Amikor napelemes rendszerekre terelődik a szó, akár élő társalgásban, akár valami témába vágó cikk, poszt kapcsán, pillanatokon előjön ugyanaz a néhány hátborzongató tévhit vagy dezinformáció, újra meg újra, amivel azt próbálja bizonyítani valaki, hogy ez az egész napelem-dolog egy hülyeség. Komolyan, mintha az olaj-, szén-, atom- és gázlobbi valami titkos frekvencián való agybasugárzással terjesztené a napfényből áramot termelő rendszerek elleni averziót világszerte. Mindjárt hajtogatok egy alufóliasapkát, mielőtt engem is megfertőz.

Mondjuk az is megérne egy (száz) cikket, hogy miért olyan elképesztően ellenséges és elutasító szinte minden technikai újdonsággal szemben a magyar közvélemény jelentős része, mint amilyen, de ez a cikk nem erről szól. Csak arról, hogy mi az, ami a napelemekkel kapcsolatban nem úgy van, ahogy a hiedelem tartja. A felvetéseket napelemes online cikkek alatti valós kommentekből szedtem össze, hogy ez az egész mítoszromboló vállalkozás még életközelibb legyen.

Több millió forint egy ilyen, szokták még írni, illetve egyszer olyan is volt, hogy "2007-ben Ausztriában láttam egy napelemes házat, volt rajta egy számláló, hogy mikor térül meg, hahaha, ötven év alatt se fog."

Ehhez képest háztartási méretben ma, Magyarországon egy átlagos háztartás 1-2 millió forint közötti költséggel válthatja ki villanyszámláját, a megtérülés pedig valahol 7 és 10 éven belül várható, rendszermérettől függően, átlagos napsugárzással, az energiaárak hosszú távú trendjének előrevetítésével - persze, olyan vis maiorokkal, mint rezsicsökkentés, nem számolva. Aki nem hiszi, ebben a posztban talál egy elég alaposan végiggondolt kalkulációt, már rezsicsökkentés (ettől a szótól mindig kiráz a hideg) utáni árakkal számolva.

Nos, van erre "mutató információ", nyilván az EU vagy az USA sem csak úgy kitalálta, hogy támogatja a fotovoltaikus rendszerek telepítését, hanem részben pont azért szorgalmazza ezt, mert a napelemek élettartamuk során CO2-mérleg javító hatással bírnak a gazdaságra. Itt látható egy - biztos a napelem-lobbi által megvett - német kutatóintézeti jelentés vonatkozó ábrája a gyártásba fektetett energia megtérülésének időpontjáról (14-40 hónap, a magyar viszonyoknál kicsit vacakabb német napsugárzási viszonyok között):

Ez meg itten azt mutatja, hogy a tömeggyártás kialakulásával az elmúlt negyedszázadban hogyan esett felére-harmadára ez a várható megtérülési pont (ez az ábra naposabb délkörrel számol, azért sokkal jobb a fentinél a végső érték a grafikonon, de a trend látszik):

Ez a megalapozott vélemény ki szokott még egészülni azzal, hogy az akkumulátor a kocsiban is csak 5-6 évet bír, biztos a napelemes rendszerben is. Nos: a napelemtáblára a gyártók (olyan marginális, nóném, biztos pár év alatt összeomló kínai gyártók is, mint a Samsung, Sharp, Kyocera, Mitsubishi, esetleg a Bosch) 25-30 évre vállalnak 80%-os teljesítménygaranciát, vagyis egy 240 wattos panel 2044-ben még biztosan hoz 192-t. Persze sok olyan gyártó van a piacon, ami még nincs olyan idős, hogy 20-25 éves garanciavállalást komolyan lehessen tőle venni, de van olyan is, aminek 1984-ben telepített svéd rendszere három éve még remekül működött.

