Mássz fel Áderék erkélyére, semmi baj nem érhet

  • Februárban három fiatal Együtt-PM aktivista mászott fel a Sándor-palota erkélyére
  • A paksi szerződés ellen tiltakoztak, azt szerették volna elérni, hogy ne írja alá Áder János a bővítésről szóló törvényt
  • Az akció után előállították őket. Terrorizmus, nemzeti jelkép megsértése és garázdaság is felmerült az ügyben.
  • A bírósági tárgyalást ma tartották.

Három Együtt-PM-es aktivista: Rózsa Milán, Barabás Richárd és Simándi Szelim még február kilencedikén tiltakozott a paksi bővítés ellen úgy, hogy felmásztak a Köztársasági Elnöki Hivatalnak helyet adó Sándor-palota erkélyére. Ott molinót raktak ki, beszédet mondtak, ezért garázdaság miatt folyik ellenük eljárás. Mikor megérdekeztek a rendőrök és igazoltatták őket, az erkélyről a magyar és az uniós zászlót is lehozta a három aktivista. A lobogókat a rendőrök kérése ellenére nem adták át, ezért nemzeti jelkép megsértése és a jogszerű rendőri intézkedésnek való ellenás a vád ellenük. Az eset után a három fiatalt előállították.

(Forrás: Facebook/PM)
(Forrás: Facebook/PM)

A Btk. egyébként így rendelkezik a nemzeti jelképek megsértéséről:

Btk. 269/A. § Aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

egyutt_pm_zaszlo_erkely_birono A nemzeti jelkép megsértése végül kikerült az ügyből, hogy pontosan miért, nem tudni. Így maradt a két szabálysértési eljárás, amit szerdán tárgyalt a Budai Kerületi Bíróság. A Fő utcai szikkadt tárgyalóteremben kiderült, hogy nemcsak a rendőrség tett feljelentést az erkélyfoglalók ellen, hanem a Katonai Főügyészség is. Az ügyészség terrorcselekmény ügyében nyomozott, de nem túl meglepő módon azt nem találták bizonyítottnak. Viszont nemcsak a hatóságoknak nem tetszett az akció, egy magánember is feljelentéssel fordult a rendőrséghez. Szerinte

külföldinek látszó emberek megtámadták a Köztársasági Elnöki Hivatalt, ez megijesztett és félelmet keltett bennem.

egyutt_pm_zaszlo_erkely_kalocsai_kinga Az egyik aktivistával, Kalocsai Kingával kezdte a tárgyalást bírónő. Ő a létrát vitte az erkélyfoglaláshoz, amit előtte kölcsönkért.

– Egyedül vitt egy olyan nagy létrát, hogy bírta el?

– Engem is meglepett, de nem olyan nehéz.

2_egyutt_pm_zaszlo_erkely_barabas_richard Barabás Richárd szerint az erkély elhagyására hivatalos felszólítást nem kaptak. Miután az akcióval végeztek, lejöttek onnan. Arra a kérdésre, hogy kik voltak a szervezők vagy kik gyártották a molinót, egyik vádlott sem akart válaszolni. Barabás szerint a nemzeti lobogó minden magyar tulajdona, hiszen a köztársasági elnök és hivatal közpénzből működik. A zászlókat nem akarták ellopni, csak zálogban tartották volna őket, hogy Áder János ne írja alá a paksi bővítésről szóló törvényt, ami Barabás szerint

nem csak a szakmai kérdés, hanem nemzeti kérdés is.

Szerinte a Fidesz-KDNP képviselői a nemzet érdekeivel ellentétben döntöttek Paksról. egyutt_pm_zaszlo_erkely_simadi_szelim Rózsa Milán a magyar, Simádi Szelim az uniós zászlót hozta le az erkélyről. Ők nem akarták átadni a túszul ejtett lobogókat, kezükből a rendőrök vették ki azokat. Arra, hogy volt-e konkrét ellenállás, az őket előállító egyik rendőr egyszerűen így válaszolt:

Nem.

egyutt_pm_zaszlo_erkely_barabas_rozsa_szelim Fazekas Tamás ügyvéd szerint a garázdaság nem áll fent. A vádlottak szerinte politikai véleményt nyilvánítottak ki, rongálás nem történt a békés akció során. A riadalom- és félelemkeltés sem áll meg, nem láttak a videókon olyan turistákat, járőkelőket, akik megijedtek volna.

Az, hogy milyen intézkedésnek szegültek ellen, nem világos. Például a ruházatátvizsgálás, iratok átadása és az előállítás is rendben megtörtént, nem történt ellenállás. Az erkélyre felmászni a véleménynyilvánítási szabadság része, alkotmányos alapjog. Az, hogy egyáltalán felmászhattak oda, egyszerű rendőrszakmai hiba.

A bírónő végül mindkét eljárást megszüntette. Csak Simándi és Rózsa esetében állapítota meg, hogy elkövették a jogszerű intézkedés ellenszegülését, ezért húsz-húsz ezret kell, hogy fizessenek. Vagy le is dolgozhatják.  A nemzeti jelkép megsértéséről elmondta, hogy nyilvánvalóan nem áll fent,

akkor nem is itt ülnénk.