Kicsit olyan, mint Frankenstein

- mondta az egészről Gregoire Courtine neurológus, a svájci Lausanneban működő École Polytechnique Fédérale kutatója, akinek tanulmánya a héten jelent meg a Science Translational Medicine című folyóiratban. Ebben az írásban arról számolt be, hogyan érték el, hogy bénult állatok újra járjanak. 

A kutatások végső célja persze a bénult embereken történő segítség, de ez még odébb van. Jelenleg az zajlik, hogy elektromos jelekkel bökdösik az állatok gerincvelejét, olyan jeleket produkálva, melyeket eredetileg az agynak kéne, de a gerincvelő sérülése miatt nem működik náluk ez a funkció.

Idén tavasszal amerikai kutatók már arról számoltak be, hogy négy férfi, akik évek óta voltak bénultak, képesek voltak megmozdítani végtagjaikat, sőt, felállni is, egy hasonló elven működő szerkezetnek köszönhetően. De ezek csak apró, rángásszerű mozdulatok voltak, amik persze bizakodásra bőven adhatnak okot, de a sétálás ettől még messze van.

A módszer problémája jelenleg az, hogy az elektromos jelek nem alkalmasak komplex, koordinált mozdulatok kiváltására. Azokat a stimuláns jeleket akkor ráadásul manuálisan állították be a sérült férfiak számára. Ehhez képest a mostani, patkányokkal végzett kísérlet komoly különbsége az, hogy a jeleket szoftver állította elő. Korábban a tudósok felvették, ahogy a nem sérült patkányok járnak, a mozdulatokat pedig egy programba táplálták be. A szoftver pedig képes az összehangolt mozgást előidéző ingerek kiváltására.

Egy ilyen algoritmus képes lehet arra, hogy összehangolja a mozgás ritmusát és közben figyelemmel legyen az egyensúlyra is. Ezek ugyanis, bármennyire is természetesnek vesszük őket, de borzasztóan finoman hangolt rendszereket, amiket nagyon nehéz kívülről rekonstruálni.

A mostani, patkányokra szabott rendszer az első olyan, ami képes szabályozni a lábmozgásokat valós időben. A kísérletben részt vevő hat patkány mindegyike képes volt ezer lépést megtenni. A kutatók reményei szerint jövőre elkezdhetik önként jelentkező emberekkel is a módszer tesztelését.

De hogy bárki, aki lebénult, újra szabad akaratából tudjon járni, az még nagyon messze van, hiszen a mostani verzióban is előreprogramozott, és nem pedig szabad akaratból fakadó lépésekről van még csak szó. A következő nagy talány egy olyan mechanizmus kialakítása lesz majd, ami képes egyensúlyt teremteni az automatikus, rutinszerű, szoftvertáplálta mozdulatok és az emberek saját döntései között. (MIT Technology Review)