Már hogyne kéne, csak dolgozni(uk) ne kelljen. Néhány távol-keleti országban már régóta van. Japánban, Koreában, Tajvanon két-három nappal több betegszabadság jár a nőknek, Indonéziában viszont akár havonta is igénybe vehetik ezt a lehetőséget a fájdalmas menstruációval küzdő nők - számol be róla az Atlantic.

Ők is felteszik a kínálkozó kérdést: ez a könnyítés tényleg a nemek közötti egyenlőségét szolgálja vagy épp ellenkezőleg? Jót tesznek a nőkkel, ha elismerik a probléma létezését, vagy épphogy nőellenes az ilyesmi, mert remek indokot adnak arra, hogy nőket komoly, felelősségteljes pozícióba még véletlenül se nevezzenek ki?

A finomkodva "a bizonyos nehéz napok"-nak nevezett időszak tényleg sokaknak okoz súlyos problémákat, amelyek megnehezíthetik a munkavégzést, körülbelül minden ötödik nő szenved a fájdalmas menstruációtól, és bizony sokaknak nem használ egy sima fájdalomcsillapító. Nemcsak a dolgozó nőket érinti ez a probléma, sokaknak pont tinédzserkorban fájdalmasabb a menstruáció, és az iskolában kellemetlenebb az ezzel járó macera.  Őnekik tényleg elég rossz, de nyilván nem túl gyakran állnak elő és közlik az osztályfőnökkel vagy kollégával, hogy na ezen a héten ne várjanak tőlük túl sokat, mert sajnos nem fog menni, leginkább be sem jönnének, ha lehet.

Egy nő életében ráadásul vannak más nehéz napok is. Arra is adjanak szabit, sőt többé inkább ne is dolgozzunk?

Ennyi erővel ugyanis tök igazságtalan például, hogy a terhesség első harmadában mindenki előtt titkolni szokás az állapotunkat, és pont azokban a hetekben nem jár semmilyen kedvezmény a kismamáknak, amikor igazán nagy szükségük lenne rá. Később meg egy lépni is alig tudó, hormonális okokból veszélyesen vezető nőre ugyan ki bízna rá bármi komoly munkát? Otthon simogassa az ilyen a hasát, és ne foglalkozzon fontosabb kérdéssel, minthogy milyen lesz a babaszobában a tapéta - indokolhatnánk az ehhez társítandó törvényt.

Az is viszonylag ismert tény, hogy a klimaxnak is lehetnek olyan tünetei, amik alaposan megkeserítik a nők életét, és bizony sokan kényszerülnek emiatt is táppénzre, betegszabadságra.

Szóval könnyen úgy tűnhet, hogy a nőknek eleve nem kéne dolgozni, mert hangulataik vannak, menstruálnak, terhesek, szülnek, szoptatnak, beteg gyereket és nagymamát ápolnak, szülői értekezletre járnak és klimaxolnak. Állandóan.

Mióta világ a világ, ez a havi pár nap remek lehetőségnek bizonyul arra, hogy különösebb magyarázat nélkül alkalmatlannak nyilvánítsák a nőket bármilyen komoly feladatra, kirekesszék és megbélyegezzék őket. A női hormonális ciklussal kapcsolatban rengeteg tévhit és ostoba előítélet tartja magát makacsul a mai napig. A sport ilyenkor ártalmas (mondjuk fejjel lefelé tényleg ne lógj, de igazából szinte minden testmozgás csak jót tesz), az orgazmus (ami amúgy remek görcsoldó) tilos, pont és sokak szerint a menstruáció alatt jelentkeznek az amúgy pms-nek nevezett menstruációt megelőző tünetek. Mr. Garrison is megmondta, olyan nincsen, hogy valaki öt napig vérzik, és nem hal bele. A nőnek ha szar napja van, vagy felhúzza magát valamin, akkor jobb ha tudja, hogy a környezete szerint menstruál, vagy majd fog. Illetve ha mégsem, akkor maximum kielégítetetlen, esetleg frigid. Hisztérikus szörnyeteg.

Szerencsére a férfiakat nem sújtja semmi ehhez hasonló átok. Nekik soha nem fáj a fejük, migrénjük sem lehet. Ők csak akkor viselkednek kiszámíthatatlanul, ha kanosak, vagy csak egyszerűen elönti a gőz az agyukat. De az meg tök normális, nekik természetes szükségleteik vannak és jogos indulataik. Ha fájdalmaik vannak, vagy betegek akkor meg pláne érthető, hogy harapósabbak.

Mifelénk szerencsére már nem kell elkülöníteni a terhes nőket, azt sem gondoljuk, hogy démonok szállják meg a menstruáló nőket, elásnunk sem kell már a véres rongyokat hogy ne jöjjön rontás a házra. A legtöbben tisztátalannak sem tartanak "azokon a napokon", de sajnos sokan még mindig a havi ciklusunkhoz kapcsolódó általánosító megállapításokba csomagolják a nőkkel szembeni előítéleteiket. Ez szexizmus. Akkor is, ha nő használja mintegy védekezésként, vagy ha ettől remél megkülönböztető bánásmódot. Akkor is, ha (mint a Lidlben, ahol pár éve arra kényszerítették a menstuáló dolgozókat, hogy piros fejpántot viseljenek, mert így az előírások szerint gyakrabbak kiengedték őket a mosdóba) a munkáltató bélyegez meg miatta. Nyilván a te érdekedben.

És szexizmus az is, ha a nők egyenlőségét garantáló törvény szövegébe csomagolják a megkülönböztetést, és az állam akar így segíteni. Pont olyan, mint bármely más csoportot negatívan megkülönbözető közhelytárat citálni és törvénybe iktatni.

A magunk részéről, köszi, de nem kell potyaszabi, maradnánk az egyenlőségnél, akkor is, ha az ilyen ötleteket olvasva nem csak a szívünk vérzik épp.