elő tavaly. A legtöbben könnyen hozzáférhetőnek ítélték ezeket a szereket. Általában receptre kapták, többségüket pedig nem is figyelmeztette orvosa az esetleges függőségi veszélyekre. Az adatokból az látszik, hogy nálunk sokkal kevesebben élnek ilyesmivel, mint a vizsgált többi országban. Ráadásul a válaszolók többsége arra használta a gyógyszereket, amire az való, csak ötödük-hatoduk akarta így kiütni magát.

Az Egyesült Államokban évente több ember hal meg receptre kapható gyógyszerek túladagolásától, mint heroinétól.

  • Dohányzás

Hiába a trafikok államosítása, még mindig sokat dohányzunk. A válaszadók 61,5 százaléka. Kevesen élnek különféle nikotinpótló eszközökkel, mindössze 6-7 százalékuk.

A dohányzók 26 százaléka használja kisebb-nagyobb gyakorisággal az e-cigarettát, de 60 százalékuk szerint ez nem változtat a hagyományos dohányzási szokásaikon.

A legtöbb szernél a fogyasztók nagyjából 20 százaléka mondta azt, hogy idén kevesebbet szeretne fogyasztani. Két kivétel van, amitől az átlagnál jobban szeretnének szabadulni a használók: az amfetamin (32,1%) és a dohány (69,8 százalék).

Segítség és boldogtalanság

A válaszolók 44,3 százalékával, azaz 1418 emberrel fordult elő tavaly, hogy aggódott egy barátjáért alkohol- vagy drogfogyasztás miatt.

79,9 százalékuk el is mondta barátjának az aggodalmát. Leginkább az egészségügyi kockázatoktól féltették a használót, mert túl sokat fogyasztott. A legtöbben az alkohol miatt aggódtak, második helyen a fű áll.

Tanácsért és segítségért több mint 60 százalék a családjához és más barátokhoz irányítaná a droghasználókat

A válaszadók szerint ha megváltozna a jogi környezet, és az illegális szereket szabadabban lehetne használni, akkor sem változnának meg a drogfogyasztási szokásaik, és nem anyagoznának többet. Demetovics Zsolt ezt egy fontos körülménnyel kiegészítette:

"Az látszott a felmérésből, hogy Magyarországon alkohol miatt nagyjából ugyanolyan arányban kértek sürgősségi orvosi ellátást, mint máshol a világon. Ha valaki túl sokat ivott, és rosszul lett, akkor ugyanúgy hívta a mentőt, mint bárhol a világon. Az illegális szereknél ez nincs így. Magyarországon lényegesen kevesebben kértek sürgősségi ellátást illegális szerek miatt. Ennek az egyik oka a szigorú szabályozás lehet, ami visszatartja a használókat attól, hogy segítséget kérjenek"

A kérdőív végén megmérték azt is, hogy a válaszadók mennyire boldogak az életben.

A magyar átlag 64,7 pont lett a százból. A nemzetközi átlag 70 körül van, azaz egy kicsit sanyarúbban szemléljük magunk körül a világot, mint a többi megkérdezett.

Ebben amúgy nincs nagy különbség kábítószerezők és a nem fogyasztók között. Miért is lenne, a szerhasználat önmagában egyáltalán nem határozza meg egy ember személyiségét.

(Erdélyi Péter - Horváth Bence)

Hogy ne kerülj bajba!
A felmérésről

Összesen közel 79 ezer ember töltötte ki a kérdőívet, közülük 3239 magyar. Háromszor annyi férfi, mint nő. Az átlagéletkor 29,6 év volt, de akadt 60 feletti válaszadó is.

57 százalékuk járt felsőoktatási intézménybe, 41 százalékuknak pedig csak érettségije van. 73,2 százalékuk dolgozik, de a válaszadók 41,2 százaléka még tanul is (akár munka mellett persze). 21 százaléka a válaszolóknak munkanélküli. Közel negyedük még mindig a szüleivel él, de a legtöbben (41,8%) párkapcsolatban.

"Ez nem egy reprezentatív minta, a tesztet azok töltötték ki, akiket foglalkoztat ez a téma, ezért általános következtetéseket is csak óvatosan lehet levonni az eredményekből" - mondta a módszertanról Demetrovics Zsolt.

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.