Budapest egyik legforgalmasabb helyén van, 90 méter magas, 23 szintes és a tetején, ahová idegenek be sem tehetik a lábukat, csak gépek, szellőzök és antennák vannak. Mi az?

Így van,

a SOTE Elméleti Tömbje.

És mi lenne, ha a tetején inkább egy kilátószint lenne, ahová panorámalifttel lehetne felmenni?

Ezt álmodta meg Dr. Rosivall László professzor, aki egyébként ebben az épületben dolgozik, azaz oktat és kutat 1978-tól az átadás óta. Az ötlet akkor született, amikor a kilencvenes években a SOTE rektora volt. Most újra harcba szállt az ügyért, mert lehetetlennek tartja, hogy Budapestnek ne legyen egy igazi körkilátója. Mégpedig olyan, melyből a Duna part világörökség éppen úgy élvezhető, mint a közelben megújult Ludovika az Orczy kerttel vagy a Várhegy sziluettje. Már van támogató levele Budapest főépítészétől és az építészkamarától is. Több politikust vagy politikához közeli embert is megkeresett az ötlettel és még senki nem mondta, hogy ne legyen.

Ha a tévétornyokat nem számítjuk, a SOTE Elméleti Tömbjénél csak az Esztergomi Bazilika (az altemplomtól a kupola gömbjéig kereken 100 méter), a Parlament és a Szent István Bazilika magasabb, de az utóbbi panoráma kilátója alacsonyabban van, mint a SOTE-torony teteje. Az épületben egyébként laboratóriumok és irodák, plusz a lábánál előadó- és konferenciatermek vannak.

A monumentális épület korának emblematikus alkotása, tervezője Wagner László. Ma már rendesen leromlott műszaki állapotban van, a külseje sem kifejezetten vonzó. De az kétségtelen, hogy a tetejéről egyedülálló a kilátás. És az épülettel is lehetne kezdeni valamit.

Professzor Rosivall szerint egy üvegfalú, éjszaka kivilágított gyűrűt lehetne emelni a toronyépület fölé, amiben körbesétálva élvezthető a panoráma. Tiszta időben a gödöllői dombság és a budai hegyek is látszanak. Itt lehetne az egyetem látogatóközpontja is, de tudományos konferenciák helyszínének is kiváló lenne.

Nem belülről lehetne megközelíteni, mert az épület belső közlekedési rendszere már most is túlterhelt. Erre szolgálna a két panorámalift. És lenne menekülőlépcső, a jó karban lévők akár itt is közlekedhetnek, mindössze 600 lépcsőfokról van szó. Ebben Rosivall doktor már példát is mutat, hiszen ha esik, ha fúj, minden nap hosszú évek óta egyszer gyalog megy fel a 18. emeletre.

Az épület Rosivall szerint statikailag alkalmas az üveglift és kilátószint kialakítására.

A professzor szerint a kilátó létrehozását össze lehetne kötni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek helyet adó Ludovika, az új egyetemi kollégium és az uszodás sportközpont, valamint az Orczy-kert és az egész negyed átalakításával. Annak a projektnek a teljes költsége 38 milliárd forint. És akkor még nem említettük a szintén a közelben készülő új Fradi-pályát, több mint tízmilliárd forintért. A környéken tehát bőven vannak nagy projektek.

Hogy a kilátó mennyibe kerülne, arról pontos számítások nincsenek még. De Rosivall szerint ez nemcsak a kerületnek, hanem egész Budapestnek az egyik legkifizetődőbb, látványosabb és emblematikusabb építészeti projektje lehetne.

És nemcsak a turisták járnának jól, hanem az épülettömbben dolgozók is. Az elavult épületgépészet miatt a délnek forduló homlokzat mögött tavasztól őszig irgalmatlan a hőség és alig van levegő. Dolgozni, kutatni szinte lehetetlen. Ezt oldhatná meg egy aktív klímahomlokzat, ami egyben Közép-Európa legnagyobb kísérleti homlokzata lenne.

Ezt látták egyébként a hatalmas tömb építő fentről majdnem negyven éve. A mostani látvány ennél mindenképpen izgalmasabb. A tetőről egyébként távcsővel a Fradi-pályára is be lehetett látni.