10 éves a Mean Girls, éld át újra minden pillanatát - ÉLŐ

  • 2004. április 30-án mutatták be a kétezres évek egyik legfontosabb tinifilmjét.
  • Azóta egész mitológia épült a Bajos csajokra.
  • De ez a magyar címe ellenére nem egy bugyuta vígjáték, hanem annál sokkal több.

Induljon a műsor!

Jó estét mindenkinek, végre eljött a nagy nap! Pontosan tíz évvel ezelőtt, 2004. április 30-án mutatták be a Mean Girls (magyarul Bajos csajok) című filmet. Akkor még talán senki sem számított arra, hogy ebből nem egy átlagos, vagy annál valamivel jobb tinivígjáték, hanem egy korszakos alkotás és popkulturális ikon születik. Az eddigi utolsó nagy tinifilm. 

Ma, és az elmúlt hetekben a világsajtó tele volt a film születésnapjának ünneplésével és örökségének ápolásával, ebből pedig mi sem maradhatunk ki. A Mean Girls ugyanis magyar címe ellenére a legkevésbé sem bugyuta vígjáték, hanem egyrészt a tinédzser frusztráció, azon belül is a tinédzser lányok frusztrációjának rózsaszín műanyagból kiöntött kortalan emlékműve, másrészt egy fantasztikusan vicces és okos film, amivel azok közül is sokan tudnak azonosulni, akik éppen csak megszülettek a film megjelenésekor.

Ezen kívül idézetek kimeríthetetlen aranybányája, az internet kedvence, és még sok minden más, ahogy azt ma este az élő közvetítés és szakkomentátoraink segítségével igyekszünk majd bebizonyítani. Pontban kilenckor kezdünk!

Néhány alap tudnivaló, még mielőtt

A filmet Mark Waters rendezte, de nála is meghatározóbb volt írója, Tina Fey komikus-színésznő. A főszereplők között ott van Lindsay Lohan, Rachel McAdams, Amanda Seyfried, Lacey Chabert és Lizzy Caplan. Legtöbbjük a film előtt nem volt igazán nagy sztár, Lindsay Lohan pedig különösen nem volt botrányhős, hanem a Disney-birodalom tipikus lány a szomszédből-figurája. (Persze épp az ilyen figurák szokott lenni egy kicsit idősebb korukban a legnagyobb zűrbökbe kerülni.)

Érdekes adat: akár egészen máshogy is alakulhatott volna a film szereposztása, ezzel pedig sorsa is. Lohant eredetileg Regina George szerepére nézte ki Mark Waters, Rachel McAdams pedig éppen a főhős, Cady lett volna. McAdams viszont akkor 24 éves volt, a rendező túl idősnek tartotta ehhez, amikor kiderült, a másik szerepre pont tökéletes. Lohanből pedig végül Cady lett. És bár sokáig tartotta magát a pletyka, hogy Scarlett Johansson is szerepelhetett volna a filmben, ez valójában nem igaz.

Az elszakadás pillanata

A film első képein a főszereplő szüleit, az Afrikából nemrég Amerikába visszköltöző tudós házaspárt látjuk. Nem véletlenül: 

Cady Heron történetének egyik olvasata a klasszikus beavatástörténet

ami az ő esetében még szélsőségesebb módon történik, mint a legtöbb kamasznál, mert tizenhat éves koráig magántanuló volt, és ennyi idősen kell először iskolába mennie. A lényeg ettől még hasonló,

át kell esnie a szülőktől való elszakadás Carl Jung-i archetipikus pillanatán. 

Hol voltak pontosan Afrikában?

Ez egészen pontosan nem derül ki a filmben, közvetett jelekből viszont össze lehet rakni. Sőt, ezeket a jeleket összerakva egészen váratlan eredményre is lehet jutni - de erre még később visszatérünk!

Azok a csodálatos mellékszereplők!

 

A film egyik nagy erénye, hogy a teljesen lényegtelen mellékszereplők nagy része is imádnivaló. A rövid jelenetben például, amikor Cady az általában fura magántanulókról beszél, megjelennek a különösen vallásos család fiúgyermekei, akik szerint

 

"A harmadik nap Isten megteremtette a Remington Bull puskát, hogy harcolhassunk a dinoszauruszok és a homoszexuálisok ellen."

