Jelenleg több mint ötven ember áll bíróság előtt Peruban. Legtöbben őslakos törzsek tagjai, akik öt évvel ezelőtt csaptak össze nagyon komolyan a hatóságokkal az Amazonas erdejeiben.

Az ország északi részén azután tört ki konfliktus, hogy őslakos törzsek békésen tüntettek olyan új törvények ellen, melyek megkönnyítették a külföldi tulajdonban lévő termelőiparban érdekelt cégek számára, hogy kitermeljék a térség természetes erőforrásait. Bagua városa mellett a tüntetők blokád alá vettek egy útszakaszt, a rendőrség pedig, hiába egyeztek meg másról korábban a tüntetőkkel, lövésekkel kezdte el oszlatni a tömeget. A kialakuló összecsapásokban tíz rendőr és tíz tüntető meghalt, több mint kétszázan pedig megsérültek. Legalább nyolcvan embernek volt lőtt sérülése. A régióban máshol további tizenegy rendőrt gyilkoltak meg, azután, hogy elrabolták őket.

Az Amnesty International öt évvel a konfliktus után adott ki jelentést, ebben pedig azt kifogásolták, hogy mindeddig csak tüntetők kerültek bíróság elé. Ráadásul úgy, hogy az ügyvédek szerint nincs is igazán erős bizonyítéka azokkal szemben az ügyészségnek, akiket vád alá helyeztek. Őket amúgy lázadással és gyilkossággal is vádolják. Viszont nem sok előrelépés történt abban, hogy megállapítsák, ki a felelős a rendőrség erőszakos fellépésért, és hogy ki adta ki a tűzparancsot a rendőröknél.

Közben pedig törvényi változás is történt az országban, egy dublini jogvédő szervezet, a Front Line Defenders pedig arra figyelmeztetett, hogy mindezzel a rendőrök engedélyt kaptak a gyilkosságra. Az idén januárban hatályba lépett törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy a fegyveres erők tagjai mentesülnek a bűnügyi felelősség alól, ha halálos sebet vagy szimplán sérülést okoznak, akár fegyvert is használva, szolgálat közben. Ez számos civil szervezet és az ENSZ emberi jogi tanácsa szerint is súlyos problémákat vet fel, egy limai civil szervezet pedig egyenesen gyilkossági engedélynek nevezte a törvényt.

A törvényi változásnak köszönhetően a tüntetést feloszlató rendőrök és katonák így megúszhatják a felelősségre vonást. Ráadásul a törvényből az is következhet, hogy a véletlenül meggyilkolt civilek ügyét sem kíséri majd ezek után semmiféle eljárás. A limai civil szervezet képviselője szerint ez a törvény ellentmond az ENSZ legalapvetőbb elveinek, és fenyegetést jelent mindenkire.

A szervezet a közelmúltban közölte tanulmányát arról, mi vár arra, aki tiltakozni akar a kormány szociális és fejlesztési politikája ellen. A leírt esetek alapján halálos fenyegetések, nemi erőszakkal történő fenyegetés, fizikai és online megfigyelés, lejáratás az állami médiában. A rendőrség pedig úgy jár el, mintha a bányák biztonsági szolgálata lenne, és brutálisan lépnek fel, ha bárki kárt próbál tenni a bányák eszközeiben. Az ügyhöz csatlakozott az igazságszolgáltatás is, simán terrorizmussal és lázadással vádolnak meg bárkit, aki a környezetpuszitó fejlesztések ellen lép fel.

Igaz, hogy az ügyek nagy részét aztán nem sikerül keresztül verni a bíróságokon, és a végén a legtöbb ügyet ejtik a bírók, de a rengeteg eljárás és vádemelés így is könnyen megfélemlítheti a tiltakozókat. Van egy olyan férfi, Milton Sanchez Cubas, aki már közel ötven alkalommal állt hasonló ügyek miatt bíróság előtt, de sosem ítélték el. (via David Hill/Guardian)