Államkapitalista jegyeket mutat néhány területen a magyar kormány politikája - mondta a világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza, Nouriel Roubini kedden Budapesten, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) konferenciáján.

A New York-i Egyetem gazdaságtan-professzora - akinek állandó eposzi jelzője a válságelőrejelző, mert már 2006-ban megjövendölte az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi válságot - egyórás előadásában példaként említette Magyarországot arra, hogy Kelet-Közép-Európában is jelen vannak államkapitalista tendenciák, vagyis az állami szerepvállalás növelése a piacorientált reformok rovására.

Roubini az előadás után újságíróknak elmondta: elismeri a pozitívumokat, hogy az elmúlt években a magyar gazdaság számos területén sikerült csökkenteni a sérülékenységet, és kezd beindulni a növekedés, de, mint mondta, "vegyes" a magyar kormány hozzáállása a külföldi tőketulajdonosokkal szemben.

"A külföldi befektetők számára kérdés, hogy Magyarország mennyire elkötelezett a külföldi befektetéseket támogató politika mellett" - fogalmazott a közgazdász. Van egy olyan érzület a piacon, hogy a magyar kormány újraállamosítana olyan szektorokat, amelyeket korábban magánkézbe adtak, például közüzemi vagy energiaszolgáltatókat, és azt is hallani, hogy esetleg az állam átvenne néhány gyengébb pénzügyi intézményt - mondta.

Egy másik kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, ha néhány bank kivonul egy országból, az nem jó, kivéve, ha valaki úgy gondolja, hogy az államnak kellene átvennie a pénzügyi rendszer egy részét. A közgazdász megjegyezte, hogy sok bank hibát követett el azzal, hogy hagyta fölfutni a deviza jelzáloghitelezést, igaz, az állam és a szabályozó hatóságok sem tettek sokat ez ellen.

A magyar gazdaság sérülékenységét növelő tényezők között említette többek között azt, hogy nagy az államadósság, és a hitelezők többsége továbbra is külföldi, továbbá a bankrendszerben magas a nem teljesítő hitelek aránya.

A közgazdász hangsúlyozta előadásában, hogy a kelet-közép-európai országoknak nem szabad elsietniük az euró bevezetését. Rámutatott, hogy a balti országok például politikai okokból, Oroszországtól tartva siettek belépni az euróövezetbe. Ha egy ország nem eléggé felkészülten lesz tagja a monetáris uniónak, azzal csak bajt okoz magának és az eurózónának is - mondta. Svédország és Dánia is jól teljesít az euróövezeten kívül, a lényeg, hogy EU-tagként egy ország része legyen az egységes piacnak - tette hozzá.

Roubini megállapította előadásában, hogy a kelet-közép-európai térségben általában a fundamentumok sokkal jobbak mint a válság kitörésekor, és a kilátások is összességében pozitívak a régióban. (MTI)