Diáklányok százait rabolták el, nincs sok remény a megmentésükre

  • A Boko Haram a világ egyik leggyilkosabb terrorszervezete.
  • Nigéria északkeleti részén működnek.
  • Az elmúlt években harcot hirdettek az iskolák ellen, rendszeresen gyilkolnak meg diákokat. 
  • Április közepén közel 300 diáklányt raboltak el.
  • És egyelőre senki nem tudja, hogyan kéne harcolni ellenük.

Április 14-e éjszakáján felfegyverzett terroristák rontottak rá Chibok városára. A szemtanúk beszámolója szerint legalább hetvenöten lehettek. Egy részük a városban állomásozó katonák támaszpontja felé indult. Egy nagyobb csoport pedig a közeli lányiskolához.

A középiskolában ezen a napon 530 diáklány jelentkezett záróvizsgára. Elvileg nem járnak ide ennyien, de a szélsőségesek rendszeres támadásai miatt a környék több iskolája már bezárt, és a diákjaikat ide küldték át vizsgázni.

A fegyveresek, miközben mindent felgyújtottak, a diákokat a közeli erdőbe terelték, ahol üres teherautók várakoztak rájuk. Legalább háromszáz lányt vittek magukkal. Pár tucatnyian meg tudtak szökni, de a legtöbbjüknek nem volt erre lehetősége. A teherautókról megszökő lányok sem érzik magukat biztonságban. Egyikük, Lydia Togu arról mesélt a Guardiannak, hogy a terroristák között meglátta faluja egyik lakóját is. Azóta nem tudja, kiben bízhat.

Tüntetés a lányok kiszabadításáért április 30-án, Abujában. Elől z ország egykori oktatási minisztere, a Világbank afrikai divíziójának elnök-helyettese, Obiageli Ezekwesilieze (PHILIP OJISUA / AFP)

Azt még mindig nem tudni pontosan, hogy hány lányt raboltak el. A szám a támadás napja óta emelkedik, a nigériai rendőrség jelenleg 276 eltűnt diákról tud.

Az emberrablást egyelőre hivatalosan nem vállalta magára a térség legismertebb terrorszervezete, a Boko Haram. De a módszerek és a célpont kiválasztása nem sok kétségnek hagy teret.

Rabszolgaság bosszúból

A lányok sorsa egyelőre ismeretlen, de nem sok jóban lehet reménykedni. 2013 májusában a terrorszervezet jelenlegi vezetője, Abubakar Shekau egy videóüzenetben azt mondta ezekről az emberrablásokról, hogy ez bosszú, amiért a katonaság a rajtaütések során az iszlamista terroristák feleségeit és gyerekeit is meggyilkolta. Ezért azok, akiket most elrabolnak, új életet kezdenek majd. Szolgaként.

A Boko Haram jelenlegi vezetője, Abubakar Shekau egyik videóüzenetében, idén márciusban. (HO / BOKO HARAM / AFP)

Hogy ez pontosan mit jelent, azt a korábbi hasonló esetekből lehet sejteni. A térségben dolgozó civil szervezetek munkatársai szerint az erdőkben bujkáló terroristák egyrészt így szereznek szexrabszolgákat maguknak, és rendszeresen megerőszakolják a foglyul ejtett lányokat. De vannak, akiket nem tartanak meg, hanem egyszerűen eladnak feleségnek, azaz rabszolgának a szomszédos országokba, Csádba és Kamerunba.

Tavaly 26 lányt sikerült a biztonsági erőknek kiszabadítaniuk, akiket korábban raboltak el a Boko Haram tagjai. Közülük többen terhesek voltak, és voltak, akiknek már gyermekük is született. Ezeknek a fiatal nőknek a kiszabadulás sem hoz sokkal boldogabb életet, sokuknak az ország másik felébe kellett költöznie, mert helyi közösségükben a házasságon kívül szülő nőket és a nemi erőszak áldozatait is megbélyegzik.

A terroristák számára az iskolák megtámadása nem csak szexrabszolgák beszerzése miatt fontos. A Boko Haram ideológiát is épített aköré, hogy diákokat mészárolnak és rabolnak el.

A nyugati tanítás bűn

A terrorszervezet neve észak-nigériai hausza nyelven azt jelenti, hogy a nyugati tanítás bűn, tiltott. Ez különösen érvényes, ha nőkről van szó. Ezért ezzel a felfogással összhangban választják célpontjaikat: iskolákat, oktatási feladatokat ellátó egyházi intézményeket is gyakran támadnak. A szervezet egy szélsőségesen konzervatív vallási iskolából nőtt ki a kétezres évek elején. Alapító prédikátora, Mohamed Juszuf 2009-es halála után lettek egyre erőszakosabbak és vérszomjasabbak.

2013 júliusában 29 diák égett benn egy iskola épületében. Pár nappal később a szervezet jelenlegi vezetője, Abubakar Shekau arról beszélt, hogy

A tanárok, akik nyugati tananyagot tanítanak? Megöljük őket! Megöljük őket a diákjaik szeme láttára, és elmondjuk a diákoknak, hogy inkább tanulmányozzák a Koránt.

De a valóságban nem sok lehetőséget hagynak a diákoknak, hogy bármit is tanulmányozzanak. Két hónappal később újabb negyven diákot mészároltak le. Legutóbb idén februárban 59 iskolás fiút gyilkoltak meg. Az elmúlt években több mint húsz iskolát gyújtottak fel.