Michiganből jöttem

Amikor először láttam a filmet, ez volt az a pillanat, amikortól kezdve biztos voltam benne, hogy imádni fogom. Cady bemutatása az osztályteremben így sikerül:

A Mean Girls valahol félúton van az elég tisztán rózsaszín Clueless, és mondjuk a vérsötét Heathers között a tinifilmskálán, és ez is elég sokban hozzájárul ahhoz, miért olyan könnyű azonosulni vele. Alicia Silverstonék makulátlansága valójában azért távol áll az átélhetőségtől, és erre ugyan sokan gondolnak, de valójában szerencsére kevesen gyilkolják le az osztálytársaikat, mint a Heathersben. Annyi szemétkedés viszont, ami itt van, bőven belefér, viszont kell is, hogy legyen! És akkor még nem is beszéltünk a jellegzetes Tina Fey-öniróniáról, aki azért a felnőtt szereplők közül simán önmagának írta a legjobb szövegeket.

Jambo!

- köszönti Cady a fekete lányokat az ebédlőben, de ezzel nem igazán sikerül barátkoznia. A részlet viszont fontos lesz az Afrika-szál megfejtéséhez, ne felejtsük el!

Too gay to function

Az első sikertelen próbálkozások után azért csak összejön az első beszélgetés az osztályteremben - bemutatkozik Janis Ian, és Damien, akiről először annyit tudunk meg Janis csodálatos megfogalmazásával, hogy

Almost too gay to function.

(A hivatalos magyar fordítása ennek Olyan meleg, mint a kályha volt, ami elég sokat elvesz a lényegből.) A legszebb csavar pedig, hogy a Damient alakító Daniel Franzese épp a napokban írta meg, hogy valójában ő is meleg, és miért Damien volt neki a legjobb példa.

Mi történt az épülettel, ahova Janisék elhívják lógni Cadyt?

Illetve egészen pontosan mikor égett le? Ez az egyik kérdés a Buzzfeed szülinapi "Minden idők legnehezebb Mean Girls-kvíze"-kontentjének, itt lehet kipróbálni, haladóknak ajánlom, tényleg nem könnyű!

És íme a Plasztikok

A gimi hatalmi központja.

Hadnagyi rangban Karen Smith ("a lebutább lány a világon")

és Gretchen Wieners ("az apja nagyon gazdag, és mindenkiről tud mindent")

És természetesen az igazi főnök, Regina George:

Tudjátok, miért hívják Reginát Reginának?

Köszönöm a hátsó padból a választ:

a királynő szó latin változatából ered.

Regina ugyanis a királynő az iskolai hierarchiában, ezt a posztot pont így nevezi a film alapjául szolgáló életmód-tanácsi könyv, a Queen Bees and Wannabees.

Az ebédlő klánjai

Arra, hogy milyen pontosan mutatja be az iskolai klikkek világát a film, gyakran hozzák fel példának az ebédlős klikkek bemutatását, ami valahogy így néz ki:

  • ázsiai nördök
  • kúl ázsiaiaiak
  • sportolók
  • barátságtalan fekete jócsajok
  • a lányok, akik megeszik az érzéseiket
  • a lányok, akik nem esznek
  • akik kétségbeesetten erőlködnek
  • akik már kiégtek
  • a nyilvánosan vadul csókolózók
  • a jófejek
  • és a jócsajok

Hát, ha kulturális és fölldrajzi okokból nem is pontosan így, de valami hasonló elég valószínű, hogy mindenkinek a gimijében volt.

Az első szín a Plasztikokkal

Megvajaznám a zsömléd

- próbálkozik Jason az ebédlőben Caddyvel éppen a legfontosabb lányasztal előtt, akik egyből le is csapnak a lehetőségre. Regina hatalmi pozíciójával simán megteheti, hogy lerázza a fiút a megszeppent újonc lányról, és megpróbálja saját udvartartásába vonni. Az első beszélgetésükön az ebédlőben a gimi királynői ámulva nézik, milyen az, amikor valaki tizenhat év magántanulóskodásának naivitásával próbálja megállni a helyét, közben meglátják benne a lehetőséget, hogy a saját képükre formálják. És míg a jelenet egyrészt megint imádnivalóan vicces

Ha Afrikából jöttél, miért vagy fehér?
Karen, nem kérdezheted meg valakitől csak úgy, miért fehér!

