Nem akarom, hogy bárki jobban szeressen engem, mint a Fideszt

  • Gulyás Gergely visszafogott szakpolitikusból a Fidesz egyik élharcosa lett a nyilvánosság előtti vitákban.
  • Ő vezeti a törvényhozási bizottságot, és az első vonalban harcolt a médiaadó ügyében is.
  • Megkérdeztük a devizahitelesekről, a választási rendszer átalakításáról, arról, hogy miért kell egy képviselőnek akár a saját meggyőződésével szemben is képviselni valamit pártja érdekében, és arról is, az alkohol, vagy a kereskedelmi tévék károsabbak-e.
  • Gulyás szerint nem azok a jó politikusok, akiket a liberális újságírók annak tartanak, de van olyan CÖF-nyilatkozat, amit felháborítónak tart.
  • És vajon mit szól az antikommunista nyilatkozatairól híres politikus Tasnádi László kinevezéséhez?
  • Az interjút Plankó Gergő és Sarkadi Zsolt készítette, a képeket Botos Tamás.

Kövér László azt mondta, hogy ez a kiszámítható törvényalkotás parlamenti ciklusa lesz. Ettől függetlenül a Fidesz most is inkább egyéni képviselői indítványokkal módosít jogszabályokat. Ezek pedig sokszor átgondolatlanok, kapkodóak, és az ön által vezetett törvényalkotási bizottság kénytelen is gatyába rázni őket.

A Törvényalkotási Bizottság feladata pont az, hogy a törvényhozási eljárás utolsó szakaszában elvégezze a szükséges módosításokat. A mögöttünk hagyott két hónap olyan időszak volt, amikor az egyéni képviselői indítványok nagy számáért nem kritizálható a kormánypárti frakció, ugyanis a kormány csak június 6-án alakult meg, azt megelőzően nem tudott törvényeket kezdeményezni.

De úgy tűnik, nemcsak az egyéni indítványokat kell módosítania a bizottságnak, hanem a kormány javaslatait is. A kormány devizahiteles-mentésről szóló indítványát is többször módosítaniuk kellett. Ez nem egy kapkodó törvényalkotás eredménye?

A levont következtetéssel azért nem értek egyet, mert magát az állítást is tévesnek tartom: a devizahitelesekről szóló jogszabályt körülbelül 80 százalékban az eredeti kormányzati javaslatnak megfelelően fogadtuk el. A devizahitelesekről szóló törvény koncepciója szerintem jó, és az eredmény egy kifejezetten magas színvonalú jogszabály. Az alapelvek és a bankok által indítható perek eljárási szabályai már a kormány eredeti javaslatában szerepeltek, mi csak technikai jellegű módosításokat fogadtunk el. Ami lényegi változtatás volt, hogy az időközben felmerült banki kamatemelési szándékokra reagálva a bizottság módosító indítványával a perek lezárultáig megtiltottuk a bankoknak a további kamatemeléseket. Ez az eredeti javaslatban nem szerepelt.

2_gulyas_gergely_fidesz

A törvény azt eredményezi, hogy bankonként eltérő lesz, hogy az ügyfelek mennyit kapnak vissza. Ez igazságos, ilyen egy magas színvonalú törvény?

A jogellenesség mértéke is eltérő volt, ezért a kártérítés mértékének is eltérőnek kell lennie.

Nem nyeletünk le senkivel semmit

És ön szerint beszélgetnénk erről akkor, ha nem szalad el a forintárfolyam?

Ez az ellenzék egyik legmegalapozatlanabb felvetése. Milyen forintárfolyam szaladt el? A forint-euró árfolyam vagy a forint-svájci frank árfolyam?

Mindkettő.

Szerintem nem. Vagy legalábbis annyira eltérő mértékű a változás, hogy eurónál indokolatlan hasonlóan erős kifejezést használni. A probléma az, hogy a mi remek elődeink és a bankok lehetővé tették, hogy a magyar emberek ne forintban, de még csak ne is abban az euróban adósodjanak el, amelynek valamikori bevezetését az uniós csatlakozáskor vállaltuk, hanem svájci frankban. Ez óriási felelőtlenség.

