Pénteken indul a kereskedés a kínai Alibaba részvényeivel a New York-i tőzsdén. Ennél nagyobb elsődleges tőzsdei kibocsátás (angol rövidítéssel: IPO) még nem volt a történelemben. Az Alibaba 368 122 000 részvényt kínál darabonként 68 dolláros áron, és a legtöbb elemző szerint ezzel – még némi áresését belekalkulálva is – 22-25 milliárd dollár (kb. 5300-6000 milliárd forint) is összejöhet.

Ebből kicsit több mint 8 milliárd dollár rögtön a cégbe megy, ezzel is erősítve az Alibaba kínai és globális pozícióit.

Ez a 22 milliárd dollár brutális pénz. IPO ennél többet még nem hozott. Nézzék!

Az Alibaba IPO-jában azonban van egy nagy buktató, amiért lényegében nem is igazi részvénykibocsátás. De annak megértéséhez, hogy pontosan mi is ez, nem árt röviden végigvenni, hogy

mi is az az Alibaba.

Az Alibaba az egyik legnagyobb kínai vállalat, 1999-ben alapította egy Jack Ma nevű kínai tanár Hangcsou városban. A cég főként netes kereskedelemmel foglalkozik, de 15 éves története során egyre bővült a profilja, ma már nyújt egy csomó pénzügyi szolgáltatást is.

Az Alibaba brutális ütemben növekvő bevételeinek három fő forrása van.

1. A Taobao

A Taobao egy hatalmas online piactér, több százmillió felhasználóval. Az eBay és az Amazon felhasználószámban és forgalomban eltörpül mellette. A Taobaora bárki regisztrálhat és ingyen árulhatja a portékáját, fizetni csak azért kell, ha szeretnénk, hogy a rendszer kiemelje a termékeinket.

A kínai vállalkozások számára a Taobao óriási lehetőséget jelent, hiszen rajta keresztül elérhetik a világ legnépesebb országának több százmillió internetfelhasználóját.

2. A TMall

A TMall hasonlít a Taobaóhoz, de míg utóbbin bárki árulhat, előbbin csak a legkúlabb márkák. A Tmallon vásárolni trendi és gazdag dolog, ezért a világmárkák is hajlandóak nagy pénzeket fizetni azért, hogy eladóként regisztrálhassanak az oldalon.

3. Az AliPay

Az AliPay volt az Alibaba pénzügyi szolgáltatásainak alapja. Ez egy olyan, biztonságos fizetési rendszer, ami óvja a vevőt is a Taobao eladóinak átveréseitől, ugyanis először csak egy gyűjtőszámlára helyezi a megvásárolt áru vételárát, és a pénzt csak akkor kapja meg az eladó, ha a vevő visszaigazolta, hogy elégedett a termékkel.

Ebből persze rengeteg más pénzügyi szolgáltatás nőtt ki, az AliPay ma már szinte kész bank.

És még növekszik

A meglévő üzletágakon kívül az Alibaba igyekszik minél több új üzletbe beszállni, szerencsés befektetéseivel olyan nagyra nőtt, hogy pár éve már nem is elég neki a világ leggyorsabban bővülő számítógépes piaca, a kínai, hanem külföldön is befektetéseket keres. Tavaly például a Snapchat egyik lehetséges vevőjeként jelent meg. Igaz, akkor befulladtak a tárgyalások, de a mostani IPO új bevételeivel talán újraindulhatnak.

Az Alibaba azonban valószínűleg nem tudott volna ilyen szép sikereket elérni a különleges vezetési szerkezete nélkül.

A cég központjában a mai napig az alapító, Jack Ma áll, aki eddig sikerrel hárított el minden olyan törekvést, ami csökkenthette volna befolyását a lakáscégből fokozatosan világvállalattá váló Alibaba ügyeire. Jack Ma jelenleg Kína egyik leggazdagabb embere, és vagyona tovább nő majd cége részvényeinek New York-i kereskedésével, hiszen még mindig Ma birtokolja az Alibaba részvényeinek 8,9 százalékát.

Ma egy, a kapitalizmus és a szocializmus egyes elemeit ötvöző vállalati struktúrában irányít, igyekszik minél személyesebb kapcsolatot ápolni a dolgozókkal, a szocialista piacgazdaság retorikájában fogalmazza meg cége növekedési céljait, közben viszont kapitalista logikával vásárol fel és ad el kisebb cégeket, és terjeszkedik a hazai és nemzetközi piacon. Az IPO miatt például levelet írt minden Alibaba-alkalmazottnak, amiben elmondta, hogy attól még, hogy a cég kapitalista tőzsdére megy, nem fogják feladni a szocialista értékek szolgálatát.

És ami a legdurvább az egészben, hogy Ma az IPO után sem fog feladni semmit a cége feletti befolyásból. A hagyományos részvénykibocsátásoknál a részvények vásárlói részleges tulajdont szereznek a cégben, az Alibabánál viszont ez nem lesz így, a részvények itt csak jogot jelentenek ahhoz, hogy birtokosuk részesedhessen a cég hatalmas profitjából.

Az Alibaba ezért nem a neki sokkal közelebbi Hong Kong-i tőzsdére megy, ott ugyanis nem fogadták el a Ma mindenhatóságán alapuló cégstruktúrát.

Ezért is mondják néhányan a mostani részvénykibocsátásra, hogy az egész egy nagy kamu. Tulajdonjog nem jár a részvények mellé, és Kína messze van, bármi történhet ott a céggel. Ráadásul az Alibaba részvényeit a New York-i tőzsdén nem is vásárolhatják majd azok az alapok, amiknek csak amerikai részvények vásárlására van engedélyük, az Alibaba ugyanis attól még, hogy a New York-i tőzsdén adja el a részvényeit, még mindig kínai cég marad.

Akárhogy is, a piac nagyon várja az Alibaba IPO-ját, és egyelőre minden jel arra mutat, hogy a kínaiak óriási pénzt fognak szakítani vele, ezzel 155-160 milliárdosra növelve az Alibaba értékét. Ezzel pedig a cég elég jó társaságba kerül:

Aki többet szeretne tudni az Alibabáról, mindenképp olvassa végig a Wall Street Journal ismertetőjét és ezt meg ezt a Time-on.)