Bizalmi szavazás döntött Donald Tusk sorsáról

Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy bizalmi szavazást kezdeményez kormányáról a parlamentben a lehallgatási botrány miatt. A képviselők legkorábban este tíz órakor fognak szavazni.

„Felszólalásom befejeztével azonnal indítványozom a parlament elnökének, hogy amilyen hamar csak lehet, rendeljen el bizalmi szavazást. Holnap Brüsszelbe utazom, és biztosnak kell lennem abban, hogy a parlamenti képviselők többsége támogat, tovább dolgozhatom a parlamentben és a kormányban... Felhatalmazás nélkül... nem leszek hatékony, a kormány nem lesz szilárd és állhatatos a lehallgatási ügy tisztázásában és az állam érdekeinek érvényesítésében”

– mondta Tusk a szejmben, a lengyel parlament alsóházában.

A kormányfő sejteni engedte, hogy szerepet játszhatnak külföldi érdekek a lengyel vezető politikusok lehallgatásában. Bár országot nem nevezett meg, azt felfedte, hogy olyan üzletembereket vett célba a lehallgatási ügyben a nyomozás, akik Oroszországból érkező szénnel és földgázzal kereskednek.

Tusk Polgári Platform (PO) pártjának és a vele kormánykoalícióban lévő Lengyel Parasztpártnak elegendő helye van a parlamentben, hogy megfelelő támogatás esetén a koalíció hatalmon maradhasson. Más lenne azonban a helyzet, ha Lengyelországban most rendeznék a parlamenti választást. A TNS Polska közvélemény-kutató intézet legfrissebb felmérése szerint a választást 31 százalékos eredménnyel az ellenzéki, nemzeti konzervatív, Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) nyerné meg, míg a kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) 24 százalékkal a második helyre szorulna.

A PO koalíciós társa, a Lengyel Parasztpárt (PSL) éppen csak elérné a bejutási küszöböt (5 százalék), vagyis a két párt együtt is alulmaradna a PiS-szel szemben. Nagyon jó eredményt (10 százalék) érne el a parlamenten kívüli radikális jobboldali, populista Új Jobboldali Kongresszus (KNP), míg az ellenzéki Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) csupán 8 százalékra számíthatna. A többi párt nem érné el a választási küszöböt.

A felmérés szerint a lengyelek 51 százaléka a 2015 őszén esedékes parlamenti választások előre hozatalában látná a belpolitikai válság megoldását, míg 36 százalékuk ellenzi ezt, 13 százalékuk pedig nem tud véleményt formálni a kérdésben.

A kormánykoalícióval több okból elégedetlen választók (nyugdíjkorhatár felemelése, magánnyugdíj-pénztárak korlátozása, egészségügy helyzete, korrupciós ügyek, magas munkanélküliség) pártpreferenciáit a lehallgatási botrány alapvetően nem változtatta meg, viszont nőtt az egész politikai osztállyal és parlamenti pártokkal szembeni elégedetlenség, amit a populista, EU-ellenes KNP sikere jelez. A belpolitikai válságnak is ez a Janusz Korwin-Mikke veterán politikus által vezetett párt a fő nyertese.

A lehallgatási botrány rendkívüli sokkot váltott ki a lengyel közvéleményben, a lehallgatott vezető politikusok vulgáris nyelvezete, stílusa, cinizmusa, egész magatartása megdöbbentette a társadalmat. Ha a PO-nak nem sikerül gyorsan felgöngyölíteni az ügyet és kideríteni az elkövetők kilétét, a párt egészen bizonyosan elveszítené az esetleges előre hozott választást – már ha erre egyáltalán sor kerülne. (MTI)

Update 22:23

A parlament bizalmat szavazott neki. 231 szavazat kellett neki, 237-et kapott. Nemmel 203-an szavaztak. A kormányzó Polgári Platformnak (PO) és koalíciós partnerének, a Lengyel Parasztpártnak (PSL) 235 képviselője van a parlamentben. (Reuters)