Mit mondana ma Gavrilo Princip?
Az 1930-ban Szarajevóban kitett emléktábla sértette a Harmadik Birodalom önérzetét, így amikor a nácik 1941-ben bevették Szarajevót, letépték, és a születésnapjára odaadták Hitlernek.
A kommunizmus alatt a gyilkost úgy ábrázolták, mint hőst, aki az önkényúr ellen fellázadt, a második világháború után egy nagyobb utcát neveztek el róla, és új emléktáblát kapott. Ivo Andrić boszniai származású Nobel-díjas író – aki az Ifjú Bosznia tagja is volt – írt róla angol nyelvű könyvet 1966-ban. A merénylet 50. évfordulója után mégis csökkent a kultusza.
Az 1990-es években már nem ünnepelték, mert a Jugoszláv egységet sem ünnepelték. A NATO-bombázások után, még inkább 2007 után Koszovó miatt Princip a Nyugat-ellenesség szimbóluma lett. Most két irányzat van:
- A szerbek előtt példa a szerbellenes diktátorok merénylőjeként, a nagy szerb birodalom híveként.
- A bosnyákok szerint pedig a bosnyák függetlenség embere.
Slobodan Markovich, a Belgrádi Egyetem politológusa szerint most egyrészt a Jugoszláv nosztalgia, másrészt a szerbek Jugoszlávia és Koszovó miatti „poszttrianon-szindrómája” miatt nagy hős. Az ellenzői viszont Belgrádban ledöntenék a szobrát, miközben Szarajevóban Ferenc Ferdinándnak állítanának. Emir Kusturica imádja.
Az elmúlt években arról is hosszú tanulmányok születtek, hogy Princip tényleg egy szendvicset evett-e a merénylet előtt.
