Az MKB által indított devizaperben sem hoztak ma ítéletet, ahogyan a K&H hasonló ügyében sem született egyelőre döntés. Az MKB perében szeptember 9-én lesz az ítélethirdetés. Eddig csak a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Milton Hitelezési Zrt. keresetét bírálták el, mindkét beadványt elutasították. Tudják, ezek azok a perek, amikben a bankoknak az devizahitel-szerződések egyoldalú módosításait lehetővé tévő rendelkezéseinek tisztességességét kell bizonygatniuk.

Az MKB ügyvédei nagyjából 200 oldalas keresetlevéllel készültek, még ehhez csaptak hozzá egy több mint 100 oldalas mellékletet. Ebben 118 szerződéses rendelkezésről próbálják bizonyítani, hogy azok megfelelnek a Kúria által meghatározott hét alapelvnek, tehát nem tisztességtelenek.

A többi bankhoz hasonlóan ők is azt írták a keresetükben, hogy az ügyük tárgyalását fel kell függeszteni, és az Alkotmánybírósághoz fordulni,

mert szerintük a nyáron elfogadott devizahiteles-mentő törvény alkotmányellenes.

Azért gondolják így, mert a devizahiteles-törvény visszamenőleges hatályú, és olyan szerződéseket nyilvánít tisztességtelenné, amik a megkötésük pillanatában megfeleltek a jogszabályoknak és a bankfelügyelet kívánalmainak is. Ebbe a jogviszonyba csak rendkívüli körülmények fennállása esetén lehetne belenyúlni, de az MKB jogászai szerint a körülmények most nem rendkívüliek.

De nem is csak az Alkotmánybírósághoz, hanem az Európai Unió Bíróságához is fordulna a bank, mivel az EU működéséről szóló szerződés előírja, hogy a bankokra vonatkozó jogszabályok tervezetét minden tagállamnak meg kell küldenie az Európai Központi Bankba.

A devizahiteles-mentő törvényt viszont a magyar kormány nem küldte meg.

Az MKB ügyvédei szerint így, ilyen rövid felkészülési idővel

a devizahiteles-perek statáriális jellegűek a bankokra nézve.

Az államot képviselő ügyvédi iroda jogászai szerint azonban nem ez a helyzet. Szerintük az MKB egyoldalú szerződésmódosításokat lehetővé tévő rendelkezései tisztességtelenek, ezt le is írták az ellenkeresetükben.

Ez az ellenkereset viszont az MKB jogászai szerint mintha nem is az MKB által benyújtott keresetre vonatkozna, olyan hivatkozások vannak benne, amit az eredeti kereset nem is tartalmazott. A bank ügyvédei szerint ez azért van így, mert az államot képviselő iroda minden perben ugyanazokat az érveket hozza fel, szinte sablonra dolgozik.

Ez után nagyrészt arról folyt a vita, hogy az MKB 118 rendelkezésének együttesen kell-e megfelelnie a Kúria által meghatározott 7 elvnek vagy mindegyik rendelkezésnek egyenként. Az MKB szerint az előbbi, az állam szerint az utóbbi.

De hogy melyik, az majd szeptember 9-én kiderül.

Az MKB pere azért is érdekes, mert ezt a bankot a nyáron megvásárolta a magyar állam. A bank évek óta tartósan veszteséges, idén eddig 108 millió eurót buktak - adózás előtt. Ilyen rossz helyzetben a devizahiteles mentés különösen rosszul érintheti az MKB-t, 40 ezer szerződés sorsa a tét.