Egyben szépen megmutatja, hogyan alakulnak a pozíciók. Vida Katalin pszichológus így segített értelmezni, mi történik itt:

"Regina hamar észreveszi, hogy Cadynek egészen más a viszonya a hatalomhoz, mint a többi lánynak, ő nem szokta meg, hogy megmondják neki, hogy mit csináljon, és mint minden vezető, Regina is azért tekinti partnernek Cadyt, mert nem hódol be neki, szemben Regina udvartartásával. A konformizmus és másokhoz való hasonulás örök kérdés a kamaszkorban, ekkor alakítják ki a fiatalok a többiekhez és a hatalomhoz a viszonyuk és Cady egy olyan biztos háttérből érkezik, hogy neki nincs szüksége, hogy az iskolai rangsora alapján határozza meg magát. Neki volt 12 éve iskolán kívüli szociális körökbe kialakítania az identitását, így számára nem jelent élet-halál kérdést, hogy hol helyezkedik el a rangsorban (szemben Gretchen-nel, aki egy gyors számítást végezve arra a következtetésre jut, hogy még mindig jobb a ranglétra alján lenni, mint a ranglétra közelében se)."

És ha már a Plasztikok befogadják

Janis ráveszi Cadyt, hogy kémkedjen utánuk. Tegyen úgy, mintha jóban lenne velük, közben beszélje ki őket. Ekkor még nem tudjuk, mi az oka engesztelhetetlen gyűlöletének, de már ekkor is világos Cadynek is, aki viszonylag tapasztalatlan ilyen kérdésekben, hogy valami lehet a háttérben.

Cady két nap alatt két baráti kört is szerzett az iskolában, de valójában mindkettő saját céljaira akarja használni. 

Beszéljünk végre Afrikáról

Bár a következő pillanatok főleg azért fontosak, mert a matekórán Cady megismeri, milyen az, amikor egy fiú (Aaron Samuels) látványa olyan hatással van rá, mintha elütné egy busz, foglalkozzunk most egy kicsit mással. Cady emlékei között előkerül az első szerelem, ami nagyjából ennyi volt:

Az eddigi jelek nagy részéből pedig már össze lehet rakni az Afrika-szál lényegét.

A jelenetben Cady afrikaans nyelven beszél gyerekszerelméhez, Nfume-hoz. A fekete lányokat ugye Jambo! köszönéssel üdvözlte, ami szuahéli nyelven van. Egy későbbi jelenetben a Ndebele törzs termékenységi vázája kerül elő. Ők Zimbabwéban élnek, melynek egy részén beszélnek afrikaans nyelven is. A szuahéli és a ndebele pedig a bantu nyelvcsaládhoz tartoznak, vagyis a bantu folklórhoz érdemes nyúlni. Ezt tette a Time magazin szerzője, aki a következő elmélettel állt elő.

A bantu folklór meghatározó eleme az antropomorfizmus, ami gyakran megjelenik a filmben - Cady képzeletében a szereplők gyakran jelennek meg állatként. Vezetékneve, Heron pedig kócsagot jelent, de hasonlít a hare-re, vagyis a mezei nyúlra is, ami szintén meghatározó állat a bantu népmesékben.

Mindezek alapján könnyen elképzelhető, hogy a Mean Girls az Ozibane! Zibane! Zibane! című bantu népmesét dolgozza fel.

A mesében Nyúl Kisasszony a folyónál lányokkal találkozik. A lányok gyöngyöket adnak neki, aztán elkezdik felöltöztetni, egészen olyan lesz, mint egy ember, végül énekelnek és táncolnak. Milyen csinos! - mondják neki, de azért nevetnek is rajta.

Másnap még kötényt is hoznak neki, és megint táncolnak. Nyúl kisasszony viszont nem adja vissza a ruhát, hanem elcsalogatja őket az erdőbe, ahol megeszik őket a hiénák. “És itt hal meg a történet”, zárul a mese.

A párhuzam egyértelmű. Egy csoport befogad egy kívülállót, miközben továbbra is kívülállónak kezelik. “Olyan, mint egy marslakó" mondja egyszer Cadyről Regina. Ő viszont tervet eszel ki ellenük, és végül lerombolja őket. De ez még később jön.

