Az emberi jogi szervezet kedden adott ki egy jelentést, ami szerint az egyiptomi hatóságok felülről kapott parancs után úgy oszlattak fel tavaly kormányellenes tüntetéseket, hogy több mint ezer tüntetőt meggyilkoltak. Akkor a tüntetők a katonaság által eltávolított korábbi elnök, Mohamed Murszi mellett tüntettek. Őt támogatta a Muzulmán Testvériség, melynek sok tagját később letartóztatták és halálra ítélték.

A jelentés nem tetszett az egyiptomi kormánynak, közleményükből legalábbis ez derül ki.

A Human Rights Watch nem rendelkezik semmiféle olyan jogi státusszal, ami alapján tevékenykedhetne az országban.

- írják, majd hozzáteszik, hogy nyomozás folytatása, bizonyítékok begyűjtése és szemtanúk kikérdezése mindenféle jogi alap nélkül az ország szuverenitásának megsértését jelenti, ami ellentétes a nemzetközi joggal is.

A HRW igazgatója, Kenneth Roth annyival kommentálta az esetet Twitteren, hogy akkor az egyiptomi hatóságoknak ezek szerint belefér 817 ember lemészárlása egy téren, de a nemzetközi szervezet nyomozása már illegális.

Ezzel a 2013-as üggyel párhuzamosan egy másik tömegmészárlás kérdése is napirenden van jelenleg Egyiptomban. Szerdán állt bíróság elé az egykori elnök, Hoszni Mubarak, akivel szemben az a vád, hogy 2011-es, hatalma megdöntéséhez vezető tüntetések idején elrendelte a tüntetők meggyilkolását.

"Mohamed Hoszni Mubarak, aki most önök előtt áll, soha nem rendelte el a tüntetők megölését vagy az egyiptomiak vérének kiontását. Soha nem adtam ki olyan utasítást, amely káoszt okozott volna, soha nem adtam ki olyan utasítást, amely biztonsági vákuumot okozott volna"

- mondta az egykori tábornok, aki először szólalt fel nyilvánosan 29 éves hatalmának megdöntése óta.

A 86 éves Mubarak ketrecbe zárva, egy hordágyról szólalt fel az ellene a tüntetők megölésének vádjával folyó büntetőeljárásban. E vádakkal 2012-ben egyszer már életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de később fellebbezésére új eljárás lefolytatását rendelték el, amelyben szeptember 27-én hoznak majd ítéletet. A 2011 februárjában több hetes véres tömegtüntetések után lemondott Mubarakot egy másik ügyben hároméves szabadságvesztésre ítélték korrupció miatt.

A volt elnök a bíróság előtt azt állította, hatalmát nem megdöntötték, hanem önkéntesen adta fel, hogy megakadályozza, hogy Egyiptom szakadékba zuhanjon. Rezsimje más tagjaihoz hasonlóan arról beszélt, hogy a 2011-es tüntetéseket a valláson élősködők kerítették hatalmukba, akik erőszakossá tették a megmozdulásokat.

Ezzel a Muzulmán Testvériségre utalt persze. Az iszlamista mozgalom a Mubarak megdöntését követően kiírt demokratikus választásokon hatalomra jutott, azonban 2013 nyarán a hadsereg megdöntötte a Muzulmán Testvériség által támogatott Mohamed Murszi elnök hatalmát, a csoport több ezer tagját börtönbe záratta, magát a szervezetet pedig betiltotta.

A Murszi és a Muzulmán Testvériség melletti, a hadsereg lépése ellen tiltakozó tavalyi tüntetések szétverése során százak vesztették életüket. Sok tüntetőt - köztük a 2011-es megmozdulások egyes szervezőit is - súlyos börtönbüntetésre vagy halálra ítéltek. Ezzel szemben a Mubarak-rezsim számos tagját szabadon engedték azóta.

"A történelem kereke nem forog visszafelé. Senki sem hamisíthatja meg a történelmet"

- mondta a ránézésre rossz egészségi állapotban lévő Mubarak, hozzátéve, hogy valószínűleg ez volt utolsó nyilvános felszólalása halála előtt. (Wire, MTI)