Mesterséges pálmaolaj mentheti meg az orángutánokat
Ha nem kell több pálmaolaj, nem kell több esőerdőt sem kivágni.
Ha nem kell több pálmaolaj, nem kell több esőerdőt sem kivágni.
Egy most publikált kutatás szerint közel az a pont, ahonnan már nem lehetne megállítani a szavannásodást.
A koronavírus is nehezíti az erdő védelmét.
Brazília áll az erdőirtási listák élén.
A katonák razziázni fognak az illegális fakitermelés megfékezésére.
És a száraz évszak még el sem kezdődött.
A bíró szerint a koronavírus veszélyének teszik ki az őslakos közösségeket, ha bárki meglátogatja őket.
A brazil űrkutatási hivatal adatai szerint az előző év azonos időszakához képest ötven százalékkal nagyobb területen irtották ki az esőerdőt.
Egy farönkön üldögélve találtak rá, szerencsére nem lett komolyabb baja.
Elsőre a szokásos röhejes baromságnak hangzik, de ennél súlyosabb a helyzet.
És csak most kezdődött az erdőtüzek hava.
Az érdeklődés alábbhagyott, de a lángok nem, pedig ha tovább ég az esőerdő, annak tényleg nagyon súlyos következményei lehetnek.
Közben az egyik legismertebb brazil környezetvédő szerint a neheze még hátravan a tüzeknek.
Az alaszkai Tongass Nemzeti Erdőben, ami egymagában akkora, mint a világ összes többi mérsékelt övi esőerdeje.
„Talán nem kellene ilyen rémülten jajveszékelni” – szűrte le ebből a következtetést.
A Fidesz országgyűlési képviselője ellenzéki Facebook-posztokra reagált.
Az ENSZ-ben pedig hosszú távú globális projektet kezdeményeznek az amazóniai esőerdő védelmére.
„Mindannyian aggódunk az Amazóniát sújtó erdőtüzek miatt. Imádkozzunk azért, hogy egyesült erővel mielőbb sikerüljön megfékezni a lángokat” – mondta a katolikus egyház vezetője.
Évtizedek óta zajlik a marhapásztorok és szójatermesztők kedvéért az Amazonas felégetése, ami Bolsonaro megválasztása óta látványosan felgyorsult.
Hétfőn délután fel kellett kapcsolni a közvilágítást a füst miatt.
Norvégia volt a legfőbb támogatója az amazonasi őserdők védelmét szolgáló alapnak. De most éppen irtják, nem pedig védik az őserdőt.
Németország „nem fogja felvásárolni az Amazonast”, „jól jöhet még nekik ez a pénz – mondta a brazil elnök.
Júliusban eddig 1345 négyzetkilométeren vágtak ki fákat, harmadával többet, mint a 2015 óta zajló mérések eddigi rekordhónapjában.
Ráadásul az EU-val frissen megkötött kereskedelmi megállapodás még inkább arra ösztönözheti a brazil gazdaságot, hogy újabb területeket vonjanak művelés alá.
A pálmaolaj lett a veszte az orangutánkölyöknek, a megvakított anyjából pedig 74 sörétet szedtek ki.
Egy évtizede nem zajlott akkora fairtás az országban, mint az elmúlt egy évben.
Ahová eddig nem mertek bemenni a gerilla harcosok miatt.
A legnagyobb gyártók csokijába is kerül olyan kakaóbab, amit felégetett esőerdő helyén, illegálisan termesztettek.
A környezet nagy pechjére aranyat rejt ott a föld, amit a brazil kormány határozata alapján most a természetet pusztítva ki is bányászhatnak. Mivel az Amazonas medencéjéről van szó, ennek globális következményei lehetnek.
Még olyan cuccokat sem fognak beszerezni, amik előállításához erdőt kellett kivágni.
Nem lehet leállítani a az illagális fairtókat.
Kongóban 2002-ben miniszteri rendelettel tiltották be az ipari fakitermelést. Bár a párizsi klímacsúcson az ország vezetői még ezzel példálóztak, most gazdasági érdekekre hivatkozva feloldanák a moratóriumot.
