Új Postabank épül az FHB-ből

Szeptember 30-án a Magyar Posta megvette az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. 49 százalékos részvénycsomagját az FHB Jelzálogbank Nyrt.-től 28,5 milliárd forintért. A vásárlásról azóta sokan sokfélét mondtak, érdemes kicsit utánaszámolni, mi igaz ezekből, és mi nem.

Az FHB megnevezés egy egész céghálót takar, élén a tőzsdén is jegyzett FHB Jelzálogbank Nyrt.-vel. Emögött több leányvállalat áll, amiket nagyrészt az Nyrt. tulajdonol, de a leányvállalatok közül néhány másik leányvállalatban is tulajdonos, ezen kívül vannak olyan leányvállalatok is, amikben az FHB más cégekkel – többnyire a Magyar Postával – együtt van jelen.

Forrás: az FHB Nyrt. 2013-as beszámolója

Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. az FHB Jelzálogbank Nyrt. irányítása alatt álló cégcsoport kiemelten fontos tagja, erre gondolunk, amikor FHB Bankról beszélünk. Ez kezeli a betéteket, ez ad ki hiteleket, elsősorban ezt érintik a devizahiteles mentőcsomag hatásai is. Ebben szerzett most 49 százalékos (tehát nem többségi) tulajdonrészt a Magyar Posta. A részvénycsomagot az FHB Jelzálogbank Nyrt.-től vette, de a főrészvényes az FHB Kereskedelmi Bankban továbbra is az FHB Jelzálogbank maradt.

Akármennyire is azt állítja a Posta, hogy jó üzletet kötött, a FHB Kereskedelmi Bank eredménykimutatásaiból ez nem így tűnik.

A cég ebben a formában 2006-ban alakult és eredménykimutatásaiból látszik, hogy soha a büdös életben nem volt nyeresége. 2006 és 2013 között összesen 19,5 milliárdos veszteséget hozott össze. Éves bontásban nagyjából így:

Ennek a feléért fizetett tehát 28,5 milliárdot az állami tulajdonú Magyar Posta. Meg is kérdeztük, hogy számítanak-e osztalékra a részesedésük után (hahaha), de erre nem válaszoltak, csak annyit írtak, hogy szerintük nem lesz szükség további tőkeemelésre a Kereskedelmi Bankban, az FHB Jelzálogbank Nyrt. ugyanis még az eladás előtt 20 milliárddal emelte a Kereskedelmi Bank tőkéjét és további 4 milliárddal erősítette.

Erre a tőkeemelésre szükség is volt, mert a bank tőkemegfelelési mutatója 2012-13-ban nagyon alacsonyra, 10-11 százalék körüli értékre csökkent. A magyar szabályok szerint itt a minimumszint 8 százalékos, így félő volt, hogy ha a devizahiteles-mentés miatt esetleg még tovább csökken a szám, akkor az már kevés lesz a működéshez.

Éppen a devizahiteles-mentés miatt nem biztos, hogy a Postának igaza lesz, mert ha a bank helyzete a mentés után tovább romlik, lehet még szükség tőkeemelésre. Ekkor viszont valószínűleg a Postának is fizetnie kell.

Persze bármennyire is állami bankmentésnek tűnik a Posta bevásárlása, egyáltalán nem biztos, hogy (csak) az. Nem kizárt, hogy az adásvételre az FHB Bank helyzetétől függetlenül, mindenképp sor került volna. Ez csak egy újabb lépés az FHB és a Posta integrációjában, és nagyon valószínű, hogy ennek a folyamatnak a végén valami Postabank-szerű gigaintézet áll majd.

Ezt Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a 444-nek adott interjújában nem is tagadta, azt mondta, azért van szükség erre az építkezésre, hogy 50 százalék fölé nőjön a magyar bankok részesedése az itthoni bankrendszerben.

Ez nagyon jól hangzó kampányszlogen, de sok értelme nincsen, főleg úgy, hogy az államtitkár az interjújában azzal támogatta meg, hogy a magyar bankoknak van helyismerete, amit felhasználnak például egy hitelbírálatkor. Arról nem beszél, hogy a külföldi nagybankok magyarországi leányvállalatainál is helyismerettel rendelkező magyar dolgozók döntenek a hitelbírálatokban, ráadásul a mostani devizahiteles-mentés alapján sem úgy tűnik, hogy az állam a magyar OTP döntéseivel elégedettebb lenne, mint a külföldi tulajdonú bankoknál meghozottakkal.

Egyelőre tehát nem úgy látszik, hogy az ügylettel Magyarország vagy a magyar költségvetés járt volna a legjobban, a fő nyertes az FHB Jelzálogbank Nyrt. Ez látszik is a tőzsdén jegyzett cég részvényárfolyamának változásán.

