• Mától szüntették volna meg például az agyoncukrozott teát és a levesport a közétkeztetésben.
• Egy sor szabályt hoztak, hogy egészségesebben táplálkozzanak a gyerekek az iskolákban is.
• De az utolsó pillanatban elhalasztották az egészet jövő januárra.
• Büntetni pedig csak jövő szeptembertől fognak, ha sótartót vagy tejfölös kenyeret találnak az asztalokon.

A közétkeztetés egészségesebbé válik, változatosabb lesz az étrend, több tejet és tejterméket, zöldséget-gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát kapnak az ellátottak, kevesebb lesz az ételek só-, cukor- és zsírtartalma. Ezt ígérte az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és rendeletet is hozott az új szabályokról. Április 30-án jelent meg, szeptembertől lett volna hatályos. Aztán az egészet elhalasztották januárra.

Azt a minisztérium is elismeri egy parlamenti kérdésre adott válaszban, hogy már három éve dolgoznak a szabályozáson, akkor jelent meg az országos tisztifőorvos menzás ajánlása. Még 2011-ben ellenőrizték is, hogy mennyire tartják be az ajánlásokat. Az eredmény a következő volt: „a receptúra a vizsgált létesítmények 58 százalékában, az étlap a létesítmények 49 százalékában, a változatossági mutató a vizsgált létesítmények 82 százalékában felelt meg az ajánlásban foglaltaknak”. Amiből azt szűrték le, hogy „Az ellenőrzési tapasztalatok egyértelműen bizonyították, hogy az ajánlásban megfogalmazottak a rendelkezésre álló forrásokkal, gondos és ésszerű étlaptervezés mellett megvalósíthatóak voltak.”

Aztán elrepült három év, megjelent a minisztériumi rendelet, és a hatályba lépése előtt az egészet el kellett halasztani.  Válaszában az Emmi arra hivatkozik, hogy

„Bár a rendelet tervezett előírásai már hosszú ideje ismertek voltak, a rendelet megjelenését követően egyes önkormányzatok mégis úgy látták, hogy az új követelmények teljesítésére nincsenek kellően felkészülve.”

A minisztérium azzal védi az önkormányzatokat, hogy a meglévő szerződéseket nem lehet év közben módosítani. „A Kormány — mérlegelve a Megyei Jogú Városok Szövetségének kérését — úgy döntött, hogy a rendeletet jövő év januárjában lépteti hatályba.”

Egy másik válaszból pedig az derül ki, hogy még januártól sem lesz szorítják rá az önkormányzatokat az egészségesebb menzástatásra.

A gyakorlatban történő végrehajtás tekintetében is több hónapos türelmi idő áll rendelkezésre, azaz a népegészségügyi szakigazgatási szervek ellenőrzései ugyan már 2015. január 1-jétől megindulnak (adatgyűjtés, helyzetkép felmérése céljából), de a szankcionálás lehetőségével fellépő ellenőrzések azonban csak 2015. augusztus 31-ét követően indulnak el.

Vagyis további fél év haladékot adtak lényegében. Addig meg eszik a diákok, amit megszokhattak.

Mi nem kerülhetett volna a gyerekek elé az iskolákban mától?

• 30%-nál magasabb zsírtartalmú hús, 15 év alattaiknak 23 százalék a limit
• szénsavas vagy cukrozott üdítőt, szörpöt
• a népegészségügyi termékadóról szóló törvény szerinti gyümölcsíz
• az 1–3 éves és a 4–6 éves korcsoportok számára sertés- és baromfizsír
• édesség, ha legalább az egyharmada nem tartalmaz gyümölcsöt vagy tejet, tejterméket
• három év alattaiknak édesítőszer
• három év feletteik nem kaphatnak 1,5 százalékosnál zsírosabb tejet
• nem lehet cukrozni a tejet
• tejfölt, tejszínt csak ételkészítéshez lehet használni, vége a tejfölös kenyereknek
• bölcsödéseknek nem adható bő zsíradékban készült étel
• a tálaló- és az étkezőasztalon sem lehet cukor- és sótartó
• és fokozatosan csökkentik a só mennyiségét is az ételekben

Ami viszont előírásszerűen kell a menübe:

• Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell.
• Egész napos étkeztetés esetén egy főre biztosítandó legalább 0,5 liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék. Valamint négy adag zöldség – ide nem értve a burgonyát – vagy gyümölcs, ezekből legalább egy adag nyers formában. Illetve három adag gabona alapú élelmiszer, melyből legalább egy adagnak teljes kiőrlésűnek kell lennie.

Van még egy rakás egyéb szabály, itt megnézheti ezeket.