Maga rábízná erre az emberre a titkait?

POLITIKA
2014 május 28., 05:22

Tudta, hogy Magyarországon szimplán az igazságügy-miniszter engedélye alapján is megfigyelheti a titkosszolgálat? Ha az Alkotmányvédelmi Hivatal engedélyt kap a titkos megfigyelésre, 90 napon át bármikor bemehetnek a lakásába, átkutathatják, bepoloskázhatják azt. Lehallgathatják telefonját és számítógépes kommunikációját, felbonthatják a leveleit. A megfigyelést egyszer további 90 nappal meg is hosszabbíthatják - ráadásul ezt még különösebben indokolniuk sem kell, mert a miniszternek nincs joga megismerni, így nem áll módjában értékelni sem az információgyűjtés során megszerzett adatokat.

Ha ez így túl bonyolult, összefoglalom röviden:

A titkosszolgálat akár fél éven át megfigyelhet bárkit, különösebb külső kontroll nélkül.

Magyarországon a titkosszolgálat két indokkal kezdeményezhet megfigyelést:

  • konkrét bűncselekményhez kapcsolódóan;
  • vagy nemzetbiztonsági céllal.

Az előbbi jól szabályozott: a megfigyelést bíróság engedélyezi, aminek joga van megismerni a megfigyelés során szerzett információkat, és ezek ismeretében dönteni a megfigyelés folytatásáról vagy felfüggesztéséről. És eleve csak abban az esetben engedélyezheti a megfigyelést, ha az a törvényben meghatározott súlyos bűncselekmények - terrorcselekmény, géprablás, emberrablás - felderítéséhez elengedhetetlenül szükséges.

Az utóbbi viszont homályos terület. A jelenleg hatályos szabályok szerint az igazságügyi miniszter indoklás nélkül rendelheti el azok megfigyelését, akikét a titkosszolgálat konkrétabban körül nem írt nemzetbiztonsági okból szükségesnek tartja.

Bónuszként az így megszerzett adatokat korlátlan ideig megtarthatják, függetlenül attól, hogy azok a megfigyelés szempontjából érdekesek-e, vagy sem.

A miniszternek valódi felügyeleti joga nincs:

  • nem ismerheti meg az információgyűjtés során szerzett adatokat;
  • így a gyakorlatban megalapozatlanul, információk híján korlátozhatja a polgárok magán- és családi életének tiszteletben tartásához való jogát, amit az Európai Emberi Jogi Egyezmény 8. cikke garantál.

De ez mind hagyján.

A hatályos szabályok alapján a polgár még csak tisztességes jogorvoslatban sem bízhat magánszférához való joga megsértése esetén.

A megfigyelt ugyan panasszal élhet a megfigyelése ellen a miniszternél, a parlament nemzetbiztonsági bizottságánál vagy az ombudsmannál, de

pont a megfigyelés titkos jellege miatt miért tudna róla, hogy megfigyelik?

Az alkotmánybíróság szerint majdnem minden rendben van

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a fent vázolt okokból fordult az Alkotmánybírósághoz.

Egy apró győzelmet rögtön az elején elértek. Az új szabályok alapján csak érintettek fordulhatnak alkotmányjogi panasszal az AB-hez. Azzal, hogy a bíróság befogadta kérelmüket, elismerték a kérelmezők érintettségét - bár ők nyilvánvaló okokból nem tudnák bizonyítani, hogy valóban megfigyelik őket.

És egy másikat is:

Az AB alkotmányos követelményként megállapította, hogy a miniszter indokolni köteles a titkos megfigyelésről hozott döntését.

Ennek akkor van jelentősége, ha netán egy megfigyelt panasszal élne. Ekkor ugyanis a panasz kivizsgálójának figyelembe kell vennie a megfigyelés indokát, és amennyiben a megfigyelés ezen túllép, fel kell függeszteni.

Minden egyéb szempontból viszont alkotmányosnak találták a titkos megfigyelés szabályozását - bár az AB elnöke, Paczolay Péter különvéleményt fűzött az ítélethez, amiben azt írja, hogy valódi kontrollt a titkosszolgálat felett csak és kizárólag a végrehajtó hatalomtól független bíróság gyakorolhatna.

Ezért az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet most a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult annak érdekében, hogy az megállapítsa:

a korlátlan titkos megfigyelés sérti a polgárok elidegeníthetetlen jogait, és európai alapjogokba ütközik.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.