Maiduguriban helyi lakosok indulnak a Boko Haram tagjai utáni hajtóvadászatra, tavaly júliusban (AFP/BylineAMINU ABUBAKAR)

Shekau videóüzeneteiben többször közölte már, hogy a nyugati oktatás és kultúra írmagját is ki fogják irtani az országból. A terrorszervezet iszlamista államot akar, az alkotmány felfüggesztését és sária törvénykezést. Szerintük a nyugati kultúra csak korrupciót és szegénységet hozott az országnak. Vezetőik elutasítják a modern természettudományokat, nem hisznek az evolúcióban, csak az az igaz, amit Allah tanít.

Az Amnesty International jelentése szerint az elmúlt négy évben legkevesebb 2300 embert gyilkoltak meg. A terrorszervezet megerősödése felszínre hozta az igazán sosem lappangó az etnikai konlfiktusokat is. Afrika legnépesebb országában nagyjából fele-fele arányban élnek muszlimok és keresztények. A társadalmi különbségek viszont meglehetősen nagyok: az ország déli felén az olajkincsek miatt sokkal jobb anyagi körülmények között főleg a keresztények élnek, míg északon munkanélküliség és szegénység jut a főleg muszlimokból álló lakosságnak. Nem véletlen, hogy a Boko Haram is az ország északkeleti, sivatagos területén kezdett el működni.

Az északi államokban tavaly nyár óta szükségállapot van, egymást érik az etnikai alapú összecsapások. Csak 2014 első három hónapjában több mint 1500 embert gyilkoltak meg ilyen konfliktusokban. Az elmúlt években több mint félmillió embernek kellett elmenekülnie otthonából, a gazdaságilag eddig is lemaradott régióban pedig az élet még inkább lehetetlenné vált, még nagyobb teret engedve a szélsőségeknek. A feszültségek nem csak keresztények és a muszlimok között nőttek meg érezhetően, de a muszlim közösségen belül is. A Boko Haram tagjai például simán lemészárolnak muszlim diákokat is, ha azok világi iskolába járnak.

Mindenki tehetetlen

Az elrabolt lányok felkutatása nem egyszerű feladat. A Boko Haram támaszpontjai sűrű erdős rész közepén vannak az ország északkeleti részén, ahol a kormánynak amúgy sem erős a pozíciója. Közel a határ, ezért is él sokakban a gyanú, hogy a lányok egy része már rég nincs is az országban.

A sok túsz miatt pedig a korábban többször alkalmazott légicsapás most nem merülhet fel opcióként. De szárazföldön sem lenne könnyebb dolga a katonaságnak a sűrű erdőben jól mozgó, a helyszínt alaposan ismerő, állig felfegyverzett terroristákkal szemben. Ráadásul az ország katonai műholdképei a nyolcvanas évek óta nem frissültek, ez sem segíti a katonai megoldást.

Közben pedig még az is hetekbe tellett, hogy a politikusok egyáltalán beismerjék a probléma létezését. Az ország elnöke, Goodluck Jonathan két héttel az emberrablások után szólalt meg először. Ehhez az is kellett, hogy Nigéria nagyvárosaiban egymást érjék a tüntetések.  Korábban még a kormányzópárt képviselőnője, Kema Chikwe arról beszélt, hogy az emberrablás meg sem történt, az egész egy összeesküvés része.

Menekülttábor Nigerben, Maine-Soroa városában, ahova nigériaiak menekültek el a Boko Haram elől (BOUREIMA HAMA / AFP)

A chibokiak szerint a támadás éjszakáján a katonaság sem volt ura a helyzetnek, a terroristák öt órán át pusztíthattak a környező falvakban, és egyszer nem találkoztak komolyabb ellenállással. Azokat pedig, akik meg tudtak szökni, csak napokkal később kérdezték ki a hatóságok.

A kormány azóta állítólag tárgyalásokkal próbálkozik. És ha nem sikerül megmenteni a lányokat, szakértők szerint a Boko Haram tagjai elbízhatják magukat, és mindez csak újabb támadásokhoz és emberrablásokhoz vezethet majd. Az emberrablás napján amúgy a terrorszervezet pokolgépet is robbantott a fővárosban, Abujában, a támadásnak közel száz áldozata volt. 

A hétvégén Goodluck Jonathan elnök végül nemzetközi segítséget kért a lányok kiszabadításához. Vasárnapi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az Egyesült Államoktól, Kínától, Franciaországtól és Nagy-Britanniától kértek segítséget. Szombaton pedig az elnök az emberrablás óta először találkozott érintettekkel, többek között a megtámadott iskola igazgatójával. Azt ígérte, hogy mindent meg fognak tenni a lányok kiszabadításáért. Nem teljesen passzol ebbe a képbe, hogy hétfő délelőtt a rendőrség őrizetbe vette a lányok kiszabadításáért szervezett tüntetések egyik vezetőjét. Naomi Mutah Nyadar az elnök felesége, Patience Jonathan által szervezett találkozón vett részt, innen kísérték át a rendőrkapitányságra.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a tárgyalások a kormány és a terroristák között vezetnek-e bármiféle eredményre. Az ország északi részén a kormányerőknek alig van hatalma a fegyveres lázadókkal szemben, a térségben pedig hatalmas mértékű a szegénység. Egyetlen halvány kiutat az oktatás tudott kínálni, de a támadásokkal sikerült elérniük a terroristáknak, hogy sok szülő egyszerűen nem engedi többet iskolába a gyerekét.

A 160 milliós ország lakosságának 43,8 százaléka 14 év alatti fiatal. Hogy mi lesz, ha közülük sokaknak egy olyan térségben kell felnőnie, ahol oktatás helyett szélsőségek maradnak csak, azt senki el sem tudja egyelőre képzelni.

(via GuardianCNN, NYTimes, WP)