Tényekkel oszlatná el a magyar kormány vádjait a norvég nagykövetség

A norvég nagykövetség a honlapjára feltett közleményben reagált az utóbbi idők vádjaira, amiket ők udvariasan csak félreértéseknek és félreértelmezéseknek neveznek.

Ezek négy kérdés körül merülnek fel. Egyrészt hogy miért kellett felfüggesztenie a Norvég Alap kifizetéseit. Ez az a közel negyvenmilliárd forintos keret, amit Norvégia bocsátott magyarországi fejlesztésekre, és melyeket nem az Ökotárs, hanem a Lázár János vezette NFÜ felügyelt. Azonban az NFÜ megszüntetése és jogköreinek a Miniszterelnökség alá vitele után ezek a pénzek elapadtak, a norvégok a transzparens vagyonkezelőt hiányolták ugyanis. Ráadásul ezzel a lépéssel a magyar kormány szerződést is szegett.

A közlemény szerint május végén a magyar kormány ismét megszegte a szerződését, amikor a Kehi-t küldte rá a civil szervezetekre, annak ellenére, hogy a civil pénzek sorsának felügyelete a nemzetközi szerződés értelmében a donorország felelőssége.

A norvég kormány határozottan tiltakozott a lépés ellen, diplomáciai csatornákon és hivatalos levélben is kifejezték tiltakozásukat. Ekkor és a személyes találkozókon is megüzenték, hogy a Norvég Alapok támogatásának felfüggesztése csak akkor ér véget, ha a magyar hatóságok tiszteletben tartják a szerződés kijelölte felelősségi köröket, és azonnal visszavonják a Kehi ellenőrzését. Ezt számos levélben erősítették meg azóta a Miniszterelnökségnek.

A második kérdéskör, hogy kell-e bármit rejtegetniük a civil pénzeket kezelő alapítványoknak, és ezért kerülnék el a magyar hatóságokat.

Nyilvánvalóan nem ez a helyzet, írja a közlemény, ami szerint mind a 16 támogatott országban ugyanazok a szigorú szabályok működnek, megfelelő ellenőrzési szintekkel és működéssel. Ezt erősítette meg a felkért könyvvizsgáló, az Ernst and Young 2011-es auditjelentése is.

A norvég követség angol nyelvű ismertetőjében kitérnek arra is, mennyire lehet megalapozott az a vád, hogy politikai preferenciák alapján döntöttek a projektek között.

A  válasz röviden: semennyire.

Ezt pedig a szigorú és transzparens eljárási szabályok garantálták, ezeket itt részletesen ki is fejtik a norvégok, ha valaki beleásná magát ebbe jobban, itt megteheti.

Hasonlóan reagálnak arra a vádra is, hogy ellenzéki és baloldali szervezetek kapták volna a támogatások nagy részét.

A követség álláspontja szerint erről sincs szó, de a civil társadalomnak a természetéhez tartozik, hogy kritikus és értékek meg ügyek mellett kiáll. Ezen értékek közé pedig az alapvető emberi jogok, a demokratikus értékek és az átláthatóság bőven beletartozik. Az ezt képviselő civil szervezetek pedig minden kormánnyal szemben kritikusak.

Ezért nem fogadják el azt a feltételezést, hogy azzal, hogy anyagilag támogatnak egy bizonyos kormánnyal szemben kritikus szervezetet, az egyenlő lenne azzal, mintha direkt a politikai ellenzéket támogatnák. Ráadásul a kormány által kifogásolt 13 szervezet az össztámogatás 10 százalékát kapta meg eddig. A legújabb körben pedig ők nem is pályázhatnak, hiszen még fut támogatói projektjük.