Mutatok egy térképet:

Látja a sok narancssárgára színezett országot? Ezekben mind fejlesztenek drónokat. Persze nem mind felfegyverzett drónokban utazik, például a Magyar Honvédség is csak felderítő gépet fejlesztett eddig, amit Afganisztánban már használtak is.

Fegyveres drónja pillanatnyilag ezeknek az országoknak van:

Pillanatnyilag.

Nem is olyan soká gyakorlatilag bárkinek lehet drónja. Akár felfegyverzett is. A RAND Corporation tanulmánya és a Defense One szakértői szerint tíz éven belül világszerte elterjedtek lesznek a drónhadseregek. Most az Egyesült Államok még kétszer annyit költ drónokra, mint a világ többi része, de 2022-re ez kiegyenlítődhet - pláne, hogy az amerikaiak éppen csökkentették a drónprogram költségvetését.

Persze nem feltétlenül az amerikaiak csúcstechnikás vadászó-gyilkoló (hunter-killer) drónjaira kell gondolni, mint amilyen pl. a Predator vagy a még modernebb és már konkrétan ilyen feladatokra kifejlesztett Reaper.

Ezek a nagy, összetett szenzorokkal, zavarmentes kommunikációs eszközökkel és okosfegyverekkel felszerelt szuperdrónok igen drágák, a legfejlettebb, legnagyobb költségvetésből dolgozó hadseregeken kívül kevés országnak van esélye a kifejlesztésükre.

Ennek ellenére akár ezek is elterjedhetnek:

• Az Egyesült Államok ugyan sokáig ódzkodott a legmodernebb drónjai eladásától, de azóta Nagy-Britanniának teljesen felfegyverzett, Franciaországnak pedig fegyvertelen Reapereket adott el.
• A kínaiak pedig Szaúd-Arábiának adtak el saját Predator-utánzatukból, a Wing Loongból.

De a problémát elsősorban nem is ezek a nagyon szofisztikált, elképesztően költséges rendszerek jelentik. Hanem azok a primitív, rövid hatótávolságú drónok, amikhez

akár egy játékboltban is összevásárolhatók az alkatrészek.

Ezeknek vannak komoly korlátai. Bár tudunk olyan összeesküvésekről, amelyekben ilyeneket akartak használni, de sikeres támadásról még nem.

Részben azért is, mert az ismert összeesküvésekben célzott akciókat kíséreltek meg velük. De ezekbe legfeljebb olcsó, könnyebben zavarható gps-eket lehet szerelni, és távirányításuk is eleve pontatlanabb. De arra például tökéletesen alkalmasak, hogy a támadó bármilyen sűrűbben lakott övezetbe vegyi vagy biológiai fegyvert juttasson.

Vagy ha nem cél az újrahasznosítás, akár fel is robbanthatja a gépet.

Az Iránnal szövetséges Hezbollah Libanonból több ilyen támadással is próbálkozott már, sikertelenül. Az izraeli radarok kiszúrták, a vadászgépek pedig lelőtték a drónokat. Ez leginkább az állandó izraeli harckészültségnek tudható be, illetve annak, hogy a Hezbollah inkább hagyományos háborús felfogásban használja ezeket.

Egy terrorista akár rejtekből, városon belülről is elindíthat egy ilyet, már ha nem feltétlenül egy meghatározott, hanem bármilyen véletlenszerű célpontot akar támadni - az olcsó gps-ek miatt, amiről már volt szó.

Ezekkel amúgy még egy ország légterébe is be lehet hatolni észrevétlenül, de katonai felhasználását korlátozza, hogy még a világszerte könnyen beszerezhető légvédelmi rendszerekkel - géppuskák, vállról indítható rakéták - is könnyen megsemmisíthetők.

De drónokkal nemcsak háborúzni lehet. A cikk elején közölt térképeken is látszik, hogy a legtöbb ország fegyvertelen drónokat fejleszt. Ezek egyrészt használhatók harci felderítésre, de belföldi megfigyelésre is. Ez utóbbi akár legitimálható is, de a hatalom könnyen visszaélhet vele, elnyomó rezsimek direkt is használhatják belső ellenfeleik ellen.

A közelinél csak a távolabbi jövő rémisztőbb

A drónok megállíthatatlannak tűnő terjedése és a riválisok lassú technológiai felzárkózása lépésre kényszerítheti az amerikaiakat is. A technológiai fölény elvesztésére az egyik lehetséges válasz a drónok továbbfejlesztése, függetlenítése. Vagyis olyan drónok gyártása, amelyek egyre több feladatot képesek emberi beavatkozás nélkül megoldani,

végső soron pedig önálló döntéseket hozni.

Ezzel megspórolható lenne a drónok legdrágább alkatrésze, az ember, aki irányítja. Noel Sharky, a Sheffieldi Egyetem robotika- és mesterségesintelligencia-professzora szerint ez veszélyes irány:

"Nem szabad meglépni. Nem szabad teljesen függetleníteni a drónokat. Ezek ugyanolyan gyorsan elterjednek majd, és akkor tényleg elveszünk."

Peter Singer, a Brookings Institution munkatársa szerint viszont teljesen mindegy, hogy az amerikaiak mit tesznek. Ha ők nem, más fogja kifejleszteni a függetlenített drónokat. Ráadásul ennek még a katonai fejlesztésekhez sincs köze. "A függetlenítés a katonai felhasználástól függetlenül folytatódni fog" - mondta.

Hogy ez miért aggasztó? Csak két dolgot mondok:

1. Az amerikai hadsereg ugyan csak célzott támadásokra használ drónokat, de a már egy évtizede tartó drónháborúban már így is több száz, akár pár ezer civil is életét veszthette.
2. Az, hogy emberek helyett gépeket kell háborúba küldeni, nagyon megkönnyítheti a politikusok döntését.

Ez már az ENSZ-t is aggasztja, a világszervezet

ősszel először tart konferenciát a hadirobotok szabályozásának kérdéseiről. Vagyis arról, hogy

dönthet-e egy gép egy ember haláláról.

(Via Quartz)