Ha így haladunk, sosem lesz magyar egyetem a világ 200 legjobbja között

2014 október 3., péntek 11:34
183
  • A kormány tavaly meghirdetett célja az volt, hogy 2020-ra nemzeti tudományegyetemeink a világ kétszáz legjobbja közé tartozzanak.
  • Ehhez képest az első idei rangsorban minden magyar egyetem visszaesett, már egy sincs a világ legjobb 550 egyeteme között.
  • A kétszázba kerülés az anyagi lehetőségekhez mérten irreális elvárás.
  • De nemcsak irreális, értelmetlen is. Mert ezek a rangsorok nem is igazán fejezik ki az egyetemek teljesítményét.
  • Ha mégis a kétszázba kerülés a cél, ahhoz egy dolog kell. Pénz.
  • Nagyon sok pénz.

Emberek, számoljunk le egy illúzióval!

Bár a kormány felsőoktatási stratégiájának egyik meghirdetett célja, hogy 2020-ra az ún. nemzeti tudományegyetemek - ilyen az ELTE, a szegedi és a pécsi tudományegyetemek és a Debreceni Egyetem - a nagy globális egyetemi rangsorokban bekerüljenek a legjobb kétszáz közé. Ez a TOP 200 program. Na, erre

semmi esély.

Annyira semmi, hogy Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára érdeklődésünkre már maga is azt írta, hogy

„Felelőtlenség lenne kizárólag egy vagy két hazai egyetem TOP 200-ba való bekerülésére koncentrálni, hiszen ez a felsőoktatás fejlesztését célzó források nagy részét lekötné”.

Leszakadóban

2014 első globális egyetemi rangsorában, az elismertebbek közé tartozó QS World University Rankingsben

nincs magyar egyetem a világ legjobb 550 egyeteme között.

Pedig négy éve még két magyar egyetem, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az ELTE is Top 500-as volt, de mára az utóbbi a 601-650. helyre esett vissza.

Hogy miért?

Egyrészt azért, mert ezek az egyetemi rangsorok elég elfogultak az angol nyelvterületek egyetemeivel. "Teljes szakértői konszenzus van abban, hogy a globális egyetemi rangsorok nem alkalmasak az egyetemek, különösen pedig a világ egyetemi elit-körétől távolabb levő intézmények valós teljesítményének mérésére" - mondja Fábri György, az ELTE egyetemi kommunikáció fejlesztéséért felelős főigazgatója.

A szempontrendszer, ami alapján rangsorolják az egyetemeket, az angol nyelvterületen működő egyetemeknek kedvez. "A QS rangsor főbb indikátorai tekintetében érdemi javulásra csak nagyon korlátozottan lehet esélyünk beépített kiegyensúlyozatlanságai miatt" - mondja Fábri, aki szerint épp ezért "nemzeti felsőoktatási politikát felzárkózó gazdaságokban erre alapozni eleve kudarcos törekvés".

Ezekben a rangsorokban az egyik szempont az egyetemi publikációk idézettsége. Ez, tekintettel arra, hogy a legnagyobb példányszámban kiadott folyóiratok angol nyelvűek, megint csak az angol nyelvterület egyetemeinek kedveznek. De elméletileg ezen a területen lehetne esély a leglátványosabb javulás elérésére.

Ehhez viszont pénzre volna szükség

"A magányos zsenik és a valamifajta ösztönös magyar tudományos kiválóság mítosza kiüresedett" - mondja Fábri, aki szerint a tudomány, és egyre inkább a felsőoktatás is termeléssé vált. Így hiába hoz ki egységnyi ráfordításból nagy eredményeket a magyar tudományos élet, a versenyben lemarad. "A jégkorong-világbajnokságon sem aszerint osztják az érmeket, hogy egy válogatott góljainak száma hogy aránylik az ország jégpálya-felületének méretéhez" - mondja Fábri.

Vagyis az előrelépéshez rengeteg publikáció kéne. Publikáció, pláne mérvadó lapban közölt publikáció csak kutatásból lehet, az viszont "alapfeladataink finanszírozásán felüli forrásokat igényel" - mondja Fábri. Ilyen források országosan is kevéssé, a közép-magyarországi régióban pedig végképp nem állnak rendelkezésre azóta, hogy a régiót viszonylagos fejlettsége miatt kizárták a kohéziós alapok pályázataiból.

