Ismét bővült a Fortepan, ezúttal Magyar Bálint fényképeiből válogathattunk. A jórészt eredeti negatívokról szkennelt 650 fotó már látható a honlapon.

Ha párhuzamot keresnénk a Fortepan családi gyűjteményeiben, akkor leginkább Cholnoky Jenő földrajztudós fotográfiái juthatnak eszünkbe. Ott is, itt is egy polgárcsalád hétköznapjainak, utazásainak, otthonainak vagy sétáinak felvételeit láthatjuk, keresztül-kasul a sűrű XX. század első felén.

A mesés címadás nem véletlenszerű, a képek jórészét Magyar Bálint nagyapjának, Magyar Eleknek második felesége, Visy Masa készítette. Egy emancipált, épp csak nadrágot nem hordó asszony kameráján keresztül látjuk a Magyar és Visy család hétköznapjait. A Krisztinaváros, a Tabán, időnként a Belváros utcáit, a szerteágazó család híres-névtelen tagjait, a középpontban Magyar Elekkel, alias Inyesmesterrel. (Érdemes kimenni a konyhába és levenni a polcról valamelyik szakácskönyvét – három magyar háztartásból egyben megtalálható. Már a felütése is jó, akár a fotókhoz is írhatnánk bevezetőként: “hagyománytisztelőknek és forradalmároknak, szegényeknek és gazdagoknak, egészségeseknek és diétásoknak.” ) Külön értéke a képeknek, hogy Magyar Elek körül József Attilát, Móricz Zsigmondot vagy Kosztolányi Dezsőt is láthatjuk feltűnni – utóbbit félmeztelenül, a Dunakanyarban. És lenyomatai a fotók a család sűrű költözéseinek is, igaz, mint a budai polgárság jórésze, a Magyar család is egy négyzetkilométeren belül mozgott. Az Attila útról a Krisztina körútra, onnan a János kórházhoz, majd vissza a Bors (a mai Hajnóczy) utcába. Budai olvasóknak kötelező képek!

A sorozatok között külön egységet alkot két – a korszakra oly jellemző, de egyáltalán nem érdektelen - téma. Az első - Magyar Elek kisebbik fia - Magyar Pál cserkészélete, benne az 1933-as gödöllői jamboree-val. A második az 1938-as “országrevízió”, a Felvidék visszacsatolása. Utóbbiról Magyar Pál már mint a Pesti Napló fiatal újságírója tudósít minket, egy fotóriporter testközeliségével.

A családi fotók utolsó darabjai a negyvenes évek elején készültek. Ha nem ismernénk a folytatást, azt is hihetnénk, csak a véletlen szakította meg a család hétköznapjait.

Alább néhány kiragadott kocka, részben az eredeti képaláírások adataival. Köszönet Visy Masának, Magyar Pálnak és a névteleneknek, hogy dokumentáltak és Magyar Bálintnak, hogy megosztotta velünk - Önökkel - a képeket!

1903. A Magyar Athleticai Club (MAC) Old Boys válogatottja. Jobboldalt, fehér sapkában Magyar Elek.

Kurtakesz, 1904. “Két szerető szív forrott össze kedden. Lohengrin nászindulója mellett örök hűséget esküdött egymásnak Fáy István miniszteri fogalmazó és Baranyai Géza nagybirtokos leánya, Hilda.” Magyar Bálint nagyanyja, Kürthy Berta, mint nyoszolyólány tűnik föl.

1909 január. Szánkózás a Zárda (Rómer Flóris) utcában. Középen Magyar Elek.

1910 körül. Ismeretlenek az Octogon téri Abbázia kávéház teraszán. “A kávéháznak ha ezer is a hibája, a temérdek hibát jóvá teszi az az egy érdeme, hogy a demokrácziát terjeszti. A márványasztal körül czifra ruha mellett a kopottas is megfér, pecsenyelakott ember szomszédjában bátran koroghat napidíjjal hízlalt gyomor.”

1910 körül. Ez is Budapest. A tabáni Kőműves utca, jobbra a Holdvilág utca torkolata, háttérben a Királyi Kertek. Ez az, amiből semmi sem maradt.

1910 körül. A Szabadka-Palicsi Villamos Vasút Ganz gyártmányú motorkocsija. Zenith karórával és Eisler Izsó felöltőivel.

