A vének tanácsa, a dzsirga döntése értelmében Amna a családjával maradhat, amíg eléri a pubertáskort. Ezt az engedményt csak kivételes esetekben teszik meg a vének annak ellenére, hogy a kárpótlásképpen kapott gyermekfeleségek sokszor második, harmadik feleségként nem többek házirabszolgáknál férjük családjában, akin a családtagok bosszút álhatnak az őket ért veszteségért. Zulhaj azt mondja, jól bánnak vele, de a kizárólag férfiakból tanács előtt beszélő láthatóan ijedt, azt is eltéveszti, hány éves, legutóbb ugyanis azt vallotta, 19.

Emberi jogi aktivisták szerint évente 2-300 ilyen ügy fordul elő a festői szépségű, több mint egymillió lakosú pakisztáni Swat-völgyben, Malala Juszufzai szülőföldjén. Évente alig 10-15 lányt sikerül megmenteni hatósági intézkedésekkel, vagy azzal, hogy ügyvédi közbenárásra pénzben és ingóságban fizetik ki a fájdalomdíjat gyereklányok eladása helyett. Amna és Zulhaj falujában az elmúlt kilenc hónapban hét vitás ügyet rendeztek el kényszerházassággal, az így eladott lányok pedig többségükben kiskorúak voltak.

Megbékélés helyett bosszúállás

A leggyakrabban "swara" vagy "vanni" néven emlegetett még ma is élő hagyomány az ország északkeleti, pashtunok lakta vidékein és más törzsi területeken része a mindennapoknak. A "swara" azt jelenti: nő, aki egy állat hátán lovagol, utalva arra, hogy egy családok közötti vitás ügyet lezáró megallapodást követően az átadott nő lóháton vagy szamárháton ülve ment új családjához.

A nagyjából 400 évre visszatekintő swara szokásának semmi köze az iszlámhoz: az iszlám az elkövetőt rendeli büntetni, nem az elkövető nőnemű családtagjait. Azonban Pakisztán falusias területeken, a családok közötti konfliktusokat gyakran még ma is úgy rendezik, hogy a sérelmet elszenvedőknek adják a kárt okozó családjának hajadon tagjait. Fájdalomdíj gyanánt. Azért a lányt adják, mert sokszor semmijük sincs, csak gyerekük.

Régebben a swara inkább szimbolikus cselekedet volt, az átadott lány a családok közötti béke megtestesítője volt, ezért tisztelettel bántak vele, ma ezzel szemben gyakran rajtuk bosszulják meg a család sérelmeit, akár egész életen át tartó megalázottség, testi, lelki és szexuális bántalmazás a sorsuk.

A lányok élete árán spórolják meg törzsi háborúkat

Pakisztánban a lányok 16, a fiúk 18 éves koruktól házasodhatnak. A kárpótlási jellegű házasságokat 2005 óta tiltják az ország törvényei. 2011 óta pedig különösen szigorúan büntetik: háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetést, és több ezer dolláros büntetést szabhatnak ki az elkövetőkre. Hiába. Eddig alig 102 esetben hoztak ítéletet ilyen ügyben. Bár a rendőrség köteles kivizsgálni a hasonló eseteket, ha a közösség egy tagja feljelentést tesz, de ez ritkán fordul elő. Ha mégis feljelentést tesz valaki, a hatóságok akkor is gyakran emberrablásként regisztrálják az lányok eladását.

"Mifelénk nem bíznak az emberek a törvényekben és az igazságszolgáltatásban" - mondja az Muhammad Gul a Wall Street Journal újságírójának. A férfi tagja a falujában a törzsi vének tanácsának és állítja, hogy egyszerűbb, ha ők ítélkeznek, mert az megvan egy nap alatt. A központi kormányzat gyenge, az igazságszolgáltatás lassú és korrupt. A pakisztáni hatóságok akár öt évig is húzzák a bűnügyekben való jogerős ítélet meghozatalát, de polgári ügyekben akár egy évtizedig is eltart, mire döntés születik, és az emberek idenkednek is ezektől az új törvényektől. A vitás ügyeket így kényelmesebb a legtekintélyesebb családok legidősebb férfitagjaiból álló törzsi tanácsok elé vinni.

A igazságügyi és emberi jogi miniszter, Barrister Zafarullah Khan szerint a tartományokon múlik, hogy véget vesseneken ennek a régóta élő, a kultúrában mélyen gyökerező, embertelen gyakorlatnak. Azt is problémásnak tartja, hogy eleve kevesen fordulnak a swara miatt a hatóságokhoz, bizonyítékot találni a történtekre pedig még nehezebb.

Azt azonban a swara ellen küzdő neves emberi jogi akitvista, Samar Minallah is elismeri, hogy bár a swara kegyetlen, azonban kétségkívül sok esetben ez a kevésbé erőszakos megoldás, mert jórészt megelőzhetőek a hosszú évekig elhúzódó véres törzsi bosszúk, leszámolások.

A béke árát ezen a vidéken lányéletekben mérik.

via WSJ, IBT

A képen látható lány, Bibi Roza 6 éves volt, amikor az édesapja másfél éve az állami hatóságok beavatkozását kérte, hogy a dzsirga ítélete nyomán ne vihessék el tőle a lányát.