Az igazi felelősöket ezért a pénzintézetek mellett az akkori bankfelügyelet környékén kell keresni, és azok közt, akik akkor ezt a gyakorlatot az állam részéről engedélyezték, sőt ösztönözték. És itt jön a lényeg: a svájci frank az euróhoz képest 25 százalékot erősödött. Ehhez a magyar gazdaságpolitikának semmi köze nincs, hacsak nem gondolja valaki, hogy a világ gazdaságát a magyar kormány alakítja.

Nem gondolja senki, hogy a világgazdaságot a magyar kormány alakítja, de akkor ezek szerint a magyar kormány most a magyar bankokkal nyeletne le egy olyan veszteséget, ami nagyrészt a világgazdasági folyamatok eredményeképp jelentkezett.

Igen, de majd meglátjuk, mi lesz a végleges megoldás. Egyelőre mi semmit senkivel nem nyelettünk le, csak törvénybe foglaltuk azt a Kúria-ítéletet, amit nem mi hoztunk. A többit majd meglátjuk ősszel. Többször elmondtuk azt is, hogy adott esetben valamilyen szerepet ebben a rendezésben az állam is hajlandó játszani.

Milyen szerepet játszhatna az állam a rendezésben? A tervezett idei hiány 83 százalékát már kimerítettük, a költségvetés mozgástere elég szűkös az év hátralévő részében.

Nem akarok találgatásokra okot adva a döntések elébe menni. A frakció és a parlament ősszel véglegesen rendezni fogja a devizahitelesek ügyét. A költségvetési hiány pedig, ha összehasonlítjuk a tavalyi hasonló évközi adatokkal, különösebb aggodalomra nem ad okot.

Nincs az a bank, ami átfér a kiskapun

Ha ennyire ragaszkodtak a Kúria döntéséhez a törvényben, miért nem foglalkoztak az árfolyamkockázattal? Nem félnek, hogy a Kúria döntésének erről szóló része alapján a bíróságok továbbra is kimondhatják teljes szerződések semmisségét?

Ilyesmire a mostani perekben nem kerülhet sor. A keresetek szigorúan csak arra irányulnak majd, hogy a devizahitel-szerződések egyoldalú módosításokra vonatkozó rendelkezései megfelelnek-e a Kúria által meghatározott hét elvnek. A keresethez kötöttség miatt ezekben a perekben a szerződések érvényességével nem fognak foglalkozni.

6_gulyas_gergely_fidesz

Tehát alaptalan arra készülni, hogy a bíróságok a most induló perekben kimondják, hogy tisztességtelen az árfolyamkockázat és így az egész szerződés semmis?

Nem, ez kizárt. Megjegyzem, még ha - nem a most elfogadott jogszabály alapján indult - más perekben az árfolyamkockázatra vonatkozóan is megállapítanák az érvénytelenséget, a bíróságoknak akkor is arra kellene törekedniük, hogy az érvénytelen rész nélkül fenntartsák a szerződéses jogviszonyt és ne azonnali elszámolásra kötelezzék a feleket. De ez szerintem teljesen teoretikus. A Kúria a júniusi jogegységi döntésében az árfolyamkockázatnál és az egyoldalú szerződésmódosításnál is hagyott kiskaput, de utóbbin szerintem nincs az a bank, ami átfér, előbbin nincs olyan szerződés, amelyik fennakad.

Látott engem az előterjesztők között?

Visszakanyarodva a kapkodó jogalkotásra: nemrég egy másik nagy rendszerátalakító döntést is hozott a parlament, az önkormányzati választási rendszert módosították négy hónappal a választások előtt. Miért pont most?

Nem titok, hogy én kizárólag az időzítés miatt érveltem a módosítás ellen, de azt az érvet el tudtam fogadni, hogy 2019-ig most lehet utoljára változtatni azon a kétszintű döntéshozatalon, ami a fővárosban az elmúlt 20 évben senki által nem vitatott módon nem működött ideálisan - részben vagy döntően azért mert a szereplőket intézményesen semmi nem kényszerítette párbeszédre.

De miért pont most? Miért nem előbb?

Látott engem az előterjesztők között?

Nem, de arra mondhatna valamit, hogy az ellenzék szerint azért módosították most a rendszert, mert az országgyűlési és az európai parlamenti választás eredményei alapján úgy tűnt, hogy Budapesten verhető a Fidesz.

Nekem nem úgy tűnik, hogy például Tarlós István főpolgármesteri székét bárki is veszélyeztetné. A polgármester-választáson pedig félrevezető a pártok támogatottsága alapján spekulálni, ott inkább a jelölt személye dönt, mint az őt támogató párt elfogadottsága.

