Még 16 év, és a világ szinte minden megapolisza Ázsiában vagy Afrikában lesz

A Shibuya kereszteződés Tokióban.Evan Blaser / Flickr

2030-ra a világ tíz legnagyobb városából kilenc ázsiai vagy afrikai lesz, egyedül a most még negyedik legnagyobb Mexikóváros fér majd be éppen a top tízbe.

Az ENSZ legfrissebb népesedési jelentése szerint 2030-ra már három, harmincmilliósnál nagyobb népességű város is lesz:

  • Tokió ugyan veszithet hatszázezer lakót, de még így is 37,2 millió lesz a népessége;
  • de eddigre az indiai Delhi majdnem utol fogja érni: 25 millióról 36,1 millióra nőhet a népesség.
  • A harmadik helyezett a kínai Sanghaj lesz 30,8 millió lakóval.

A top 3-at Mumbai, Peking és a bangladesi főváros, Daka követi, és még a hetedik helyen is ázsiai város, a pakisztáni Karacsi következik. Az első nem ázsiai város az egyiptomi Kairó, utána a nigériai Lagos jön 24,5, illetve 24,2 millió lakossal. A tizedik Mexikóváros népessége a következő 16 évben 20,8 millióról 23,9 millióra nőhet - ezzel most a harmadik legnagyobb város lehetne.

Csak az indiai szubkontinensen tíz, ötmilliósnál nagyobb város lehet 2030-ra - kétszer annyi, mint Európában és Észak-Amerikában összesen.

Nem véletlen, hogy Ázsiában és Afrikában nőhet robbanásszerűen a városlakók száma. Míg Észak- és Latin-Amerikában 82, illetve 80, Európában pedig 73 százalék a városlakók aránya, Ázsiában és Afrikában ez még csak 48, illetve 40 százalék. Az ENSZ becslései szerint csak Indiában 404 millió falusi költözhet majd a városokba a következő másfél évtizedben. Kínában 292, Nigériában 212 millió új városlakó lehet.

Ezzel pedig a városlakók most 54 százalékos aránya világszerte 66 százalékra nőhet - a 2000-es évek elején még a falusiak adták a földlakók többségét. (Via Quartz)

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.