Piros vonalat tettem a Posta részvényvásárlásának bejelentéséhez (A grafikon forrása: Netfolio)

Az adásvétel bejelentését követő napon majdnem 15 százalékot erősödött az árfolyam, és ez érthető is, hiszen a számok alapján jól látszik, hogy itt nem a családi ezüst 49 százalékát adták el, ahogyan a Portfolio írja. Nem véletlen, hogy a Postán kívül senki nem kapkodott érte, mert jobban megnézve, egyáltalán nincs fényes állapotban. Az Nyrt. ráadásul komoly pénzhez is jutott épp jókor: miután tőkét emelt a FHB Kereskedelmi Bankban.

Az adásvétel motivációihoz némi adalék lehet, hogy az FHB Jelzálogbank Nyrt. Igazgatóságának elnöke Spéder Zoltán, egyre fideszközelibb üzletember, aki a Posta vezetőségére is komoly befolyással lehet. 2013 elején árasztották el a Posta igazgatóságát a Spéder-közeli szakemberek. A 2013 februárjában kinevezett öt igazgatósági tag közül négy (Szarka Zsolt, Lontai Dániel, Polacsek Csaba és Szauer Tamás) korábban az FHB-ban volt, és – ahogy a Figyelő írja – az ötödik tag, Bulyáki Iván is kapcsolatban áll Spéderrel, a felesége ugyanis az FHB vezetőjének egyik fontos üzleti partnere.

Spédernek befolyása van a takarékszövetkezetek átalakulására is, a folyamatot ugyanis kormánybiztosként az a Vojnits Tamás vezeti, aki korábban szintén az FHB igazgatósági tagja volt. A takarékszövetkezetek központi bankjában, a Takarékbankban a nyári államosítással tulajdonossá is vált a Posta, ezért az FHB és a Posta közeledése abból a szempontból is fontos fejlemény, hogy a Posta fél lábbal már a takszöv integrációban is érintett, és több jel szerint az FHB is erre tart.

Együttműködni vásárlás nélkül is lehetett volna

Az FHB Kereskedelmi Bank veszteségeit követő táblázatban látszik, hogy a 2013-as veszteség már sokkal kisebb, mint az azelőttiek. Hogy ennek mi az oka, abból az FHB Nyrt. beszámolói nem is csinálnak nagy titkot: világosan leírják, hogy a helyzet javulásában nagy szerepe van a Magyar Postával kötött megállapodásnak, ami arról szól, hogy Posta a fiókjaiban FHB banki szolgáltatásokat is árul.

Az FHB-nak országszerte 44 fiókja van, a Postának pedig több ezer, el lehet képzelni, mekkora előnyt jelenthet egy banknak a postai értékesítés. Sőt, sajnos csak elképzelni lehet, mert arra vonatkozó nyilvános adat nincs, hogy egyes banki termékekből hányat adtak el postán és hányat értékesített az FHB maga. Ezt meg is kérdeztük az FHB-től, de nem mondták meg. Marad, amit egy beszámolóban ír a bank:

„A lakossági betétek növekedésének túlnyomó része a postai betétgyűjtésből származott.”

Lefordítva tehát: adott egy rosszul teljesítő bank, amit a Postával kötött együttműködési megállapodása kicsit felhúz, de még mindig nem eléggé, majd a Posta 28,5 milliárdért kisebbségi részesedést szerez benne.

A kérdés másik oldala, hogy honnan volt 28,5 milliárd forintja a Postának a vásárlásra.

Ezt meg is kérdeztük a cégtől, így szólt a válasz:

„A Magyar Posta Zrt. saját forrásból finanszírozta a tranzakciót, amely a felhalmozott saját likvid eszközökből, valamint az elmúlt évek során megkötött és a vállalat számára biztosított hitelszerződések ki nem használt, és szabadon rendelkezésre álló kereteiből tevődik össze. Továbbá nem igényelt semmilyen állami forrást az ügylethez.”

A Posta gazdálkodási adatai szerint a cégnek van egy 28,4 milliárdos eredménytartaléka, ennek egy részét valóban felhasználhatja, a válasz többi része ellenőrizhető a Posta szerződései között. Látszik, hogy a cég korábban az OTP-vel, az UniCredittel, a Budapest Bankkal és a K&H-val is kötött folyószámlahitel-szerződéseket összesen több milliárdos értékben. Ezekből is maradhatott pénz a mostani ügylethez.

(A szerződésekről szóló pdf-et sajnos már csak archiválva lehet elérni az interneten, ugyanis miután az Origón megjelent egy cikk a Posta egyik több milliárdos beszerzéséről, és a cikkben volt egy kifelé mutató link a szerződéseket felsoroló dokumentumra, a fájl eltűnt a Posta honlapjáról. A Postánál erre is rákérdeztünk, ők technikai hibára hivatkoztak.)

A Posta tehát valóban képes lehet kifizetni a vételárat anélkül, hogy állami többletforrásokat kelljen kérnie. Ha nem állami vállalatról lenne szó, nem is lenne fontos, hogy hová teszi a pénzét, a Posta gazdálkodása viszont minden magyar adófizetőre tartozik.