Gonda Regina egy nemzetközi kutatásban vesz részt, ahol drónokkal és hagyományos terepmunkával vizsgálják az esőerdő történetét.
Ez kell nekünk, pár sonkaszeletelővel félbevágott vadállattól majd megjön az eszünk, és nem indulunk neki esőerdőt irtani.
Az őserdők pusztítása ellen tiltakozó őslakosok miatt hozták ezt a törvényt. Semmi nem állhat a nyersanyagok kitermelésének útjába.
2016-ban indul a kitermelés, addig épülnek az olajkutak, az azokhoz vezető utak, és a vezetékek a világ leggazdagabb élőhelyének közepén.
Egy koalamaci, ami elvesztette az otthonát, mert egy gonosz favágócég kiírtotta az erdőt. A képet a Ryot rakta ki, ami nem elég jó bizonyíték arra, hogy igaz is. Ha manipulálták is, annyira szomorú a kép, hogy az sem érdekel, ki áll a háttérben.
Jelentkezés a meetup.com oldalán.
ELTE Földrajz- Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Az 1970-es években a Mars közepes szélességein olyan alakzatokat véltek felfedezni a szakemberek, mint amilyenek a Földön glaciális és periglaciális környezetekben fordulnak elő. Ma már tudjuk róluk, hogy törmelékkel fedett egykori gleccserek maradványairól van szó. Jelenlétük a Vörös Bolygón bekövetkezett többszörös eljegesedési fázisokra vezethető vissza. Felszínükön megjelenő kriokarsztos mintázatok eltérőek az égitest különböző területein. Érdekes kutatási területe ez a geológiának, klimatológiának és az asztrobiológiának egyaránt.
A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most).
Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.
Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet - Növényi Molekuláris Biológia Osztály
Az előadásban sor kerül a trópusi erdők lombkoronaszintjeiben kialakuló, speciális növénytársulások ökofiziológiai vizsgálatának bemutatására. Miért érdemes, hogyan lehet 40-60 méter magas óriásfákat vizsgálni? Mire lehet az ilyen kutatásokból következtetni? Guatemalában többféle erdőtípus megtalálható, a prezentáció során a hegyvidéki köderdőkről és a síkvidéki, másodlagos trópusi erdőkről lrsz szó. A köderdő egy érintetlen, kekchi indiánok által lakott hegyen található, a Biotopo del Quetzal nevű természetvédelmi területen. A síkvidéki trópusi erdő az El Mirador nevű régészeti lelőhelyen terül el. Itt volt a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa, amit Kr.u. 50-ben hagytak el a lakók, utána kezdett visszaerdősödni.
MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár, Növényi Sejtbiológiai Osztály
A növényi eredetű termékekre egyre nagyobb igény jelentkezik, újabban már fosziliamentes üzemanyagként is, miközben a művelhető földterület folyamatosan csökken. Ezért a növényi ellenállóképesség megértése egyre szükségszerűbbé válik.
A növények helyhezkötött életmódjuk miatt kénytelenek az őket érő környezeti stresszhatásokhoz genetikailag kódolt védekezőmechanizmusok összehangolt működtetésével alkalmazkodni. A környezeti ingereket érzékelő receptormolekulák kémiai természetű változások láncolatait indítják el a sejtben, amelyek közül a legfontosabb a jelátviteli fehérjék foszforilációja, amely a fehérjeműködés „kapcsolószerű” szabályozását teszi lehetővé. A molekuláris jelátviteli pályákon keresztül a sejtmagba eljuttatott ingerek a génműködés (vagyis az egyes génekről keletkező fehérjék mennyiségének) megfelelő változásait eredményezik. Az egymást dominóelv szerint foszforiláló fehérjék kaszkádszerű láncolatából álló jelátviteli utak széles körben elterjedtek az élővilágban, és központi szerepet játszanak a növényi stresszadaptációban is.