A lányvilág szabályai

  • Nem lehet ujjatlant felvenni két egymás utáni napon
  • Heti legfeljebb egyszer szabad lófarokba kötni a hajad
  • Farmer és sportos nadrág csak pénteken
  • Nem veszel blúzt a barátaid megkédezése nélkül
  • És ugyanez a helyzet a fiúkkal.

Ami pedig a feminizmus legfontosabb szabálya, ahogy Gretchen mondja:

A barátnők között egymás volt fiúi tabuk!

Aaron ugyanis épp Reginával járt régebben, Cady pedig elmeséli, hogy épp ő tetszett meg neki. Szerencsére Regina meghallja, Gretchen pedig megígéri, ez az ő kis titkuk marad.

De magyarul igazán kemény a film!

A Hello 90 velem ellentétben magyarul látta a filmet, így olyan rétegek tárultak fel előttük, amiről nekem fogalmam sem volt. Be is mutatják!

De jó, hogy vége a giminek!

Ha már a lányvilág szabályainál tartunk, szerettük volna, ha valaki segít nekünk kifejezetten feminista szempontból is értelmezni a filmet. Réz Anna filozófust, az Üvegplafon sorozat szervezőjét kértük meg erre, aki a kedvünkért tíz év után újra meg is nézte a filmet. Erre jutott:

"Az iskolapszichológusunk 11.-ben kitöltetett velünk egy tesztet, amelyben arról kellett döntenünk, mennyire igazak ránk bizonyos tulajdonságok. Az értékelés során kiderült: a tulajdonságok egy része „nőies”, míg mások „férfiasak” – én pedig összességében ugyanannyi pontot szereztem mindkét kategóriában. A teszt csak visszaigazolta, amivel amúgy is tisztában voltam: gyűlöletes nőszemély vagyok, aki magányosan (és szűzen!) fog meghalni, teteméből a macskái falatoznak.

Egy évvel az érettségim után már épp kezdtem feldolgozni az ilyen és ehhez hasonló gimnáziumi mikrotraumákat (mára már úgy hiszem, ez a folyamat SOHA nem ér véget), amikor a Bajos csajok megjelent a mozikban. Tíz év után újranézve (és leküzdve enyhe borzongásomat a 2000-es évek tinidivatjától) megpróbáltam latba vetni azóta feldagasztott szociális érzékenységemet. Már a számban éreztem a gender-szempontú műkritika összes kedves paneljét – hogy aztán a film újra magával sodorjon, és érdektelenné tegyen minden ilyen irányú bírálatot.

Hogy a film megerősíti a nőkkel kapcsolatos legkárosabb sztereotípiákat (manipulatívak, hisztérikusak, felszínesek, hátba szúrják egymást egy férfiért etc.)? Bizonyára. Hogy a filmben szereplő összes fiú erkölcsi hérosznak tűnik a női karakterek bármelyikéhez képest? Kétség kívül.

De ez a film nem nőkről és férfiakról, de még csak nem is fiúkról és lányokról szól. Ez a film kizárólag a lányokról szól („This is Girls’ World” – rágja a szánkba újra és újra a főszereplő-narrátor) – arról a hol elkeserítő, hol egy egészen kicsivel kevésbé elkeserítő struktúráról, amelyben a lányok arra ítéltetnek, hogy kicsinyes, hazug meccsek látszólagos győzteseiként és örök veszteseiként éljék végig kamaszéveiket. Ennek a meccsnek pedig nem utolsó sorban az a tétje, hogy ki ér el magasabb pontszámot a „nőies” tulajdonságok listáján. Soha annyi nyomás nem hárult rám azzal kapcsolatban, hogy „nőként” prezentáljam magam, mint gimnazistaként; és ennek megfelelően soha nem voltam nőként boldogtalanabb, mint azokban az években. A Bajos csajokat nézve újra meg újra csak arra tudtam gondolni: Istenem, de jó, hogy vége!"

Szerdánként csakis rózsaszín!

