Orbán Viktor az új különadóval a Közgépet szorongatja?

A kormány által fontolgatott, útépítőket sújtó különadó legnagyobb hazai vesztese a Közgép lehet.

Még januárban megjelentettünk egy listát arról, hogy 2007 óta mely cégek kapták azokat az útépítési megbízásokat, amelyeket akkoriban az EU kifogásolt:

  1. Colas: 116 mrd Ft (francia)
  2. Közgép 113 mrd Ft (magyar)
  3. Strabag 105 mrd Ft (osztrák)
  4. Duna Aszfalt 102 mrd Ft (magyar)
  5. Swietelsky 60 mrd Ft (osztrák)

Ez nem az összes útépítés, amire a különadó vonatkozik, de nagyságrendileg pontosan kifejezi, hogy melyik céget mennyire érintene a különadó. Ennek a különadónak ugyanis éppen az az egyik indoka, hogy az EU megtámadott számos, 2007 óta kiírt útépítési közbeszerzést, és ezért 60 – 90 milliárd forint körüli büntetést kaphat heteken belül az ország. Állítólag ezt próbálja most beszedni az útépítő cégektől a kormány.

Az EU-s büntetés és az adó kivetése között a hivatalos indoklásban nincs összefüggés, de úgy tudjuk, hogy a kettőt előbb-utóbb össze fogják kötni. Az is feltűnő, hogy éppen 2007 – 2014 közti építkezésekre vetnék ki, vagyis arra az időszakra, amit az EU-s büntetés is érint.

Ugyanakkor a 15 százalékos visszamenőleges adó ötlete aligha csak az EU-s büntetés miatt merült fel, ez ellen több érv is szól:

  • A kormány hivatalosan tagadja, hogy ezek a közbeszerzések hibásak lettek volna, tavaly óta legalábbis ezt bizonygatja a magyar kormány Brüsszelben.
  • A büntetés elvben nem jelenti ennek a pénznek az elvesztését, a szabályok szerint ha 2015 végéig ezeket más pályázatokon sikerült elkölteni, akkor visszaszerezhető lesz.
  • Nem a pályázók hibája volt, hogy a bizottság kifogásolta a magyar útépítéseket. (A bizottság szerint nem lehetett volna kikötni, hogy csak az pályázhat, akinek van aszfaltkeverő telepe az építkezés környékén.)
  • Abban az esetben lennének az útépítők a bűnösek, ha korrupcióval vették volna rá a kormányokat, hogy ilyenek legyenek a pályázati feltételek. Azonban ha ez így lett volna, akkor a rendőrség és nem az adóhatóság dolga lenne ezt megtorolni.

Vagyis nagyon nehéz levezetni, hogy ez az adó miért jogos. Pláne, hogy az érintett cégeknek komoly jogi kifogásuk lehet az ellen, hogy 7 évre visszamenően akarják beszedni tőlük az adót. Általában is necces visszamenőleg adóztatni, és ez különösen sok idő. Elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság előtt sem állna meg, és még külföldi jogorvoslati lehetőségek is felmerülhetnek.

Mintha a Közgép ellen mennének

Megnézve a fenti céglistát látszik, hogy a különadó legnagyobb hazai áldozata a Közgép lenne. Az a Közgép, ami a 2010-14 közötti időszakban hatalmas állami megrendelések sorát nyerte, és amely Simicska Lajos érdekeltsége, akiről úgy tartják, hogy a legbefolyásosabb ember Orbán Viktor mellett Magyarországon.

Éppen ezért úgy néz ki, mintha Simicska Lajos ellen menne éppen a kormány. Számos jelenséget értelmeztek így az utóbbi időben a Fideszben is. Először azt, hogy még tavaly tavasszal elvették Simicska bizalmasától az EU-s pénzek elosztását (Petykó Zoltánnak távoznia kellett az NFÜ éléről). Aztán idén egy másik erős Simicska-ember került ki a kormányból, amikor Németh Lászlóné helyett Seszták Miklós lett a fejlesztési miniszter. Seszták az állami cégeknél komoly átvilágításba kezdett, aminek várhatóan komoly tisztogatás lesz a vége. Általános a vélekedés a kormányoldalon, hogy a Közgéphez illetve Simicskához köthető vezetők sorsa az állami cégeknél is meg van pecsételve.

Sokan értelmezték az Orbán – Simicska háború jeleként azt is, hogy a Simicskához köthető sajtó tiltakozott a reklámadó ellen, a Magyar Nemzet például a sajtószabadságot féltette a kormánytól.

Érdekes, hogy a mostani különadó hivatalos indoklása nagyon egybecseng a reklámadóéval, leegyszerűsítve így hangzik:

valakik itt túl sokat keresnek, ezért el kell tőlük venni a pénzt.

Duna Aszfalt: Reméljük, hogy nem igaz

Megkerestük azt a két magyar tulajdonú céget, amelyeknek a leginkább fájna az adó. A Közgéptől nem reagáltak. A Duna Aszfalt szóvivője azt írta, hogy cikkünkből hallottak először az új adó tervéről. Lehel Zoltán hozzátette, hogy "Nem kommentálnánk az információt addig, ameddig az igazság tartalmáról 100%-ig hiteles forrásból nem bizonyosodunk meg, mert abban reménykedünk, azt gondoljuk, hogy ez így nem lehet igaz".

Ez csak egy trükk?

Ugyanakkor léteznek párhuzamos magyarázatok is a mostani adó kivetésére. Az egyik szerint az EU-s büntetés enyhítése a valódi cél. Az elmélet szerint:

  • Az adó megijeszti a két nagy osztrák útépítő céget (Strabag, Swietelsky).
  • Ők szólnak a büntetésben eljáró osztrák nemzetiségű EU-s biztosnak (Johannes Hahn az illetékes).
  • Hahn pedig mérsékli majd a büntetést.

Ez ránézésre azért elég meredek elméleti tákolmánynak tűnik, de persze nem láthatunk bele a magyar kormányzati stratégia alkotóinak a fejébe. Az értelmezést kormányzati körből hallottuk, nem mi találtuk ki.

Vagy ez Orbán trükkje?

Vannak, akik arra figyelmeztetnek, hogy nem lehet véletlen, hogy a különadó ügye akkor jött elő, amikor Orbán Viktor szabadságon van, és éppen Brazíliában élvezi a vébét. Itthon ezalatt Seszták Miklós és az új adótörvény odalépnek Simicska Lajosnak, és a miniszterelnök már kész helyzetre érkezhet haza.