A strasbourgi bíróság elutasította a magyar kormány fellebbezését

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a magyar kormány fellebbezését a magyar egyházügyi törvényt elmarasztaló április 8-i ítélete ellen.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács alatt működő igazságszolgáltatási testület közölte, hogy jogerőre emelkedett az első fokú ítélet.

Az EJEB-hez az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos a saját hazájában már az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette.

Magyarországról 9 kisegyház fordult a bírósághoz azzal a panasszal, hogy sérült a gyülekezési és egyesülési szabadságuk, miután az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól.

Az áprilisi első fokú ítélet azt is kimondta, hogy az egyházaknak kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük az ítélet véglegessé válása után. Most ez az ítélet emelkedett jogerőre, miután a fellebbezést elutasították.

A magyar Alkotmánybíróság tavalyi határozatában már megsemmisítette az egyházügyi törvényt.

A strasbourgi bírák azt mondták ki az első fokú ítéletben, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága, mivel az új egyházjogi törvény megfosztotta őket az egyházi státusuktól. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a „bizniszegyházak” kiszűrésére.

A most jogerőre emelkedett ítélet nem határozott a kisegyházaknak járó kártérítés mértékéről. Azt mondta ki, hogy 5 panaszosnál a jogsértés kimondása megfelelő elégtételt jelent. A további követeléseket illetően a feleknek most 6 hónapjuk van arra, hogy ezekben megegyezzenek. Ha ez nem sikerül, akkor a bíróságnak kell megállapítania a kártérítési összeget. (MTI)