Akarod, hogy egy tartály hordja ki a gyerekedet?

A futurológusok nemcsak azzal foglalkoznak, hogy mi van, ha egy mesterséges intelligencia rabszolgája vagy. Ahogy a köztük lévő sok transzhumanistát, a többséget is leginkább az érdekli, hogy mik azok a találmányok a sci-fi-művekben, amik most már csak egy karnyújtásnyira vannak.

Ezek közé tartozik az ektogenezis, azaz az embrió emberen kívüli, mesterséges méhből történő megszületése. Ha megszületik az első ember, akit nem egy nő hoz a világra, az társadalmi és politikai mérföldkő lesz, és az általános erkölcsi szabályokat is megváltoztathatja.

Erről írt a Vice-on Zoltan Istvan magyar származású amerikai futurológus, filozófus, újság- és sci-fi-író. Mint írja, az ektogenezisről először J.B.S. Haldane brit tudós írt 1924-ben (ehhez hasonló szaporodásról írt 1931-ben Aldous Huxley is a Szép új világban). Haldane úgy tippelte, hogy 2074-re a születéseknek csak a 30 százaléka lesz természetes, azaz olyan, mint most. De Zoltan Istvan szerint a tudomány sokkal gyorsabban fejlődött, mint azt Haldane konzervatív becslése előrejelezte, így a mesterséges szülés 20 év múlva megvalósulhat, 30 év múlva pedig széles körben elterjedhet.

A tudósok egy ideje aktívan dolgoznak az ügyön, elsősorban egészségügyi okokból. A kutatásnak két fő területe van.

1. Megmenteni a koraszülött csecsemőket

Ebben Josinori Kubavara japán professzor ért el áttörést, amikor a kilencvenes években egy gépe, ami magzatvizet tárolt tartályokban, sikeresen kihordott több kecskeembriót.

kecske

2. Segíteni a nőknek

Mármint azokat, akik nem tudnak teherbe esni vagy kihordani egy gyereket. Ezen a téren 2003-ban sikerült nagyot előrelépni: dr. Helen Hung-Ching Liu és a csapata a Cornell Egyetemen egérmagzatokat növesztett majdnem végig egy genetikailag módosított méhen kívüli állványban, amihez mesterséges méhnyálkahártya-szövetet adtak.

A professzornak pár éve pedig sikerült egy emberi embriót is 10 napig életben tartania egy külső méhben. Igaz, a kutatást nehezíti az a törvény, ami szerint legfeljebb 14 napig tarthat a kísérlet.

Geréb Ágnes rémálma

Az ektogenezis alapja egyszerű (de bonyolult): egy magzatvízzel töltött akváriumról van szó, amibe tápláló csöveket vezetnek, miközben a benne lévő fejlődő élőlényre megfigyelőkábelek csatlakoznak. A csöveken át a fejlődéshez szükséges tápanyag és oxigén precízen kiszámolva érkezik, a kábelek pedig állandóan azt figyelik, minden rendben megy-e a tartályban.

születés clk

Nem áll készen az emberiség

Bár a mesterséges születés kísérletéhez szükséges eszközök jelentős része már megvan, Zoltan Istvan szerint még legalább 10 évig nem lesz belőle semmi, főleg az ellentmondásos tudományterület sötét jogi háttere és etikai vonatkozásai miatt. Kérdés, hogy az emberek egyáltalán élnének-e a lehetőséggel, ha adott lenne. Kétségtelen, hogy vannak érvek mellette.

A legfőbb, hogy a fájdalmas, fáradságos és időigényes terhesség és szülés sok nő esetében még ma is egy csomó egészségügyi kockázattal jár. De az átlagos, terhesség alatti, idegesítő kérdések is mind tárgytalanná válnának – például, hogy a csapvíz hatással lehet-e a gyerek idegrendszeri fejlődésére, hogy a munkahelyen elkapott influenza árthat-e a babának, vagy hogy az este elfogyasztott fél pohár bortól alacsonyabb lehet-e a gyerek potenciális IQ-ja.

Mi lesz a nőkkel?

A leggyakoribb filozófiai kérdés az ektogenezissel kapcsolatban, hogy hogyan változtatná meg a nők társadalmi szerepét. Zoltan Istvan szerint pozitív irányba mozdul, mivel a fogantatáshoz ugyanúgy szükség lesz egy férfire és egy nőre, viszont az utóbbiak még szabadabban élhetnének, a szülési szabadság nélkül a fizetésük is közelítené a férfiakét, és idősebb korukban is vállalhatnának gyereket.

A feministákat ennek ellenére megosztja az ötlet, míg az egyik tábor lelkes, a másik amiatt aggódik, hogy a nők megfosztanák magukat a szülési képesség monopóliumától. A nemek közötti egyenlőtlenségért a biológiát okoló, 1970-es The Dialectic of Sex (A nemiség dialektikája) című feminista könyv céljait viszont segítené a mesterséges méh.

Sok ez a politikusoknak

Fotó: Ujvári Sándor / MTI

A vita már évekkel az új világ eljövetele előtt fellángolhat. Most talán a nemzés és a reproduktív jogok körül folyik a legnagyobb vita Washingtonban. Azok a konzervatív vagy vallásos emberek, akik az abortuszt is ellenzik, valószínűleg a mesterséges méh ellen is tiltakozni fognak, mivel az új technológia veszélyes lehet az olyan szaporodáshoz köthető szimbolikus társadalmi kapcsolatokra, mint amilyen a házasság.

A jövő elidegenedett csecsemői

És akkor arról még nem is volt szó, amit megjósolni se tudunk. Például, hogy milyen lesz a mesterséges méhből világra hozott gyerek az anyai testhez fűződő intim kapcsolat nélkül, ami a katolikusok szerint nélkülözhetetlen.

gyerekek

Ugyanígy nem világos, hogyan befolyásolná az újfajta szülés az abortusz intézményét, hiszen innentől, ha valaki meg akarná szakítani a terhességét, az nem szükségszerűen jelentene egyet azzal, hogy meg kell ölni a magzatot.

(Több futurológus pedig attól tart, mi lesz, ha rossz kezekbe kerül a technológia, és egyesek rabszolgának vagy csak a szerveikért tenyésztenék az embereket. De ez megint csak más kérdés.)

Másrészről viszont így nemcsak hogy azoknak is lehetne gyereke, akik valamiért nem tudnának kihordani egy gyereket, de a bioetikusok szerint még a homoszexuális férfiaknak is könnyebb lenne gyereket nevelniük, hiszen nem kellene béranyát fogadniuk, elég lenne néhány petesejt.

De azt se felejtsük el, hogy mindez nem szükségszerű. Simán lehet, hogy nem sikerül megvalósítani a transzhumanisták álmát. Vagy csak túl drágán ahhoz, hogy legyen értelme. De az is elképzelhető, hogy – ahogy annyi mindenre – az állam erre is rátelepszik, és tönkreteszi, így mindenki a régi, bevett módszernél marad majd.