A rendszer olcsóbb biztosan nem lesz a minisztériumok vidékre költöztetésével

Péntek délután derült ki, hogy Orbán Viktor megkérte több miniszterét, tekintsék már át, el tudnák-e költöztetni hivatalukat vidéki városokba.

Hende Csaba honvédelmi miniszternek a székesfehérvári, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek a debreceni költözés feltételeit kell megfontolnia, a Lázár János vezette szuperminisztérium vidékfejlesztési államtitkársága pedig Kecskemétre kerülhet.

Az nem is kérdés, hogy a magyarországi közigazgatás centralizált, minden fontos intézmény Budapesten. Ezért lehet racionális érveket hozni olyan lépések mellett, amik ezt a Budapest-központúságot enyhítenék más régiók javára. Nem véletlen, hogy korábban többször merült már fel akár az Alkotmánybíróság, a Legfelső Bíróság vagy a Központi Statisztikai Hivatal vidékre költöztetése. (Az Alkotmánybíróságról szóló törvény elő is írja, hogy a testületnek Esztergomban kellene lennie, de ennek több mint húsz éve egyik kormány sem szerzett érvényt.)

A 2010-es kampányban a fideszes Kósa Lajos is előállt ilyesmivel:

"Kívánatos lenne, ha Magyarország úgy épülne fel, hogy a fővároson kívül is lennének országos feladatot ellátó közintézmények, hatóságok, közgyűjtemények. Miért ne költözhetne az Alkotmánybíróság vidékre? Miért ne lehetne a Néprajzi Múzeum vagy valamelyik állami nagyvállalat székhelye valamelyik nagyvárosban? Az agrártárca fővárosi székhelye amúgy is furcsa. Ha Magyarországon a decentralizációban gondolkodunk, azt mondom, Debrecen azok között a városok között van, amelyek székhelyet tudnának adni az ilyen szervezeteknek."

- mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában akkor.

Ehhez képest Kósa most meglepettnek tűnt, amikor a Népszabadság kérdezte a pénteki kormánybejelentésről. Mint mondta, a földművelésügyi minisztérium Debrecenbe költöztetéséről még nem nagyon tud konkrétumokat mondani, annyira friss az ügy. A kérdés csak péntek délután került a kormány elé, az egyeztetések majd csak most fognak indulni.

Drága lenne és nehézkes

És amíg a közigazgatási vízfej leeresztése valóban lehetne racionális cél, az nem feltétlenül látszik, mindez mennyire érné meg a minisztériumok esetében.

A költöztetés egyrészt megnehezíthetné a napi működést: a minisztereknek rendszeresen kell kormányülésen megjelenniük, államtitkáraikkal közösen pedig állandó résztvevői a parlamenti munkának is. Nehézkesebbé válhatnának a tárcák közötti együttműködések, az érintetett minisztériumok ráadásul messze kerülnének az országos sajtótól, ezzel pedig nehezebbé válna munkájuknak az ellenőrzése és nyomon követése is.

Ráadásul a lépés minden jel szerint komoly költségekkel is járna. A kinézett városokban nincsenek olyan üresen álló épületek, melyek komolyabb felújítás nélkül képesek lennének befogadni egy egész minisztériumi apparátust.

Másrészt nehéz elképzelni, hogy a képviselői juttatások elszámolásának meglehetősen nagyvonalú kultúrájában ne jelentene hatalmas költségvetési pluszterhet a hirtelen felmerülő rengeteg új utazási és lakhatási hozzájárulás.

Gondot jelenthetne az apparátus költöztetése is. Nem borítékolható, hogy a mostani stábokból sokan vágynak olyan köztisztviselői munkára, amit távol családjuktól és eddigi életüktől kell végezniük. És bár Kósa Lajos erre az ellenvetésre 2010-ben azt mondta, hogy

"Vidéken is élnek értelmes emberek. Aki nem akar ilyen feladat miatt elköltözni, ahelyett biztos lennének rátermett munkavállalók",

egyáltalán nem biztos, hogy egy minisztérium működtetéséhez szükséges szaktudással valóban tömegesen állnának sorban munkáért Debrecenben vagy Kecskeméten emberek.