Kecskemét volt ma az ország közepe, elég sokminden történt ott.
És bemutattak egy Horthy-festményt, ami a Városháza dísztermének falán lóg.
A festmény Horthy Miklós 1920 februári látogatását örökíti meg, 1944-ben készült.
Az MTI szerint a falfestmény a terem díszítőfestésének és festményeinek tisztításakor került elő.
A Baon.hu azt írja, hogy a festmény létezéséről még tavaly júliusban dr. Juharos Imréné Molnár Piroska, a Történelmi Vitézi Rend korábbi megyei székkapitánya értesítette őket. A kecskeméti asszony pár éve hallott a korábbi Horthy seccóról, majd némi kutatás után a pontos helyét is meg tudta határozni.
A dokumentumokat 2010-ben egy levéllel együtt elküldte a korábbi városvezetésnek, akkor azt a választ kapta: a volt kormányzó képének feltárására nincs lehetőség, ez egy későbbi restaurálás alkalmával jöhet szóba.
A kép történetéről annyit tudni, hogy Kecskemét közgyűlése – államtitkári „felhívás” nyomán – 1938-ban határozta el, hogy a városháza dísztermében Horthy 70. születésnapjára megfesteti a kormányzó 1920-as kecskeméti látogatását. Nem ment simán, mert az első festővel elégedetlenek voltak, aztán Pándy Lajost, a Szentendre Művésztelep alapító tagját kérték fel, akinek megszabták a kép méretét (295,4-szer 228,5 cm), azt, hogy művének Székely Bertalan seccoinak színeihez és a terem összhangjához kell alkalmazkodnia, a vázlatokat be kell mutatnia, és azok elfogadásától kezdve két hónapon belül el kell készülnie a festéssel. 1944 októberében már biztos kész volt a kép, 1945 után elbeszélések szerint először letakarták, majd valamikor lefestették.
Beázások miatt tavaly elkezdték felújítani a termet, de akkor azt mondták, hogy a munkák nem érintik a Horthy-képet. A munkálatok közben az egyik munkás állítólag kartonozás közben felsértette az oldalfal festését, ennek kijavításakor észlelték, hogy kép van alatta. Végül helyreállították a képet, de hogy mit kezdejenek vele, azt sokáig nem tudták eldönteni.
A helyi MSZP például eltüntette volna, és ez nem is képezhetné vita tárgyát a Holokauszt-emlékévben, egy olyan városban, amelynek 1944-ben, a festmény felavatásának évében 5431 helyi és térségi zsidó lakost deportálták, akik közül mindössze 74 tértek vissza a haláltáborokból.
Falusi Norbert, az LMP képviselője bírálta az MSZP-t, mert "be akarja zúzni" a freskót, a Fideszt pedig azért, mert szerinte nincs álláspontja az ügyben. Hangsúlyozta: a kép nem politikai kérdés, művészettörténészek feladata tisztázni, hogy eléri-e a terem többi freskójának színvonalát.
Zombor Gábor (Fidesz-KDNP) polgármester az MTI-nek elmondta: hogy egy korábbi felújításkor Ferenc József császár magyar királlyá koronázását megörökítő freskó került elő, amelyet akkor restauráltak és eredeti állapotában látható. A most megtalált falfestményt sem fogják lefestetni, hanem - esztétikai és művészettörténeti szempontokat is figyelembe véve - a helyén marad, de eltakarják. A függöny viszont elhúzható, így a freskó bármikor megtekinthető lesz - tette hozzá. Hangsúlyozta: nem politikai kérdésként kezelik a Horthy-kép ügyét; hozzátartozik a díszterem történetéhez, de a Székely Bertalan-freskók miatt nem lehet állandóan láthatóvá tenni.
A városháza dísztermének felújítása 2013-ban kezdődött meg. Székely Bertalan faliképei a magyar történelem legjelentősebb uralkodóit örökítik meg a vérszerződéstől kezdve. A Horthy látogatásáról készült Pándy Lajos-festmény nem az egyetlen, amelyiket 1945 után lefestettek, a Ferenc József magyar királlyá koronázását megörökítő festmény is hasonló sorsra jutott. Utóbbit azonban még a rendszerváltás előtt restaurálták.
A képet végül függönnyel takarják el a közgyűlés és az esküvői szertartások idejére. De ha ez nem lenne elég, a terem főbejárata mellett, jobb oldalon lévő Horthy-kép helyreállításával a díszterem szimmetriája is megbillent, amit úgy korrigáltak, hogy a baloldali falrészt is - amelyen nincs freskó - függöny borítja.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.