Az akkumulátor pedig nem megy majd tönkre a tipikus, háztartási méretű, hálózatra tápláló napelemes rendszerben, mert EBBEN NINCS AKKUMULÁTOR, teccikérteni? A napelem által termelt elektromos áram az inverteren keresztül a hálózatra kerül, ha a háztartás fogyasztása épp nagyobb a termelésnél, el is fogy mind, ha kisebb, egy oda-vissza mérő órán keresztül kijut a lakásból és a szomszéd hűtője, mikrója, tévéje fogyasztja el. Az elszámolás évente egyszer történik a szolgáltatóval, ha többet termeltem, mint fogyasztottam, még kapok is kb. 22 forintot kWh-nként. Akkumulátor nincs, az akkumulátor a hálózat maga.

Még egy, témába vágó komment máshonnan: "Az inverterek ára azért ilyen magas, mert csak bizonyos típusokat fogad el az áramszolgáltató, azaz eléggé kartellgyanús az egész." Illetve: "Itt a kritikus pont az inverter és nem a látványosabb napelem. Gyártók inverterre max 5 év garanciát vállalnak, de élettartamuk 10 év körül van, Egy ilyen cseréje pedig tobb százezer forintjába fáj a tulajnak...."

A házi napelemes rendszerekben lévő inverterre általában valóban 5-6 év a garancia, de számos gyártó kínál felárért 10, 15 évre kiterjesztett jótállási lehetőséget. A tapasztalatok szerint a jó minőségű beltéri inverterek nem szoktak meghalni ezen idő alatt - egy gyatra, nevenincs gyártó által készített cucc persze ugyanúgy elfüstölhet pár éven belül, mint bármilyen más igénytelen elektronikai berendezés.

Az áramszolgáltató nem a Bilderberg-csoportban eldöntött titkos határozat miatt hajlandó csak bevizsgált invertert elfogadni, hanem mert az inverternek nem szabad veszélyeztetnie a hálózatot. Például - kevesen tudják - áramszünet esetén a napelemes házban sincs áram, mert az inverter ilyenkor lekapcsol, nehogy a szakadt kábelt javító EON-munkást a napsütésből keletkezett áram vágja agyon.

Az akkumulátor meg ugye nem fog elromlani a nem szigetüzemű, hálózatra tápláló rendszerben, erről már beszéltünk.

A fenti (erősen tömörített) komment egy hitelfelvételből megvalósított napelemes beruházással kapcsolatos cikk alá érkezett. Nos; a napelemes rendszer egyrészt növeli az ingatlan értékét, pont úgy, mint egy fűtés-korszerűsítés vagy szigetelés, netán egy új tetőhéjazat. Ellenben, ha mégsem akarja kifizetni költözéskor a felárat a vevő, a padlófűtés csöveivel, kőzetgyapottal, cseréppel ellentétben akár le is szerelhető, áttelepíthető. Egy kétmilliós beruházásból 15-20%-nál nem több a telepítés, adminisztráció költsége, vagyis ha költözéskor vinnénk a cuccot, ennyit kell beáldoznunk, a panelek, az inverter, a konzolok, vezetékek megmaradnak.

Ej, ráérünk arra még, ismerős ez az attitűd. Nos, a napelemek ára az elmúlt években így alakult (német adatok, 10-100 kWp-s rendszer):

A grafikon végét elnézve mit gondoltok, fele lesz a rendszerek ára 3-4 éven belül? Nem valószínű. És mi ennek a trendzárulásnak az oka? Hát az, hogy világszerte kiépültek azok a gépesített, logisztikailag optimalizált gyártókapacitások, amelyek méretgazdaságossági okoknál fogva már nagyjából annyira olcsón termelnek, amennyire lehet.

Az első pontban lévő linken lévő számítás ugye tartalmazza a tőkeköltséget is, de azért szögezzük le: nyilván nem a világ legjobb üzlete a napelemes rendszer telepítése. Pókeren biztos többet lehet nyerni egy kis szerencsével a rendszer árának befektetésével, vagy ha lesz még egy trafikpályázati hullám, netán földosztás a közelben, és van haver a bíráló bizottságban, az is lehet jobb befektetés. De a napelem nem csupán pénzügyi befektetés.