Az elemzés mellett azért ne felejtsük el a lányvilág mésik legfontosabb szabályát sem: szerdánként rózsaszínt viselünk. Németh Krisztina alkotása a témában:

Mivel ma szerda van, megpróbáltam alkalmazkodni ehhez, de mindössze egy eperszínű nadrág jött össze.

Kiváncsiak voltunk viszont arra is, mit szólnak a Mean Girls divatjához a szakértők. A témában a Guardianon is megjelent a napokban egy cikk, mi a Glamour szerzőjét, Nagy-György Borit kérdeztük.

Ki a legjobban öltözött lányszereplő a filmben, és miért?

Egyértelműen Cady Heron, azaz Lindsay Lohan gardróbja a legváltozatosabb. Eleinte teljesen hétköznapi, farmer-póló-kabát összeállításokban láthatjuk, amit aztán szép lassan és fokozatosan a Plasztikok csilli-villi, mindenki által irigyelt szintjére fejleszt. Nem feledkezhetünk meg Regina George, vagyis Rachel McAdams hatásos szettjeiről sem. Dominál a rózsaszín és az olyan drága márkák, mint a Louis Vuitton, a Burberry, a Fendi vagy akár a Lacoste, melyeknek köszönhetően természetesen mindenki úgy akar kinézni, mint a Plasztikok vezére.

Mi áll jobban Cadynek, a saját ruhái, vagy amikor kezdi átvenni a csajok stílusát?

Mielőtt Plasztik lesz, Cady egy teljesen átlagos lány, azok közül is a dögösebbik fajta, ahogy Janis ezt meg is jegyzi. Stílusára az egyszerűség, praktikusság jellemző, de aztán minden megváltozik, amikor Regináékkal kezd el lógni. Nekem az a kedvenc periódusom, amikor csak próbálkozik beolvadni a Plasztikok csapatába, és még egyik lábbal a saját világában, de a másikkal már a túloldalon jár. Ez a legrosszabb, de egyértelműen a legviccesebb fázis. Kétségtelenül feltűnőbb lesz, miután falatnyi szoknyácskákban, feszes pólókban, magas sarkúban és tonna sminkkel az arcán kezd el suliba járni.

Viszont óriási felüdülés, amikor a film végére visszatér saját stílusához, ami már egy fokkal nőiesebb, mint a kezdetleges, de mégis fényévekre jár a Plasztikos divatőrülettől.

Hatott bármiben a Mean Girls a divatvilágra?

Különösebb hatása szerintem itthon nem volt, a film fontossága nem a feltüntetett divatban nyilvánul meg, annak ellenére, hogy ez az egyik mozgatórugója. Azt mondanám, hogy a későbbiekben, amolyan nosztalgiaképpen tért vissza a Mean Girls a divatvilágba. Most, hogy ugye 10 éves a film, például olyan ékszerkollekció is készült, mely a legviccesebb poénokat, pillanatokat idézi fel. Amikor kijött a film még nagyon a gimi elején jártam, de emlékszem, hogy amellett, hogy csodáltam Reginát amiért olyan közkedvelt, szép és csinos, sosem akartam volna úgy öltözködni, ahogy ő. De abban biztos vagyok, hogy lányok milliói rajongtak a Plasztikok szettjeiért például Amerikában, és rengetegen utánozták is, ott tényleg komoly hatással volt a film a gimisek stílusára. Ráadásul, aki egyszer látta a filmet, annak örökre megmarad az, hogy „szerdán rózsaszínt viselünk”! 

Mai szemmel nézve milyen a szereplők öltözködése, mennyire tűnik elavultnak, és mi az, ami ma is menő lenne a gimiben?

Manapság szerencsére nem divatosak már a nagyon rövid csípőszoknyák, a hasvillantós, feszes pólók és a csillogó ékszerek – ezeknek a lezserebb, letisztultabb verziója viszont már működhet, ahogyan azok a szuper baseball dzsekik is bármikor. Viszont inkább ciki lenne ma az a lány, aki egy olyan szettben jelenne meg a suliban, mint a Plasztikok. A 10 év még nem elég hosszú idő ahhoz, hogy ismét visszatérjenek ezek a trendek, de biztos vagyok benne, hogy nem kell már sokat várni rá, és újra menő lesz a halványrózsaszínű rakott szoknya magas sarkúval, a világoskék kardigán haspólóval és a betűmedálos nyaklánc.