Orbán nemsokára mond valami nagyon okosat

Jön a Nagy Tusványosi Beszéd, ami mindig izgalmas. Tavaly például az erdélyi Tusnádfürdőn mondta ki a miniszterelnök először nagy nyilvánosság előtt, hogy

Közgép.

2007-ben pedig így indult el a Képviselői Irodaház elől:

„Háromoldalú kerekasztal, így hívták. :D”

Tavaly egyébként egy halálos balesete is volt Orbán konvojának.

De nem az a lényeg, hogy mi történt az úton, vagy hogy mit hordott, hanem hogy miről beszélt, Orbán ilyenkor ugyanis mindig egy kicsit elengedi magát, és megpróbálja megfejteni a valóságot. Nézzük végig, a 2010-es választás óta miniszterelnökként mi foglalkoztatta, évről évre.

2010 – A nyugat vége

Kormányra kerülése után Orbán Viktor arról beszélt Tusványoson, hogy a nyugati típusú kapitalizmus válságban van, mert eltávolodott az erkölcsi értékektől, saját korábbi morális kötőanyagát is elvesztette.

Bár 2013-ban Orbán azt állította, hogy „a forradalom dubiózus kifejezés, csínján kell vele bánni, a kétharmados többséget sem interpretáltuk forradalomként”, már 2010-ben és 2011-ben is többször elmondta a Bálványosi Szabadegyetemen, hogy kétharmados forradalomnak nevezik a 2010-es választást.

2011 – A fogyasztás halála

Egy évvel a kormányváltás után Orbán a beszédében az egész Európai Uniót temette. Mint mondta:

„Azt gondolom tehát, hogy a nyugati fogyasztói és jóléti társadalomnak érkeztünk el a végére.”

Ezt többek között azzal szemlélteti, hogy jön fel Kína. Ami kb. 25 éve egyre inkább fogyasztói társadalommá vált.

Orbán, amikor a régiót elemezte, azt is mondta, hogy:

„A legeredményesebbek utánunk a bolgárok, akik politikailag is a legerősebbek, ők öt év alatt fognak eljutni oda, ahol mi vagyunk.”

Ehhez képest Bulgáriában majdnem egész 2013-ban kisebb-nagyobb kormányellenes tüntetések voltak, miután az elszabaduló energiaárak miatti véres tüntetések miatt lemondott a kormány. Ott akkora a baj, hogy augusztus 6-án majd ügyvivő kormány jön.

2012 – A Jóisten vagy az ördög

A 2012-es beszéd lényege röviden:

  • Az eurózóna létét is fenyegető rossz hírek nem tőlünk, hanem több nyugat-európai országból jönnek.
  • A közép-európai országok történelmi tapasztalataik révén sikeresebbek a nehéz helyzetek megoldásában.
  • Nyugaton a II. világháború utáni negyven évnyi jólét elkényelmesítette az embereket.
  • A mostani válság Brüsszel személytelen rendszerének válsága, nincs felelős a történésekért, pedig a bankválság és az euróválság mögött is természetes személyek álltak, csak nem nevezték meg őket:

„Mintha a jóisten vagy az ördög bocsátotta volna le ködként Európára.”

2013 – A világ nagyhatalmi átrendeződése

Tavaly Orbánnak több igen merész jóslata is volt. Például, hogy India és Kína növekvő katonai kiadásai veszélyeztetni kezdték az USA világhatalmi egyeduralmát. Pedig ha összeadjuk az USA után következő 11 legtöbb pénzt fegyverkezésre költő ország katonai kiadásait, az annyi (680 milliárd dollár), amit az USA fegyverkezésre költött 2012-ben.

orbán tusványos nagy

A másik bátor következtetése az volt, hogy:

„Megkérdőjeleződött Európának a súlya és szerepe, és ma már reális veszélyként kell szembenéznünk azzal, hogy a kontinensünk elveszítheti azokat a kulturális, gazdasági és civilizációs pozíciókat, amelyeket egyébként hosszú évszázadokon keresztül birtokolt.”

Ehhez képest Európa egyáltalán nincs elveszve: a 21. században sokat erősödött a 20. századi végi pozícióhoz képest. Míg a 90-es években az USA 41, az EU 14,5, Kína pedig 8 százalékot adott a világ gazdasági teljesítményéhez, addig 2000 és 2010 között az EU visszaszerezte vezető helyét, 25 százalékkal. Az USA 14,6, Kína viszont már 15,2 százalékát termelte meg a világ GDP-jének. Az IMF 2012-es listáján is az EU a legnagyobb termelő egység a világon (23%), bár az USA alig van lemaradva mögötte (21,8%), Kína viszont visszaesett (11,4%).