A világ lakosságának több mint 70 százaléka nem kap megfelelő szociális ellátást, és sok magas jövedelmű ország leépíti a szociális védelmi rendszerét – olvasható a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az ENSZ szakosodott szervezete a legfrissebb, szociális védelemről szóló nemzetközi jelentésében.

Eszerint a világ lakosságának csak 27 százaléka részesül átfogó szociális védelemben, ami kulcsfontosságú stratégiai eszköz a szegénység és az egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a befogadó növekedés egyidejű ösztönzéséhez, mert az ILO szerint:

• javítja a társadalom sérülékeny szegmenseinek egészségügyi állapotát
• növeli a teljesítőképességüket
• fokozza a termelékenységüket
• támogatja a belső keresletet
• előmozdítja a nemzeti gazdaságok szerkezeti átalakulását

A szociális védelem melletti érvek még meggyőzőbbek lehetnek a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben, amit alacsony növekedés, és egyre nagyobb egyenlőtlenség jellemez – mondta Sandra Polaski, az ILO főigazgató-helyettese, aki szerint a nemzetközi közösségnek is kiemelten kell foglalkoznia ezzel a kérdéssel a 2015 utáni fejlesztési programban.

122 kormány – amik közül 82 fejlődő országban van – csökkenti a közkiadásait 2014-ben. Ezek az intézkedések kiterjednek a nyugdíjrendszer, az egészségügyi ellátás és a jóléti rendszer reformjára, ami sok esetben a rendszerek finanszírozásának vagy a fenntartásukra szánt összegeknek a csökkentését jelenti, illetve a támogatások megszüntetését vagy az egészségügyi dolgozók és szociális munkások számának csökkentését, korlátozását vagy a bérük visszaszorítását.

A fiskális konszolidáció és kiigazítás költségei valójában az országok lakosaira hárulnak, éppen akkor, amikor alacsony a foglalkoztatás szintje, és a legnagyobb szüksége lenne a támogatásra – mondta Isabel Ortiz, az ILO Szociális Védelmi Részlegének igazgatója.

A jelentés szerint a legújabb fejlemények azt mutatják, hogy sok magas jövedelmű ország is csökkenti a szociális védelmi rendszerét. Az Európai Unióban a szociális védelemből kivont összegek már hozzájárultak a szegénység növekedéséhez, ami most 123 millió embert érint, azaz a lakosság 24 százalékát, köztük gyerekeket, nőket, időseket és fogyatékkal élőket.

Másrészt viszont több közepes jövedelmű ország bővíti a szociális védelmi rendszerét, támogatva a háztartások jövedelmét, beindítva ezáltal a keresletvezérelt növekedést és a befogadó fejlődést. Kína például közel áll ahhoz, hogy elérje a mindenkire kiterjedő nyugdíjat, és drámai módon megemelte a béreket, Brazília pedig 2009 óta felgyorsította a szociális védelem kiterjesztését és a minimálbérek emelését.

A jelentés szerint a munkaképes korúak szociális védelmére szánt kiadások (például munkanélküliség, gyermekvállalás, fogyatékosság vagy munkahelyi baleset miatt) komoly eltéréseket mutatnak a különböző régiókban, az afrikai 0,5 százaléktól egészen a nyugat-európai 5,9 százalékig. Világszerte a munkanélküliek csak 12 százaléka kap munkanélküli támogatást – ez Nyugat-Európában 64 százalékot érint, a Közel-Keleten és Afrikában viszont kevesebb mint 5 százalékot.

A nyugdíjkorhatár feletti lakosság 49 százaléka nem kap nyugdíjat, és azok közül is, akik nyugdíjellátásban részesülnek, sokan bőven a szegénységi küszöb alatt élnek. A majdani nyugdíjasok legalább 14 európai országban kapnak majd alacsonyabb nyugdíjat.

A jelentés arról is ír, hogy a világ lakosságának kb. 39 százaléka nem tartozik semmilyen egészségügyi ellátórendszerbe, sőt az alacsony jövedelmű országokban ez az arány meghaladja a 90 százalékot. Az ILO becslései szerint világszerte 10,3 millió egészségügyi dolgozó hiányzik ahhoz, hogy minden rászorulónak minőségi egészségügyi ellátást lehessen nyújtani. (MTI)