Ahogy hullámpala helyett sok ember szívesebben lakik szép, piros cseréptető alatt, az ősöreg FÉG konvektor helyett inkább néz a falon egy új Vaillant kazánt, a Zsiguli helyett is inkább jár nyugati kocsival, a napelemes rendszer telepítésével is kap valami izgalmasat, látványosat, érdekeset az életébe. Hogy még meg is térül a beruházás, nem úgy, mint egy új Opel megvásárlása - tiszta öröm, boldogság.

A felvetés jogos, Európában mostanában évente négymillió tonnányi anyagot építenek be házakba napelem formájában. Mi lesz ezzel? Hát, először is úgy 20-30-50 évig semmi, ha nem a napsütéstől lassan elporladó, műanyag keretes olcsó kínai szemétről beszélünk, hanem jó minőségű panelekről, hát csendben termelik az áramot. A rendszerek várható élettartamáról már beszéltünk a 2-es pontban (egyébként a világ legrégebbi napeleme egy 2010-es híradás szerint 60 év után még működött), de hulladékként is egész jól kezelhető a cucc.

Ha viszont mégis le kell bontani egyszer a paneleket, lesz némi egyből újrahasznosítható vasunk, rezünk és almíniumunk (keret, konzolrendszer, vezetékek), meg egy üveglapunk, ami szintén könnyen reciklálható. Az érdekes rész a műanyag lapra kent félvezetők sorsa: egyelőre sajnos még olcsóbb a gyártóknak a bányászatból-ércfeldolgozásból megvenni a hozzávalókat a napelem-sütéshez, mint újrafeldolgozni az elöregedett paneleket, de ha lesz érdemi mennyiség bontott napelemből, ez a helyzet meg fog változni. Mindenesetre még mindig könnyebb újrafeldolgozni egy letermett napelemet, mint salakból újra lignitet csinálni... 2010 óta egyébként a gyártók évente rendeznek konferenciát az újrahasznosítási kapacitás kiépítéséről.

Tipikus ellenérv a napelem-telepítéssel szemben: akkor már inkább figyelj oda az energia-fogyasztásodra, szigetelj, vegyél jobb hatásfokú kazánt, tegyél fel olcsóbb napkollektort vízmelegítésre. (A HMV a háztartási melegvizet jelenti.) Ezzel a dumával még félig egyet is lehet érteni, a megfontoltabb fogyasztás és hőszigetelés valóban az első lépés a kisebb közüzemi számlák felé. No de ha ez megvan, a megtakarított pénzecskéből miért ne lehetne napelemet venni, akár hitelből, a megtakarításokból finanszírozva a törlesztést?

Ha pedig elszánjuk magunkat napelem-telepítésre, ajánlatos jól végiggondolni, nem kéne-e a fűtést és a melegvíz-készítést is áramból megoldani esetleg. Egy ilyen kalkulációhoz már nagyon profi épületgépész kell, de ha ez a sok beruházás mind tervben van, érdemes egy problémaként tekinteni rá, nem külön-külön rendszerként kezelni a háztartási energetikát.

Ezzel az érvvel természetesen nem tudunk vitatkozni, tehát magyarok: ne vegyetek napelemet, hanem drukkoljatok, hogy még 4 cikluson át maradjon a kormány. Eddig ugye az első ciklusban 2x10 százalékkal lement az áram ára, már csak 8x10%, azaz még négy ciklus kell, és napelem nélkül is ingyen lesz az áram!

----------------------------------------------------------------------------------------

És most jöhetnek az új kommentek a világszerte robbanásszerűen terjedő napelem-telepítés hiábavalóságáról, arról, hogy minden érv dacára miért egy:

link Forrás

, a Verde várja őket szeretettel! Ha összejön az újabb tíz ellenérv, jön a következő anyag a témában!