A csokoládéipar is felelős az esőerdők eltűnéséért Afrikában
A legnagyobb gyártók csokijába is kerül olyan kakaóbab, amit felégetett esőerdő helyén, illegálisan termesztettek.
A brazil kormány felszámolt egy fél Magyarországnyi nemzeti parkot
A környezet nagy pechjére aranyat rejt ott a föld, amit a brazil kormány határozata alapján most a természetet pusztítva ki is bányászhatnak. Mivel az Amazonas medencéjéről van szó, ennek globális következményei lehetnek.
A norvég állam többé sehogyan nem járul hozzá semmilyen erdőirtáshoz
Még olyan cuccokat sem fognak beszerezni, amik előállításához erdőt kellett kivágni.
Minden percben két focipályányi esőerdőt pusztítanak ki Brazíliában
Nem lehet leállítani a az illagális fairtókat.
Fejszékkel eshetnek neki a világ második legnagyobb esőerdőjének
Kongóban 2002-ben miniszteri rendelettel tiltották be az ipari fakitermelést. Bár a párizsi klímacsúcson az ország vezetői még ezzel példálóztak, most gazdasági érdekekre hivatkozva feloldanák a moratóriumot.
Így segít feltárni az Amazonas-medence történetét egy magyar kutatónő
Gonda Regina egy nemzetközi kutatásban vesz részt, ahol drónokkal és hagyományos terepmunkával vizsgálják az esőerdő történetét.
Az erdőírtásba nem csak a fák döglenek bele
Ez kell nekünk, pár sonkaszeletelővel félbevágott vadállattól majd megjön az eszünk, és nem indulunk neki esőerdőt irtani.
Következmények nélkül gyilkolhatnak a perui rendőrök és katonák
Az őserdők pusztítása ellen tiltakozó őslakosok miatt hozták ezt a törvényt. Semmi nem állhat a nyersanyagok kitermelésének útjába.
Kezdődjön a kizsákmányolás: Ecuador engedélyt adott az olajfúrásra az Amazonas egyik utolsó érintetlen őserdejében
2016-ban indul a kitermelés, addig épülnek az olajkutak, az azokhoz vezető utak, és a vezetékek a világ leggazdagabb élőhelyének közepén.
Úristen, a világ legszomorúbb fotója!!
Egy koalamaci, ami elvesztette az otthonát, mert egy gonosz favágócég kiírtotta az erdőt. A képet a Ryot rakta ki, ami nem elég jó bizonyíték arra, hogy igaz is. Ha manipulálták is, annyira szomorú a kép, hogy az sem érdekel, ki áll a háttérben.
Azonnali közlésre: a novemberi meetup programja
November 17. 19 óra, Tűzraktér
Jelentkezés a meetup.com oldalán.
Orgel Csilla - Gleccserek a Marson
ELTE Földrajz- Földtudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Az 1970-es években a Mars közepes szélességein olyan alakzatokat véltek felfedezni a szakemberek, mint amilyenek a Földön glaciális és periglaciális környezetekben fordulnak elő. Ma már tudjuk róluk, hogy törmelékkel fedett egykori gleccserek maradványairól van szó. Jelenlétük a Vörös Bolygón bekövetkezett többszörös eljegesedési fázisokra vezethető vissza. Felszínükön megjelenő kriokarsztos mintázatok eltérőek az égitest különböző területein. Érdekes kutatási területe ez a geológiának, klimatológiának és az asztrobiológiának egyaránt.
Dr. Galántai Zoltán, Túri Anikó - Szex, házaság, párkapcsolatok a jövőben
A házasság és a szex is meg fog változni, mint minden más. És hogy hogyan? Ami a párkapcsolatokat illeti, már most látszanak jelei, hogy a 21. században talán nem is lesz olyan stabil, és biztosan egészen máshova fognak esni a hangsúlyok. Talán nem fogunk folyamatosan együtt élni Vele. Talán még kevésbé fog egy életre szólni, és talán nem is csak férfiakra vagy nőkre leszünk féltékenyek, hanem robotokra is (bármennyire furcsán hangozzék is ez most).
Mint jövőkutatók (és mint férfiak és nők) úgy gondoljuk, kevés ennél izgalmasabb téma van.
Vashegyi Ildikó - Trópusi esőerdők növénytársulásainak vizsgálata
Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézet - Növényi Molekuláris Biológia Osztály
Az előadásban sor kerül a trópusi erdők lombkoronaszintjeiben kialakuló, speciális növénytársulások ökofiziológiai vizsgálatának bemutatására. Miért érdemes, hogyan lehet 40-60 méter magas óriásfákat vizsgálni? Mire lehet az ilyen kutatásokból következtetni? Guatemalában többféle erdőtípus megtalálható, a prezentáció során a hegyvidéki köderdőkről és a síkvidéki, másodlagos trópusi erdőkről lrsz szó. A köderdő egy érintetlen, kekchi indiánok által lakott hegyen található, a Biotopo del Quetzal nevű természetvédelmi területen. A síkvidéki trópusi erdő az El Mirador nevű régészeti lelőhelyen terül el. Itt volt a maja civilizáció preklasszikus korának legnagyobb városa, amit Kr.u. 50-ben hagytak el a lakók, utána kezdett visszaerdősödni.
Dóczi Róbert - Molekuláris növényi stresszadaptáció, avagy mit csinál a bajban, aki nem tud elfutni?
MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár, Növényi Sejtbiológiai Osztály
A növényi eredetű termékekre egyre nagyobb igény jelentkezik, újabban már fosziliamentes üzemanyagként is, miközben a művelhető földterület folyamatosan csökken. Ezért a növényi ellenállóképesség megértése egyre szükségszerűbbé válik.
A növények helyhezkötött életmódjuk miatt kénytelenek az őket érő környezeti stresszhatásokhoz genetikailag kódolt védekezőmechanizmusok összehangolt működtetésével alkalmazkodni. A környezeti ingereket érzékelő receptormolekulák kémiai természetű változások láncolatait indítják el a sejtben, amelyek közül a legfontosabb a jelátviteli fehérjék foszforilációja, amely a fehérjeműködés „kapcsolószerű” szabályozását teszi lehetővé. A molekuláris jelátviteli pályákon keresztül a sejtmagba eljuttatott ingerek a génműködés (vagyis az egyes génekről keletkező fehérjék mennyiségének) megfelelő változásait eredményezik. Az egymást dominóelv szerint foszforiláló fehérjék kaszkádszerű láncolatából álló jelátviteli utak széles körben elterjedtek az élővilágban, és központi szerepet játszanak a növényi stresszadaptációban is.