Lehetett köze Oroszországnak a merénylethez?
Slobodan Markovich, a Belgrádi Egyetem politológusa csütörtökön a Habsburg Történelmi Intézetben azt mondta: 1914-ig lehetett. 1903-ban például a király és királynő megölésekor az orosz nagykövet a memoárja szerint a szemközti épületből az ablakából nézte a gyilkosságot. Amikor viszont történészek kikérték a jegyzőkönyvet, elkérték az orosz nagykövetségtől az 1903. június 14-i gyilkosság napjáét is, de abból a március és április után a májust és a júniust kiszedték.
Bár Oroszország általában Szerbia nagy szövetségese volt, Szerbia 1881 és 1903 között hivatalosan a Monarchiáé volt. Csak az annexió után barátkoztak össze, és az orosz befolyás csúcsa 1914-ben volt. Amikor viszont 1917-re Ápisz, Péter király, a fia, Sándor és Pašić miniszterelnök egymásnak estek, az orosz nagykövetnek döntenie kellett, melyik oldal mellé áll, és úgy tűnik, Pašićot választotta, vagyis a pacifista oldal mellett döntött.
