Az iparági legendák szerint az American Airlines volt igazgatója, Bob Crandall egyszer évi százezer dollárt spórolt a cégének azzal, hogy az utasítására eggyel kevesebb olajbogyót raktak a salátákba. Egyrészt spóroltak a bogyó árán, másrészt az üzemanyagon is. A kevesebb bogyó miatt a gépek kisebb súllyal repültek, így kevesebb üzemanyagot fogyasztottak.

Tűnjék ez bár városi legendának, akár még igaz is lehet.

Luke Jensen és Brian Yutko kezdték kiszámolni, hogy mit spórolhat egy légitársaság a súlycsökkentéssel. Példának a Southwest Airlinest vették, amelyik éppen most szerelte ki a gépeiből a fedélzeti képernyőket, pont a súlycsökkentés miatt.

A Southwest vonalhálózatára vetítve egy olajbogyó kivétele

évi 40 ezer dollárnyi üzemanyag-megtakarítást jelent.

Ehhez képest a fedélzeti képernyők átlag 3 kilót nyomnak, a kivételükkel

évi 39.7 millió dollárt takaríthatnak meg.

Még akkor is 21 milliót spórolnának, ha minden utasnak adnának egy tabletet az út elején, hogy azon nézzen filmeket - ha minden utasnál volna tablet, az hétmillió dollárral növelné az éves üzemanyagszámlát.

A repülőkön régen rengeteg újság közül lehetett választani, de már ez is a múlté. Nem véletlenül: a magazinok reptetésének éves üzemanyagköltsége 5.7 millió dollár volt.

Na mármost, ha a légitársaságok fizetőssé tennék a vécéhasználatot, ezzel arra kényszerítve az utasokat, hogy még a reptéren ürítsenek, azzal utasonként akár 20 deka súlyt, az üzemanyagon pedig évi 2,1 millió dollárt spórolhatnának.

És mert a légitársaságok a jegyárbevételük minden egyes dollárjának harmadát üzemanyagra költik, a súlycsökkentéssel meglepően sokat javíthatnak nyereségrátájukon. (Via 538)