Szerdán az ESA (Európai Űrügynökség) Rosetta szondája megérkezett a célpontjához, az egy évtizedig tartó Naprendszerbeli utazását követően. Ez az első űrszonda, amely nagyon közelről fog egy üstököst a Nap körüli pályáján követni.

Helló, üstökös!

— ESA Rosetta Mission (@ESA_Rosetta) August 6, 2014

A szonda jelenleg 100 kilométeres távolságra van a 67P/Csurjomov-Geraszimenko-tól, miután augusztus 6-án (szerdán) 6 percig begyújtotta rakétafúvókáit. A manőver közelebb viszi egy még ambiciózusabb cél, az első üstökösön végrehajtott leszállás felé - amelyet a különálló Philae egység fog végrehajtani.

Ahogy korábban megírtuk, a júliusban közzétett képekből már látszott, hogy az üstökös magja két darabból tevődik össze és felszínét sok törmelék borítja.

A NASA Deep Impact és Stardust, vagy az ESA Giotto szondáihoz képest, amelyek nagy sebességgel haladtak el célpontjuk mellett, a Rosetta az üstökössel fog maradni, ahogy az megközelíti a Napot és egyre aktívabbá válik.

A következő hetekben a 4 kilométer széles üstökös előtt halad majd a Rosetta, de pályáját közelebbire fogják változtatni, hogy jobban tudja vizsgálni a felszínt. Amint 30 kilométeres távolságba kerül, az üstökös gyenge gravitációs tere már képes lesz pályán tartani. Az irányítók szerint nem lehetetlen, hogy néhány vizsgálatot mindössze 10 kilométerről fognak elvégezni.

A héten megkezdődik egy intenzív, három hónapig tartó kutatási fázis, melynek során meg kell tanulnia a Rosetta csapatának az üstököshöz közel manőverezni. Továbbá most kell alapállapotú méréseket venni, mielőtt a 67P aktívabb lesz, gázokat és port kilövellve a Nap megközelítése során.

Nagyobb távolságból, a Rosetta műszerei már érzékelték víz jelenlétét a kibocsátott gázokban. Az üstökös hőmérséklete 20 fokkal melegebb annál, amit egy kizárólag jégből álló testtől várnának a kutatók. Az adatok viszont illeszkednek azzal, amit a képeken is látunk - a poros, sötét felszín alatt található a jég.

A Rosetta másik fontos feladata, hogy a Philae számára megfelelő leszállóhely után kutasson. A landolásra novemberben fog sor kerülni. Bár a Rosetta keringőegysége képes hatékonyan vizsgálni az üstököst és a belőle távozó gázokat, néhány dologra, mint például az esetleg jelen lévő szerves molekulák kiralitásának megállapítására, vagy az üstökös belsejének radarral való feltérképezésére csak a Philae képes.

A friss felvételek alapján a felszín egyenetlennek tűnik és az egész üstökös leginkább egy gumikacsához hasonlít. Semmiképpen nem emlékezetet az eddig látott, unalmasnak ható, gömbszerű égitestekhez, amelyeket más szondák közelítettek meg. A kutatók ezzel tudományos értelemben megnyerték a főnyereményt, ugyanakkor nehéz lesz egy ilyen felszínen novemberben landolni.

Amint a Philae leválik a Rosetta-ról, az ereszkedését már nem lehet majd irányítani. Ez azt jelenti, hogy egy 500 méter hosszú és 300 méter széles ellipszisen belül fog valahol megérkezni. Az eddig látott képekből kevés biztonságos területet tudtak a mérnökök azonosítani, ahol nincsenek óriási kőtömbök vagy más akadályok. A Rosetta minimum 2015-ig az üstökössel marad annak Nap körüli pályáján.

Az üstökösök kutatása azért annyira lényeges, mert nagyon keveset változtak a Naprendszerünk 4.6 milliárd évvel ezelőtti keletkezése óta. Továbbá vizet és komplex szerves molekulákat hozhattak a Földre a bolygó formálódását követően. A NASA Stardust küldetése során a Wild 2 üstökösből vett és a Földre visszahozott mintákban glicint és egyéb szerves molekulákat is azonosítottak a kutatók.

via Nature News