1913. Visy Masa rendszeresen magával vitte a kameráját a délutáni gyerek sétákra. Itt Magyar Bálintot és egy másodunokatestvért látunk a Dunakorzón, a Türr István utcánál.

1915 körül. Visy Masa különös hangú sorozatának egy darabja, az első háború alatti hadigondozó levélsegély szolgálat munkatársairól.

1915. Nem, nem a háború okozta pusztítás nyomait láthatjuk. A hidat 1914-15-ben megerősítették és új útpályát kapott. Vigyázat! Ritka felvétel!

1906 körül. Magyar Elek, mint a Magyarország (a reggeli kormánypárti napilap) tudósítója siet a friss hírekkel a Parlament épületéből. Előtte Thaly Kálmán író, képviselő.

1925. A MAC szurkolói tölcsérrel a Dunai regattán, a Margitszigeten. A padon ülve Magyar Elek.

1926. Nyaralók Gizellatelepen. Jobboldalt Kosztolányi Dezső, előtte masnival a felesége, baloldalt Magyar Elek üldögél, de két fia, Bálint és Pál is a képen

1930 körül. A liberális sajtó fellegvára, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. Rákóczi úti épülete. Az erkélyeken néhány szerencsés munkatárs, a több mint 6000! alkalmazott közül.

1930. "Móricz Zsigmond és Surányi Miklós tiszteletére a Magyar írók Egyesülete vacsorát rendezett az Otthon Körben." Jelen voltak többek között Schöpflin Aladár, Magyar Elek, Móricz Zsigmond és a ritkán látható, kisfiús tekintetű József Attila.

1932 körül. A Gyermekvédő Liga önkéntesei a Szent János Kórház előtt. Az üres karszéken Visy Masa kabátja.

Az 1933-as cserkész jamboree portugál tábora Magyar Pál fotóján. Az akkor 15 éves srác remek sorozatot készített a gödöllői nyárról.

1936 körül. Utcai látkép a Hajnóczi (akkor Bors) utca 18, második emelet 1. sz. lakásából. Ide költözött a Magyar család miután Magyar Elek nyugdijba vonult az Est Lapoktól. Itt élték át az 1945-ös ostromot, amikor kéthetes állóháború alakult ki a Déli pályaudvar felől állomásozó német és a Városmajornál megrekedt szovjet csapatok között. A 4 szoba cselédszobás lakásból 1950-ben, megelőzendő a kötelező társbérletetet, két szobát “önként” leadtak.

1937. Az 1200 férőhelyes, arénaszerű, favázas Budai Nyári Színkör bontása a Horváth-kertben. Nyomtalanul eltűnt.

1937. Egy szerelem lenyomata. A 19 éves Magyar Pál reménytelenül udvarolt a környéken lakó – akkor 16 éves! - Deák Évának. Egy egész sorozatot készített róla az utcán, de sajnos hiába.

1938. A Fortepan kedvenc képe: Agfa reklámszekér a Madách térnél. De mi ez a kis épület a tér közepén? Posztó, Csokoládé és Zsinegház.

1938. Jelenetek a pesti utcán. Cserkészsrác az Andrássy út-Vörösmarty utca sarkán.

1938 november. A bécsi döntés értelmében megszüntetett csehszlovák-magyar határsorompó a komáromi Kis-Duna-híd hídfőjénél. Magyar Pál felvétele.

Ugyanakkor, majdnem ugyanott. Rikkancs a Komáromi Lapok különkiadásával.

1939. A Pax Ting leány cserkész világtalálkozó két résztvevője a Blaha Lujza téren. Két hónappal a háború kitörése és 6 évvel a 75-ös villamosjárat (Csörsz utca – Keleti pályaudvar) megszűnése előtt.

És végül egy kihagyhatatlan fotó. Ha egyszer készül egy Fortepan könyv, benne lesz!

Itt köszönjük meg Varga János filmtörténész segítségét, aki nem csak fölhívta a figyelmünket a páratlan családi archívumra, de a digitalizálásban, szerkesztésben is sokat segített. És köszönjük a Fortepan önkéntes szkennelőinek, akik nélkül semmi - így ez a poszt sem lenne!