Miért kell mindig hülyeségeket beszélni?

történelem
2014 augusztus 15., 08:39
comments 90

Pénteken átadták a Parlamentnél csak ezért kialakított kikötőben a Lajta Monitor Múzeumhajót.

photo_camera A Lajta vízrebocsájtása után nem sokkal, 1872-ben.

"Elhoztuk a Lajta monitort ide, a nemzet főterére, hogy az I. világháború kirobbanásának centenáriumi esztendejétől a Parlament előtt kikötve beszéljen a múltról. Beszéljen egy nemzedékről, amely háborúba ment a haza védelmében és teljesítette a kötelességét a legnehezebb és legveszedelmesebb időben" - mondta ünnepi beszédében Hende Csaba honvédelmi miniszter.

Haladjunk sorjában:

  • Az I. világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia célja nem annyira a haza védelme, mintsem a balkáni hódítás volt.
  • Például a Lajta, ami az I. világháború kitörésekor már az osztrák-magyar haditengerészet legöregebb hajója volt, a Szerbia elleni invázióban biztosította a szávai átkelést.

Hende "nagyszerű technikai vívmánynak" nevezte a Lajtát, amely "egyszerre hirdette mérnökeinek nagyszerűségét, a rajta dolgozók kiválóságát és a Monarchia erejét".

A Lajta - és a Maros - 1872 átadásakor valóban egyedülálló volt, a kontinens első folyami monitorjai voltak. Nagy időket éltünk, éppen születőben volt a német birodalom, ami a kor nagy birodalmaihoz hasonlóan a flottaépítésben látta a jövőt. Mondjuk nem folyami, hanem tengeri flotta építésében. De a Lajta tényleg jó hajó volt, Bosznia 1878-as okkupációjakor nagyot nézhetett a középkorban ragadt török hadsereg, amikor megjelent a Száván.

Hogy a Lajtán dolgozó tengerészekről is megemlékezzünk:

az osztrák-magyar haditengerészet első I. világháborús hősi halottja, Huj János matróz a Lajtán szolgált, augusztus 12-én, a szávai átkeléskor vesztette életét.

A Lajtának a szávai átkelés után viszonylag korlátozott szerep jutott már csak a világháborúban: 1914 októberében, Belgrád első megszállásakor találatot kapott, visszavonták. A felújítás után még részt vett Belgrád második megszállásában, a bolgár fronton biztosított egy dunai átkelést, illetve próbálta megakadályozni a román csapatok átkelését a Dunán. A Tanácsköztársaság alatt részt vett a világ első antikommunista lázadásában, a Monitor-lázadásban - a Tanácsköztársaság vörös zászlaja helyett nemzeti trikolorral feldíszítve lőtte a vörös tüzérséget a Gellért térnél.

Eddigre már teljesen elavult, így a Tanácsköztársaság leverése után ki is vonták a szolgálatból, a helyét mozgékonyabb gyorsnaszádok vették át - ilyenek vívták a magyar hadtörténet utolsó hajócsatáit: szovjet páncélosokkal csaptak össze Ercsinél és a Garam folyón.

A Lajtát kotróhajóvá alakították, mert az elavult technika nem kellett hadizsákmányként az Antantnak. Egészen 1992-ig szolgált így a Dunán úgy, hogy a hetvenes évek végéig azt se tudták róla, micsoda. Akkor a magyar tengerészeti történész, Csonkaréti Károly felfedezte, az osztrák mérnök, Friedrich Prasky pedig azonosította a hajót, amit aztán az ő ténykedésük és Dr. Margitay-Becht András fáradhatatlan munkája nyomán védett ipari és hadtörténeti emléknek ismertek el. Felújítása 2009-re fejeződött be, négy éve, 2010. augusztus 20-án Hende miniszter neje, Stiber Szilvia avatta fel Neszmélynél.

Azt, hogy Hende szerint "a megújult Lajta Monitor egy erős Magyarország hajója", hirtelenjében nem tudom értelmezni. Az viszont tény, hogy egészen különleges hajó, az egykori osztrák-magyar hadiflotta egyetlen, teljes egészében restaurált hajója. Nézzék meg, érdemes. Ahogy az I. világháborúról is érdemes volna a nemzeti romantika hazug máza nélkül beszélni, ha már az vezetett el Trianonig. (Hende Csaba mondatait az MTI tudósításából idéztem.)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.