Említette, hogy nem támogatta a javaslatot. Ennek ellenére megszavazta, nem?

Megszavaztam. Annak ellenére, hogy elfogadom az időzítésre vonatkozó kritikák jogosságát. Ugyanakkor tény az is, hogy a hetedik demokratikus helyhatósági választás következik és negyedszerre fordult elő, hogy a választások időpontjához viszonylag közel kisebb vagy nagyobb mértékben módosultak a szabályok. Ez a mérték most volt a legkisebb, hiszen a változás csak a Fővárosi Közgyűlés tagjainak megválasztását érintette.

Nem rossz mameluk, aki a párttal szavaz

Mi volt az első ügy politikai karrierje során, amikor mást képviselt, mint amit gondolt?

Az őszinte és tartalmi válasz érdekében a kérdést szerintem nem innen érdemes megközelíteni. Liberális újságírók különösen szeretik azt gondolni, hogy azok a jó politikusok, akik időnként szembeszállnak a pártjukkal, és azok a rossz mamelukok, akik tartják a párt irányvonalát. Szerintem ez nem így van.

Nyilván vannak olyan morális határok, amelyek nem léphetők át. Akárhogy döntene a frakció, a halálbüntetés bevezetését nem szavaznám meg. Ettől még az nem dicsőség, ha valaki a saját frakciójával szemben szavaz. Én sem törekedtem arra soha, hogy rólam bárkinek jobb véleménye legyen, mint a pártomról.

8_gulyas_gergely_fidesz

Milyen hasznokkal jár a pártban, ha valaki végigvisz egy ilyen ügyet a nyilvánosság előtt?

Van egy viselkedésmód, ami elvárható attól, aki egy párt tagja. Egy párt akkor működik jól, ha egy döntés után annak tagjai tartják magukat ahhoz. Ha nagyon nem tetszik valakinek, legfeljebb nem vállal szerepet a kommunikációjában. Sosem láttam olyat a Fideszben, hogy valakit azért díjaztak volna, mert a saját véleményével szemben éllovasa lett egy küzdelemnek.

Tehát végső soron akkor jár el helyesen egy képviselő, ha követi a párt irányvonalát minden egyes ügyben, akkor is, ha ellenzi azt?

A frakciószabályzat lehetőséget ad arra, hogy valaki jelezze, ha nem kíván támogatni egy döntést. És a döntést megelőző vitában is mindenki úgy foglal állást, ahogy kedve tartja. Úgy viszont semmilyen közösség nem tud működni, hogy egy döntés után a többség akarata nem érvényesül. Ez nem az önállóság hiánya, hanem a demokrácia alapja. Egy ország nem kormányozható úgy, hogy az a politikai erő, amely erre felhatalmazást kapott, önmagával civódik. Kerülhet valaki olyan helyzetbe, hogy rendszeresen kerül kisebbségbe, vagy úgy gondolja, hogy olyan döntések születnek, amelyek az ő értékítéletével, vagy a ország érdekeivel - ne adj' Isten mindkettővel - tartósan ellentétesek. Ebben az esetben akkor teszi jól, ha felhagy a politikával.

És akkor előkerül az SZDSZ

Azt meggyőződésből mondta a kampányban, hogy a Transparency International az MSZP-nek kampányol, amiért a CÖF költéseit a Fidesz költségeihez számolták? Illetve civil szervezetekről, például a TASZ-ról is azt állította, hogy politikailag elkötelezettek.

Egy választási kampányban az ember fogalmaz élesen, akár a szükségesnél is élesebben, de legyünk őszinték, ezeknek a szervezeteknek a szimpátiája soha nem a polgári jobboldali konzervatív pártokat tüntette ki a bizalmával. Ez nem tragédia, ez tény.

Ez azt jelenti, hogy kampányolnak?

Nem, de az a számítás, amit akkor végeztek, a politikai kampányban egyértelműen jól felhasználható, és valótlan számítás volt.

Még ha a számítással nem is ért egyet, megéri az, hogy politikai okokból aláássa a bizalmat fontos munkát végző szervezetekkel szemben azzal, hogy az MSZP-hez köti őket?

