"Mi kell ahhoz, hogy valaki menekült legyen? Elegendő egyszerűen bebizonyítani azt, hogy valaki magyar roma? Varga úr ügyvédje veszélyesen közel került az ilyen okfejtéshez."
Sean Harrington, a Kanadai Szövetségi Bíróság bírója mondta ezt egy menedékkérő magyar állampolgárságú roma férfi, Varga Márió Gyula ügyében a kanadai National Post beszámolója szerint. A bíróság végül visszautasította a kérelmet, és azt az állítást is, hogy Magyarországon állandó lenne a cigányüldözés.
"Úgy tűnik számomra, hogy (a jogi képviselő) okfejtése szerint az egyetlen lehetséges módja a magyarországi körülmények értelmezésének az, hogy az ország mind a 200-500 ezer roma hátterű lakosa megalapozottan fél a faji okokból való üldöztetéstől, és valószínűsíthető, hogy személyesen valamennyiük élete veszélynek van kitéve, valamint hogy mindannyian kegyetlen vagy szokatlan elbánás vagy büntetés kockázatának vannak kitéve. Ha ez így lenne, akkor Magyarország bukott állam lenne. De nem így van"
- érvelt Harrington.
Varga ügyét együtt tárgyalták az anyja és a féltestvére esetével. A három magyar állampolgár azt állította, hogy Varga apja, akit erőszakos striciként írtak le, erőszakoskodott velük, miközben neonáci bandák üldözték őket.
A Bevándorlási és Menekültügyi Testület (Immigration and Refugee Board - IRB) nevű független közigazgatási bíróság befogadta a család ügyét, de bebizonyosodott, hogy Varga valójában egyáltalán nem retteg az apjától.
Az sem segítette kimondottan a szavahihetőségét, hogy azt mondta, azért nem tud apjával beszélni,
mert a kutyája megette a mobiltelefonját.
Az pedig, amit a faji üldözésről mondott, folyamatosan változott.
"Noha többeket aggasztanak a jelenlegi tendenciák, Magyarország működő demokrácia és Varga úrra hárult annak felelőssége, hogy világosan és meggyőzően bizonyítsa, hogy az állam nem kívánta vagy képtelen volt őt érdemben megvédelmezni"
- írta Harrington bíró, aki szerint ez nem sikerült.
Az IRB adatai szerint 2011-ben 4425 menedékkérő érkezett Magyarországról, akiknek 8 százalékát fogadta be Kanada. 2012-ben az 1900 magyar kérelem 11, 2013-ban pedig a 201 kérelem 20 százalékát fogadták el. (MTI/National Post)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.