Lettországban szombaton parlamenti választást tartanak, és minden felmérés szerint kormányon maradhat a jobboldali koalíció. Ezt pedig leginkább az ukrajnai orosz agrssziónak köszönhetik. A kampány legfontosabb témája az lett, hogy a mostani kormány mindent megtett azért, hogy a NATO biztosítsa a legkisebb balti ország védelmét. A héten érkezett néhány amerikai tank is az országba, és ez most fontosabbnak tűnik Lettországban minden más témánál.

Az a sajátos helyzet alakult ugyanis ki a kétmilliós Lettországban, hogy a legerősebb baloldali párt (Harmónia) a helyi orosz kisebbség pártja is egyben. Félmillió orosz él Lettországban, így elég erős pártról van szó, a 2011-es legutóbbi választást meg is nyerték. Csakhogy a többi lett párt nem volt hajlandó koalícióra menni velük, így ellenzékbe kényszerültek. (Lettországban tisztán pártlistás választási rendszer van, vagyis a győztes pártok jellemzően nem tudnak egyedül kormányt alakítani.)

A Harmónia soha nem tudott még kormányra kerülni, hiába nekik van a legtöbb képviselőjük a parlamentben, és hiába adják ők a főváros polgármesterét is. Most kinézett, hogy esetleg sikerülhet. Már csak azért is, mert idén év elején alakult egy lett baloldali párt (Szívből Lettországért a neve), amelyik hajlandónak mutatkozott koalícióra lépni velük.

A Harmóniával azonban csak az egyik baja a lett többségnek, hogy az orosz kisebbség ügyét is képviseli - például azzal, hogy az ország második hivatalos nyelvévé tennék az oroszt. Az idei kampányban az lett velük a fő probléma, hogy jóban vannak a Kremllel. A párt kiváló kapcsolatokat ápol Putyin orosz elnök pártjával, és nem szavazták meg a parlamentben az Ukrajna melletti, és Oroszországot elítélő politikai nyilatkozatot. Ezek a gesztusok bőven elegek voltak ahhoz, hogy sokan gyanakvással tekintsenek rájuk, és a jobboldal az egész kampányt elvitte az orosz veszélyről szóló vita irányába.

A jobboldal népszerűségét pedig megtépázta a 2008-as válság és az utána a nagy rendrakás. A lett gazdaság hatalmasat zuhant 2008-2009-ben, és a kormány a legszigorúbb IMF-EU recept szerint járt el: csökkentették a nyugdíjakat, az állami alkalmazottak fizetését, kórházak és iskolák sorát zárták be. Nagy lett a munkanélküliség, tízezrek kerestek munkát az EU nyugati tagállamaiban.

A sokkterápia után most viszonylag gyorsan növekszik a lett gazdaság, a hiány bőven 3 százalék alatt van, és bevezették az eurót is. Sikertörténetként mutogatja Lettországot az IMF és az Európai Bizottság is. És most úgy tűnik, hogy az ország szanálásáért fizetendő politikai árat sem kell megfizetnie a kormánynak.

Pedig januárban még elég rosszul álltak, Valdis Dombrovskis miniszterelnök akkor mondott le, egy bevásárlóközpont tetejének beomlása után. A tragédiában 54-en haltak meg. A kormányfő távozása lehet, hogy azzal is összefügött, hogy új vezetéssel mehessen neki a legnagyobb kormánypárt az októberi választásnak. Dombrovskis hamarosan EU-s biztos lesz, mégpedig az egyik legbefolyásosabb, mert ő lesz Juncker elnök egyik helyettese.

A választások miatt a nagy hírügynökségeknek nyilatkozó lett politológusok egyöntetűen azt mondják, hogy ugyan a letteknek és az oroszoknak is elegük van a hosszú ideje kormányzó jobboldali koalícióból, ám az ukrajnai háború megmentette a kormánypártokat: a félelem az oroszoktól stabilizálta népszerűségüket, és az ellenzéki Harmónia a többség számára vállalhatatlanná vált.

Frissítés: Az exit poll szerint a jobboldali koalíció simán győzött.