Ha ironizálnék, azt mondanám, hogy az SZDSZ-hez már nem sorolhatom őket. Bár annyiban rögtön elnézést is kell kérnem, hogy a TASZ néhány fontos ügyben - pl. 2006 őszi rendőri brutalitás - lényegesen következetesebben képviselt elvi álláspontot, mint az SZDSZ. Ezzel együtt egy civil szervezetnek vállalnia kell, hogy ha egy kampányban valótlan állítást fogalmaz meg, akkor azt a politika nem hagyja szó nélkül.

18_gulyas_gergely_fidesz

Mi a helyzet az Átlátszóval? A Szabadság Kör, aminek ön volt a szóvivője, 2009-ben még Szabadság-díjjal jutalmazta Bodoky Tamást, ezzel szemben most ott tartunk, hogy a CÖF már a szemkilövések, és az Átlátszó munkája között von párhuzamot.

Ezt felháborítónak és tűrhetetlennek tartom, amiért a CÖF-nek illene bocsánatot kérnie Bodokytól. Az örök ellenzéki Bodoky Tamás a 2006-os példátlan rendőri erőszak széleskörű tudatosításában és feltárásában tiszteletet parancsoló és elismerésre méltó érdemeket szerzett.

És most is fontosnak tartja az oknyomozást, amit például az Átlátszó is végez?

Minden olyan szerepet fontosnak tartok, ami a hatalom ellenőrzésére irányul, és ez korrekt módon történik. Annak nem örülök, ha ilyen szervezetek külföldi adományoktól függnek, mert ez legalábbis olyan befolyásszerzés látszatát kelti, ami nem helyes.

A Szabadság Kör blogjának 2010 áprilisi utolsó bejegyzése a közbeszerzések átláthatatlanságát ostorozta. Azóta a Fidesz új közbeszerzési törvényt fogadott el. Ebben már megvalósul minden, amit számon kértek a Bajnai-kormányon?

Az átláthatóság követelményét a 2011-es közbeszerzési törvény világosabban rögzíti, mint a korábbi. Hogy aztán a gyakorlat mennyiszer ad okot téves vagy jogos kritikákra, az már más kérdés. Ha az állami gyakorlat bármely esetben ellentétes a jogszabályokkal, adottak a bírói fórumok az előírások kikényszerítésére.

Adottnak adottak, ennek ellenére néhány éve oknyomozásért kapott díjat Pethő András, aki felderítette, hogy a közbeszerzések sztárja, a Közgép, egy Fidesz-közeli üzletember érdekeltségébe tartozik. A törvényi rendelkezések önmagukban tehát mégsem igazán elegendőek az átláthatósághoz.

A sajtószabadság természetesen a demokrácia része. Általában az oknyomozó újságírás is az. Magyarországon igazán sokoldalú és sokszínű a sajtó. Örüljünk annak, hogy itt ilyen formában virágzik a sajtószabadság, és bízzunk abban, hogy ez sokáig így marad.

Mindenki örül, ha rajtakapnak egy képviselőt

Ha már a sajtószabadságról beszélünk, feladata-e egy híradónak megmutatni, hogy egy képviselő nem ismeri saját indítványát?

Természetesen egy híradó azt mutat be, amit akar.

Az ön által elképzelt ideális híradóban ez szerepelne?

Ha ez egy módosító lényegi részére irányul, akkor joggal örül a média, hogy rajtakapta a képviselőt azon, hogy nem ismeri kellő alapossággal saját indítványát.

A média joggal örül, de a nézőknek fontos ezt tudni?

A nézők is örülnek, ne legyen illúziónk.

Feladata egy híradónak, hogy ellenőrizze a hatalmat?

Természetesen.

A köztévé híradója mennyiben látja el ezt a feladatot?

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy médiaelemzéssel nem kell foglalkoznom. Tévét nem nézek, a híradók tartalmáról azért értesülök, mert a Fidesz-frakciótól kapunk kimutatást  a nagyobb tévécsatornák híradóinak híreiről. Internetről szoktam leginkább tájékozódni. A napi életvitelemnek ez jobban megfelel.

15_gulyas_gergely_fidesz

Ha a köztévében olyan híradó megy, amiből nem érdemes tájékozódni, az nem okoz társadalmi károkat?