Amíg volt pénz - 2010-11-ben a TÁMOP-projektek kiegészítő finanszírozásából - addig emelkedett is a nyilvántartott publikációk száma. "A 2009-ben indult, és 2012-13-ban már a kutatómunkát is érintő lépések nélkül kigazdálkodhatatlanná vált forráskivonás azonban következményekkel járt" - mondja. Most ott tartunk, hogy a teljes magyar felsőoktatás költségvetése kisebb, mint a világ legjobb egyetemeinek költségvetése egyenként. De még a TOP 200 utolsó helyein szereplő európai egyetemek (Hamburg, Berlini Műegyetem) állami támogatása is 8-10-szerese az ELTE állami támogatásának.

2013-ban a gazdasági válság előtti utolsó békeévhez, 2008-hoz képest 84,5 milliárd forinttal csökkent a felsőoktatás állami támogatása. Ez 41 százalékos visszaesés volt. De a források még 2012-höz képest is 25 százalékkal, 41,8 milliárd forinttal csökkentek.

2013-ban az állam 123,25 milliárd forintot költött a magyar felsőoktatásra.

Összehasonlításképp: A QS rangsorában 23-ik University of Michigan a 2012-13-as pénzügyi évben 5,3 milliárd dollárnyi (1300 milliárd forint) bevételből gazdálkodhatott, ebből 914 millió dollárt (224 milliárd forintot) adott közvetlenül a szövetségi kormány.

PONTOSÍTÁS (2014. 10. 06. 11:15): Cikkem megjelenése után Fábri György jelezte, hogy a 123,5 milliárd forintos költségvetési támogatás kiegészól még központi állami pályázatokkal is, amelyekkel együtt már évi 160 milliárd forint a felsőoktatás éves költségvetési támogatása. Ehhez még az egyetemek saját bevételei is hozzáadódnak.

Ez a forráselvonás meglátszik a kutatóhelyek számán is. A KSH statisztikái szerint 2010-2012 között 33 felsőoktatási kutató-fejlesztő hely szűnt meg (1409 volt, 1376 maradt), és 1131 fővel, 24 778-ról 23 647-re csökkent a kutatófejlesztői létszám.

Pénz, pénz és még pénz

Ami még fontos szempont ezekben a rangsorokban, az a tanár-diák arány, illetve az egyetemek nemzetközisége, vagyis a külföldi hallgatók és előadók aránya.

A háromból kettőhöz, a tanárok és a külföldi előadók arányának javításához pénz kell. De nehéz úgy versenyképes fizetést kínálni egy külföldi előadónak, ha 2008-hoz képest 2013-ra az egyetemi és főiskolai oktatók alapbére még 0,4 százalékkal csökkent is, az egyéb juttatásokkal kiegészülő jövedelme pedig mindössze 1,1 százalékkal nőtt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái szerint. A bérnövekedés nominális, vagyis az oktatók reálbére valójában csökkent az elmúlt hat évben.

Hogy lesz ebből TOP 200-as egyetemünk?

Sehogy. A cikk elején már idéztem Palkovics államtitkár válaszát, ami szerint a kormány is elmozdulni látszik korábbi célkitűzésétől. A cél szerinte immár az, hogy "magasan specializált kutatási egységek tucatjai jöjjenek létre, és egy olyan intézményhálózat, amelynek minden egyes egyetemén/főiskoláján világszínvonalú oktatásban részesülnek a hallgatók".

Bővebben kifejtve Palkovics arra gondol, hogy az egyetemek azokon a szakterületeken erősödjenek, amelyekben már most is a legjobbak:

  • A BME a műszaki és mérnökképzésben;
  • A SOTE az orvosképzésben;
  • A Debreceni Egyetem a természettudományi képzésben;
  • A Szegedi Tudományegyetem pedig a bölcsészképzésben.

Ami, összevetve azzal, amit Fábri mondott, nemcsak reálisabb, de értelmesebb célnak is tűnik annál, hogy az egyetemek jól szerepeljenek a sokat bírált világranglistákon.

De hogy lesz-e pénz kutatói helyekre, az oktatók javadalmazására vagy a kutatói létszám növelésére?

Palkovics szerint még csak most fogják tárgyalni azt a felsőoktatási koncepciót, ami már ezeket a kérdéseket is tartalmazza. Addig az államtitkárság "nem kíván ez ügyben bővebben nyilatkozni".

(Címlapképünkön a Budapesti Corvinus Egyetem központi épülete látható a 47-es villamosból. Fotó: Schmidt Attila / Flicker CC BY-SA 2.0)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt