Orbán: Ki akartam mondani, amit senki sem mert

"A szívek forradalma volt" címmel jelent meg interjú Orbán Viktorral a legnagyobb példányszámú német lapban, a Bildben hétfőn.

Az első tégla

A kétrészes interjú első része elsősorban Orbán Viktor 1989. június 16-ai beszédéről szól - Orbán ekkor "ütötte ki az első téglát a falból", írja a lap.

1989 a fordulat, a szabadság, a forradalom éve volt, amelyben az emberek megértették, hogy félelem nélkül beszélhetnek és cselekedhetnek

- emlékszik vissza a miniszterelnök.

Abban az évben gondolhattuk és mondhattuk először, amit akartunk, mint minden más normális európa", és így 1989-ben vált a homo sovieticus ismét normális emberré

- mondta Orbán.

Nem a legbátrabb, csak a legfiatalabb

Arra a kérdésre, hogy tudta-e 25 évvel ezelőtt, hogy az újratemetésen elmondott beszéd lehet élete legfontosabb beszéde, azt mondta, akkor még nem sejtette, de a szertartás azt jelezte Nagy Imre családjának és egész Magyarországnak, hogy "végre az ország kultúrájához illő módon róhatjuk le kegyeletünket a szovjet megszállók elleni 1956-os forradalom jelképes alakja előtt", így "a diktatúra évtizedei után visszatért a normális élet".

Az újratemetés Orbán szerint "nemcsak a szellem forradalma volt, hanem a szív forradalma is."

Azt mondta, nem félt, amikor a még az egész keleti blokkot megszállva tartó szovjet csapatok kivonulását követelte Nagy Imre koporsójánál. "Végre ki akartam mondani, amit senki sem mert. Nem azért, mert én lettem voltam a legbátrabb. Nem is azért, mert én voltam a legokosabb. Hanem azért, mert én voltam a legfiatalabb. Aki fiatal, az radikálisan gondolkodik. Megveti a tabukat. Egyszerűen az igazságot akartam elmondani."

"készen álltunk arra, hogy szabadságunkat szükség esetén az utolsó leheletünkig védelmezzük. Nem volt visszaút számunkra."

A Bild kérdésére, hogy világos volt-e a számára, mit indít el Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter 1989. június 27-ei gesztusa, a vasfüggöny átvágása, azt mondta, hogy az "nagyszerű tett volt", amelyet mindig is csodált. Bár más politikai táborba tartozik, mint "a régi kommunista Horn Gyula", aki "kihasználta a történelmi pillanatot, amikor résnyire kinyílt a szabadsághoz vezető ajtó", és ezzel nagy szolgálatot tett a németeknek és a magyaroknak.

Jó harcosok voltak

A folytatásról azt mondja, sehol sem tartott olyan sokáig a harc a kommunisták ellen, mint Magyarországon, aminek az az oka, hogy sok hatalmi összefonódás túlélte a fordulatot.

"El kell ismernem: ellenfeleinknek volt tehetségük a hatalmuk megtartásához, jó harcosok voltak. Húsz évembe került, mire végleg legyőztük őket, és Magyarországnak 2011-ig tartott, mire Európa utolsó posztkommunista államaként végre új alkotmányt fogadott el."

Mindez a múlt, a jelenről Európáról, Ukrajnáról és Putyinról a kedden érkező második részben lesz szó. (MTI/Bild)