Az elemzések szerint a köztévében érvényesül a BBC-norma, miszerint a hírekben egyharmad arányban a kormány, egyharmad arányban az ellenzék, és egyharmad arányban a kormánypártok képviselői szerepelnek. Az elmúlt húsz évben a köztévé elfogultsága soha nem volt ennyire az érdeklődés homlokterében, soha nem jelent meg ennyire politikai vádként. Pedig az Antall-kormány idejében például az akkor még konkurencia nélküli köztévé sokkal elfogultabb volt a kormánnyal szemben, mint most bármilyen irányban.

Inkább a vörösbor, mint a Barátok közt

Okoz társadalmi károkat az alkohol?

Az alkohol bizonyos mértékben kifejezetten egészséges. Mindenkinek javaslok napi két pohár vörösbort, ez orvosilag is hasznos. De az alkoholfogyasztásnak is van olyan mértéke, ami egyénileg, családilag és társadalmilag is káros.

Magyarországon melyik okoz több kárt, az alkohol vagy a kereskedelmi tévék?

Szolid fantáziám bizonyítéka, hogy ezen a kézenfekvő párhuzamon még nem gondolkodtam. Elég furcsán összehasonlítható tényezőket kellene itt összehasonlítanom.

A párhuzam alapja, hogy a pálinkafőzés adómentességéért kifejezetten harcol a kormány. A kereskedelmi tévék esetében pedig a "társadalmi kár" egy adó kivetésének erkölcsi indoka.

Szerintem életszerű szabályozás, hogy az egy háztartás által saját maga számára lefőzhető mennyiség adómentes. Az alkoholfogyasztás egészséges mértékben rendben van, az egészségtelen mérték káros. A kereskedelmi tévéknél nagyon csekély az a mérték, ami még egészséges.

3_gulyas_gergely_fidesz

És azt mi indokolja, hogy míg a személyi jövedelemadónál az egykulcsosságot tartotta a a Fidesz az igazságosság zálogának, ebben az esetben egy többkulcsos adóról mondják ugyanezt?

Az szja valóban egykulcsos, de a példához sokkal közelebb álló társasági nyereségadónál is progresszív rendszer van. Gazdasági társaságokra vonatkozó adóknál többkulcsos rendszert érvényesítettük, és az áfánál is három kulcs van. Azért csak három, mert az EU nem enged többet. Mi azt mondtuk, a munkát terhelő adót kell alacsonyan tartani, és ha lehet, akkor ezek legyenek egykulcsosak.

Filozófiailag mi a különbség? Ha egy vállalat teljesít jobban, miért indokolt, hogy arányaiban többet fizessen?

Azért, mert a vállalat a bevétel vagy a nyereség alapján fizet adót. Itt nem a munkáért kapott jövedelemről van szó, hanem egy tevékenység hasznáról. Utóbbinál indokoltnak tartjuk a progresszív adót, előbbinél nem.

A tevékenység haszna más szóval a teljesítmény elismerése.

A progresszív adófizetési kötelezettség nem a teljesítmény devalválását jelenti, csak érvényesíti azt az elvet, hogy akinek több haszna van, az sávosan, aránytalanul fizet többet, aki többet keres, az pedig arányosan.

A témában gyakran felmerül az extraprofit kifejezés, ez mit jelent pontosan?

Nem tudom, de nem emlékszem, hogy valaha ezt a szót használtam volna.

A Fidesz gyakran használja.

Akkor azokat kell megkérdezni, akik használják.

Nem érvényesültek a jobboldali szempontok

A volt III/II-es Tasnádi László rendészeti államtitkári kinevezésről mit gondol?

Az előző ciklusban két évig a nemzetbiztonsági bizottság alenöke voltam, és miután Tasnádi László Pintér Sándor kabinetfőnöke volt, jó szakmai együttműködés volt közöttünk. Végig korrekten, magas szakmai színvonalon dolgozott. Ettől függetlenül az államtitkár politikai kinevezett, és politikai kinevezéseknél jó lenne érvényesíteni azokat a szempontokat, amiket a jobboldali tábor értékalapon sajátjának tekint. Ennél a kinevezésnél ezek a szempontok nem érvényesültek.

Ezt a véleményét jelezte a párton belül?

Még ha így lett volna, akkor sem biztos, hogy ez a nyilvánosságra tartozna.

Korábban antikommunista nyilatkozatairól volt ismert. Nem érezte feladatának, hogy megszólaljon?

Most megkérdeztek, megszólaltam.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.